Ki ne hallott volna már a C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegségről, a skorbutról, mely főleg a korabeli tengerészek körében szedte áldozatait, vagy éppen a Nobel-díjjal kitüntetett Szent-Györgyi Albertről, aki a paprikából vonta ki ezt a vitamint?
Jövő héten olvashatod a Nébih narancstesztjét!
De mit tudunk a C-vitaminról, mire jó, mihez vezet a hiánya?
Szervezetünk számára a C-vitamin (más néven aszkorbinsav) egy nélkülözhetetlen vegyület, melynek élettani hatásait lehetetlen röviden felsorolni. Kiemelendő az antioxidáns tulajdonsága, a szervetlen vas felszívódó képességének javítása, de szükségünk van rá pl. a kötőszöveti rostanyagok (kollagén) kialakulásához, valamint a hajszálerek, a porcszövetek, a csontok, fogak épségének fenntartásához, illetve az immunrendszer megfelelő működéséhez. C-vitamin hiányában az immunrendszerünk gyengül, és nő a fertőzésekre való fogékonyságunk. Noha napjainkban már nem jellemző, de súlyosabb esetekben előfordult a skorbut nevű vitaminhiány-betegség, ami fogínyvérzéssel és -duzzadással, elhúzódó sebgyógyulással, ízületi fájdalmakkal, izomsorvadással, vérzékenységgel, esetenként pedig halállal járt.
A szervezet nem képes magától előállítani
Az emberi szervezet nem képes előállítani a C-vitamint, így a megfelelő vitaminmennyiséget a táplálkozásból ajánlott biztosítani elsősorban a zöldségek- és főzelékfélék (pl. zöldpaprika, petrezselyemzöld, brokkoli, karalábé, paraj), valamint gyümölcsök (pl: csipkebogyó, fekete ribizli, kivi, narancs, citrom) fogyasztásával.
Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeripari feldolgozás, tárolás és a konyhatechnikai eljárások során jelentősen csökkenhet a táplálékok C-vitamintartalma, ami nemcsak magas hőmérséklet, hanem a pépesítés következtében is könnyen bomlik. Ezért is ajánlott a kíméletes eljárások alkalmazása (pl. párolás) az ételkészítéskor, valamint a friss, nyers zöldségfélék és gyümölcsök rendszeres, naponta többszöri fogyasztása.
Ez is érdekelheti
De télen miből fedezzük a C-vitamin szükségletünket?
A magyar konyha szinte az összes levesbe és sok salátához, körethez is használ petrezselyemzöldet. Ebben található a legtöbb C-vitamin, mintegy 160 mg/100 g, a gyümölcsök közül a csipkebogyó vezet, 400 mg/100 g-mal.
Télen van a káposzta igazi szezonja, számos változatban készítjük ilyenkor – párolva, főzve, nyersen, savanyított káposztaként. A fehér- és vöröskáposzta is 50 mg/100 g C-vitaminnal gazdagít!
Szezonja van még – a jelentős C-vitamin-tartalommal bíró – karfiolnak, brokkolinak, kelbimbónak, citrusféléknek, kivinek, de ajánlott – ilyenkor fagyasztott állapotban kapható – vörös(piros) ribiszke fogyasztása is.
A C-vitamin vízben oldódó vitamin, így szervezetünk nem képes sokáig tárolni, pótlására gyakorlatilag mindennap szükség van.
Bár a C vitamin nem hasznosuló része a vizelettel távozik, a túlzott bevitel nem ajánlott.
Tudtad?
- A skorbut elleni hatásra utalva nevezik aszkorbinsavnak.
- A C-vitamin szükséglet egyénenként változó, befolyásolja a kor, a nem és az életmód is. Nagyobb lehet az igénye például a dohányosoknak, a betegeknek, a várandós nőknek és a sportolóknak is.
- Téli időszakban ajánlott a savanyított káposzta fogyasztása, mivel tárolás közben is megőrzi magas C-vitamin-tartalmát.
- Adalékanyagként az aszkorbinsavat és sóit (E-300-302) antioxidánsként használják, mivel meggátolják a termék elszíneződéséhez, esetleg romlásához vezető oxidációs folyamat megindulását.