Image default

Ólom és glicidil-zsírsavészterek, avagy mit miért vizsgáltunk a margarinokban?

A margarin terméktesztünk során, a laboratóriumban mért adatokat vizsgálva találkozhatunk – hangzásban és élelmiszerben való jelenlétet feltételezve egyaránt – idegennek tűnő anyagokkal. Miért vizsgáljuk ezeket az élelmiszerekben? Cikkünk segítségével erre a kérdésre is választ kaphat az olvasó, ezúttal ugyanis az élelmiszeripari szennyezőanyagokat vesszük górcső alá.

Élelmiszeripari szennyezőanyagoknak tekintjük azokat az anyagokat, amelyek élettani hatása nagy mennyiségben fogyasztva kedvezőtlen lehet. Az élelmiszerhez nem szándékosan hozzáadott anyagok általában az előállítás valamely lépésének következményeként jelenhetnek meg a termékben, de az is előfordulhat, hogy természetes úton kerülnek az élelmiszerbe.

A margarinokban vizsgálódva az erukasav, a fémek közül pl. az ólom, valamint az úgynevezett glicidil-zsírsavészterek esetleges jelenlétét kerestük.

Az erukasav a természetben előforduló növényi toxin, mely a keresztesvirágúak (repce, mustár stb.) zsiradékában előforduló zsírsav. A táplálkozás-élettani szempontból kedvezőtlen erukasav mennyisége a növények nemesítésével csökkenthető. Napjainkban élelmezési célból már olyan repcefajtákat termesztenek (Brassica napus L., Brassica campertis L., Brassica juncea L.), amelyek csak kis mennyiségben (0-2%) tartalmaznak erukasavat. Étkezési célokra csak az alacsony erukasav tartalmú olajat lehet felhasználni.

Az ólom a levegőből a porszemcsék ólomtartalma által, vizekből az elfogyasztott tengeri állatok útján és akár a talajból, a talajban termett növényben felhalmozódva is az emberi szervezetbe kerülhet. Magasabb zsírtartalmú növényekben a felhalmozódásuk fokozott lehet, ez tette indokolttá a margarinokban az ólomtartalom mérését.

Ez is érdekelheti

Az élelmiszerekben előforduló glicidil-zsírsavészterek technológiai eredetű szennyezőanyagok. Ezek a növényi olajokban természetesen jelenlévő anyagokból keletkeznek, mégpedig azok finomításakor, a szagtalanítás során, magas hőmérsékleten (200°C felett) alakulnak ki. Megtalálhatók finomított növényi zsírokban és olajokban (különösen pálmaolajban), és az azokat tartalmazó élelmiszerekben, mint például a margarinokban is.

Az Európai Unió Bizottsága külön rendeletben szabályozza az élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagok szervezetbe kerülésének maximálisan megengedhető mennyiségét. A jogszabály különös figyelmet fordít az érzékenyebb csoportokra, így például külön határértékek vannak megállapítva a csecsemőknek, kisgyermekeknek szánt, ill. a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre.

Jó hír a vásárlók számára, hogy a Szupermenta terméktesztjén vizsgált margarinokban a szennyezőanyagok mennyisége bőven a rendeletben meghatározott felső határérték alatt maradt.

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk