Krémesen szeretjük!

Az üzletek polcain számtalan tégelyes kiszerelésű, kenhető állományú, ízesített és natúr változatú, kizárólag vagy részben sajtból készült (sőt, sajtot egyáltalán nem tartalmazó) termék található. Közelebbről nézve sajtkészítményekkel sajtkrém, krémsajt, szendvicskrém, friss sajt, sajtos krém, ömlesztett sajt, ömlesztett sajtkészítmény neveken egyaránt találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban. Ember legyen a talpán, aki pontosan tisztában van azzal, mit is vett igazából!

Összesen 31 féle terméket vizsgáltunk, melyek közül 17 hazai, 14 pedig külföldi előállítású. A sajtkészítmények között egyaránt szerepeltek glutén- és laktózmentes, csökkentett zsír-, és sótartalmú termékek. Lássuk közelebbről, mit vizsgáltunk, és milyen eredményekre jutottunk!

A laboratóriumi vizsgálatok a biztonsági paraméterek ellenőrzésére és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak való megfelelésére, azaz a minőségi kritériumok vizsgálatára egyaránt kiterjedtek.

Laboratóriumi vizsgálatok:

• Mikrobiológiai (mikroorganizmusok száma, koaguláz pozitív Staphylococcus, Salmonella, Listeria monocytogenes, E.Coli, Coliform.)
• szárazanyagtartalom,
• zsírtartalom,
• sótartalom,
• kalcium,
• gluténtartalom,
• laktóztartalom,
• tartósítószertartalom (szorbinsav, benzoesav),
• növényi zsír (a hamisítás gyanújának kizárása miatt).

Sajtra fel! Avagy az elnevezések labirintusa

Érdekes kérdésként merül fel, hogy a vásárlók tudják-e, hogy az áruk szakmai szempontból nem tekinthetők egy termékcsoportnak, noha felhasználásuk tekintetében nincsen különbség? A Szupermenta sajtkészítmény tesztre olyan termékeket válogattunk, amelyeket szívesen elfogyasztanánk, ha szendvicset készítenénk. Vásárlói szemmel figyelve ezeket a tejtermékeket, nagy kihívást jelentett megtalálni és megérteni a különbséget termék és termék között.

A Magyar Élelmiszerkönyv 3 fő kategóriát nevez meg:

• Sajtkészítmények,
• Ömleszett sajtok és ömlesztett sajtkészítmények,
• Savas és vegyes alvasztású sajtok.

A natúr „sajtkészítmények” csak tej alapú alapanyagokból, néha só és víz felhasználásával készülhetnek, kizárólag engedélyezett adalékanyagok szükség szerinti hozzáadásával.

Vizsgáltunk 5 olyan terméket, amelyek összetételük alapján nem sorolhatóak be a fent említett Magyar Élelmiszerkönyvi kategóriákba, mivel állományjavítót tartalmaztak. Például: zselatin, burgonyakeményítő.  Mind az 5 esetben bírság került kiszabásra.

Sajtkészítmények a laborvizsgálati eredmények tükrében

Alapos elemzésnek vetettük alá a sajtkészítményeket. A mikrobiológiai laborvizsgálatok eredményei megfeleltek a vonatkozó előírásoknak, kritériumoknak.

A „mentesként” jelölt termékeknél laboratóriumban ellenőriztük, hogy a csomagoláson olvasható állítások valóban megalapozottak-e. Három terméken szerepelt a gluténmentes, egy terméken a laktózmentes felirat. Az eredmények alapján mind a négy sajtkészítmény megfelő volt.

A tápérték tekintetében fontos eredmények, azaz a zsírtartalomra, ásványi anyagokra vonatkozó értékek is megfelelők voltak.

A termékek szárazanyagtartalma 4 esetben eltért az előírásoktól.

A zsírtartalom alapján a zsírfokozati besorolásukat is ellenőriztük a termékeknek. A Magyar Élelmiszerkönyv öt zsírfokozati kategóriát különböztet meg: zsírdús, zsíros, félzsíros, zsírszegény és sovány. Egy kivételével minden vizsgált termék megfelelt a besorolásnak. Az érintett gyártó figyelmeztetésben részesült és a hiba javítására kötelezte a hatóság.

Tartósítószerek a sajtkészítményekben

Egy termék esetében határérték alatti szorbinsav tartalmat mutatott ki a laboratórium. A mért mennyiség jóval a megengedett határérték alatt volt ugyan, viszont azt a termék csomagolásán nem jelölték. Ebben a termékkörben tartósítószer felhasználása megengedett, viszont akkor azt fel kell tüntetni az összetevők között. A helytelen jelölés miatt a Nébih hatósági intézkedés keretében kötelezte a felelős vállalkozót a hiba kijavítására.

Több esetben bensoesav jelenlétét is kimutatta a laboratórium, de nem olyan mértékben, hogy az tartósítószernek minősüljön.

Mit lát a vásárló? A jelölések ellenőrzése

A jelölés ellenőrzéséhez bekértük a termékek gyártmánylapját, illetve az egyes összetevők specifikációját. A vásárlók pontostájékoztatása szempontjából fontos, hogy az ezekben szereplő adatok összhangban legyenek a termék csomagolásán feltüntetett információkkal.

7 esetben nem a jogszabály által előírtaknak megfelelően tüntették fel a sótartalmat. Az érintett vállalkozások figyelmeztetésben részesültek, természetesen a hibák javítása mellett.

A jelölésellenőrzés további tapasztalatai alapján a „sajt” szót 5 esetben jogosulatlanul tüntették fel a termékek nevében.

Kisebb jelölési hibának számított, ha például a termékben felhasznált sajt mennyisége nem szerepelt a csomagoláson, vagy ha nem tüntették fel a benne lévő tejszín százalékos mennyiségét. Szintén kisebb hiányosságnak számított, ha a tápértéktáblázatot nem táblázatos formában jelölték. A kisebb jelölési hibák miatt az előállítók figyelmeztetésben részesültek. A Nébih intézkedési terv benyújtása mellett kötelezte a felelős élelmiszer-vállalkozásokat a hibák javítására.

Azt is kifogásoltuk, ha minőségre utaló megkülönböztető jelzőt nem megalapozottan használták. Például: E mentes, természetes.

Súlyosabb hibának számító helytelen, megtévesztő megnevezések miatt 5 termék esetében bírságot szabott ki a Nébih.

Összességében elmondható, hogy a sajtkrémek Szupermenta tesztjén főként jelölési problémákkal találkoztunk, amelyeket a felelős vállalkozások javítottak. A 31 vizsgált termékből 20 esetben indult eljárás, amelyből 5-nél  bírságot is kiszabtak és 15 figyelmeztetésben részesült.

Kíváncsi, mely sajtkészítmények kerültek fel a dobogóra? Kattintson!