Újabb termékteszt: étkezési sókat vizsgált a Nébih

A Nébih által koordinált kiemelt ellenőrzés keretében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztályának élelmiszer-biztonsági felügyelői a nagyobb áruházláncokban és a kisebb kereskedelmi egységekben végeztek hatósági mintavételt, ezenkívül a Nébih hatósági ellenőrei előállító létesítményekben, csomagolóüzemekben tartott helyszíni ellenőrzés során, internetes rendeléssel és kereskedelmi egységekben is mintáztak sótermékeket.

A mintavétel során külön figyelmet fordítottunk arra is, hogy a minták megfelelően reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot, így 60-nál több só került vizsgálat alá. Az első körben 14 féle asztali, tengeri, párolt, finomított és vákuum étkezési só hatósági vizsgálatát és annak eredményeit ismertetjük.

A termékek laborvizsgálatait a Nébih hatósági laboratóriumai végezték.

Tudta, hogy mit jelentenek az egyes só megnevezések?

Az „Étkezési só” lehet:

Tengeri só: tengervízből lepárlással vagy párologtatással kinyert só.

Asztali só: bányászati technológiával kinyert őrölt, szitált kősó.

Párolt só/finomított só/vákuum só: az étkezési sót természetes módon oldják, majd általában többtestes vákuum-bepárlókészülékkel kristályosítják (csomósodásgátló adalékanyagot tartalmazhat).

Az „Étkezési só” megnevezésű termék minőségére sem európai uniós, sem nemzeti jogszabály, illetve egyéb kötelezően betartandó szabályozás (pl. Magyar Élelmiszerkönyv irányelve) nincs hatályban. Létezik viszont az MSZ 11007:2013 számú „Étkezési só (Nátrium-klorid)” című Magyar Szabvány (továbbiakban: Szabvány), melynek alkalmazása nem kötelező. Ha azonban a termék jelölésén vagy gyártmánylapjában a vállalkozó hivatkozik rá, akkor meg kell felelnie a benne előírtaknak. A Szabvány az étkezési célokat szolgáló tengeri só, asztali só, párolt só, finomított só, vákuum só, jódozott só minőségi követelményeit és vizsgálati módszereit tartalmazza.

A só termékteszt részletes eredményeiért kattints ide!

A tengeri, asztali, párolt, finomított és vákuum sók ellenőrzése során vizsgáltuk:

• a biztonsági paramétereket,
• érzékszervi tulajdonságokat,
• a termékek jelölésének jogszabályi megfelelőségét,
• a Szabványban szereplő fizikai és kémiai jellemzők közül a víztartalom, vízben oldhatatlan rész, nátrium-klorid tartalom, kálium-, kalcium-, magnézium-, vas-, cink-, réz-, ólom-, arzén-, kadmium- és higany-tartalmat.

Magyar Szabványban szereplő érzékszervi követelmények

Szín:

• tengeri só, párolt só/finomított só/vákuumsó: tiszta, fehér kristályos anyag;
• asztali só: a fehértől a szürkésfehérig, esetleg enyhén rózsaszín.

Megjelenés:

• a csomósodásgátló adalékanyagot tartalmazó párolt só/finomított só/vákuum só szabadon folyó, csomómentes.

Szag: szagtalan.

Íz: idegen íztől mentes, sós ízű.

Idegen anyag: szemmel látható ásványi anyag előfordulása az asztali sóban nyomokban, a többiben nincs megengedve.

A Szabványban leírtak szerint a nátrium-klorid tartalom szárazanyagra vonatkoztatva, tengeri és asztali só esetén legalább 97,0 %(m/m) kell legyen, míg a párolt só/finomított só/vákuum só esetén legalább 99,0 %(m/m) a határérték. A vizsgálatok alapján mind a 14 féle termék megfelelt az előírtaknak.

A víztartalom legfeljebb 1,0 %(m/m) lehet a Szabvány szerint, ezt az értéket egyetlen termék víztartalma sem haladta meg, sőt, meg sem közelítette. A minták kb. felénél 0,1-0,2 %(m/m)-os értékeket mértünk, a legmagasabb mérési eredmény is csak 0,3 %(m/m) volt. Ezeknél a termékeknél az érzékszervi bírálatot végzők a szokásos szabadon folyó, jól szóródó, csomómentes külső megjelenés helyett enyhén tapadós, apróbb csomókat tartalmazó küllemet állapítottak meg. Tehát fogyasztóként a zacskós csomagoláson keresztül is megállapíthatjuk a csomós vagy csomómentes állományt, és ezáltal következtethetünk a víztartalomra.

Megengedett csomósodást gátlók például a kalcium-karbonát (E 170), a nátrium-karbonátok (E 500), a magnézium-karbonátok (E 504) és a különböző ferro-cianidok (E 535-538). A csomósodást gátló anyagot tartalmazó párolt, finomított illetve vákuumsó esetében a csomómentes, szabadon folyó megjelenés a Szabvány által előírt kritérium. A legtöbb sónál a termék jelölésén a ferro-cianidot tüntették fel, mint hozzáadott csomósodást gátló adalékanyagot. A 14 db vizsgált termék közül csak 2 db termék nem tartalmaz csomósodást gátlót a jelölés szerint.

Mivel az asztali só (bányászott, őrölt, szitált kősó) előállítása során utólagos tisztítást nem végeznek, kisebb-nagyobb mennyiségű egyéb, vízben oldhatatlan ásványi anyag (pl. homok) is marad a késztermékben.

A vízben oldhatatlan rész a Szabvány szerint legfeljebb 2,0 %(m/m) lehet. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapítható, hogy egyik termék esetében sem érte el vagy haladta meg a mért érték a megengedett határértéket. A legtöbb terméknél 0,20 %(m/m) értéket mértünk, ami messze elmaradt a megengedettől.

A szemmel látható idegen anyagok előfordulását a Szabvány is megengedi, de csak nyomokban. Ez az asztali sóra jellemző tulajdonság az érzékszervi követelmények között, a szín vizsgálatánál is megjelenik: csak az asztali sónál megengedett a szürkésfehér szín, egyéb sóféléknél csak a fehér kristályok jelenléte fogadható el.

Érzékszervi vizsgálat

A termékek akkreditált érzékszervi bírálata során a külső megjelenésen kívül a szín, szag és íz tulajdonságokat vizsgálták a bírálók. A szakemberek mind a 14 termék érzékszervi tulajdonságait megfelelőnek ítélték.

Színük fehér vagy hófehér a szürkésfehér asztali sókon kívül, és jellemzően szagtalan, idegen szagtól mentesek voltak. Az érzékszervi követelményeknek megfelelően mind a 14 termék idegen íztől mentes, sós ízű volt.

A Szabvány által szabályozott kémiai jellemzők egyes paramétereit is vizsgáltuk:

A kalcium-tartalom legfeljebb 0,5 %(m/m) illetve a magnézium legfeljebb 0,2 %(m/m) határértékeit meg sem közelítették a mért értékek. Kalcium-tartalom tekintetében 10 minta 0,1-0,2 %(m/m) közötti, a többi (4 minta) 0,1 %(m/m) alatt maradt, míg magnézium-tartalom csak két mintánál volt kimutatható 0,04 ill. 0,05 %(m/m) értékben. Mindez azt jelenti, hogy a vizsgált termékek nagy tisztaságú nátrium-klorid sónak minősülnek, természetes eredetű egyéb kalcium- ill. magnézium sókat nem vagy csak nyomokban tartalmaznak. A Szabvány által rögzített határértékkel nem rendelkező kálium-tartalmat is megvizsgáltuk, 11 terméknél még kimutatható sem volt a kálium, míg 3 termék esetében 0,02-0,06 %(m/m) minimális mennyiségű káliumot mértünk, ezek a termékek hófehér színű tengeri illetve finomított sók voltak.

A további vizsgálatok a Szabvány által megjelölt fémekre irányultak. A vas-tartalomra vonatkozó megengedett határértéket (legfeljebb 50,0 mg/kg) egy minta sem érte el. A mért értékek 9,8 – 38,7 mg/kg közöttiek voltak. Megállapítható, hogy a hófehér (jellemzően tengeri, párolt, finomított) sók kevesebb vasat tartalmaznak (10-14 mg/kg), mint a szürkésfehér színű asztali (bányászott) sók (20-38,7 mg/kg).

A további elemek (cink, réz, ólom, arzén, higany, kadmium) vizsgálatai is azt igazolták, hogy mindegyik termék megfelelt a Szabványnak, réz, arzén, higany és kadmium jelenlétét egy esetben sem mutatták ki.

A jelölés ellenőrzése céljából minden hazai gyártótól bekért gyártmánylap, illetve nem hazai gyártó esetén a forgalmazótól bekért termékspecifikáció ellenőrzése megtörtént. Megvizsgáltuk, hogy a jelölés megfelel-e a gyártmánylapban vagy a termékspecifikációban foglaltaknak.

A só csomagolóanyagán nem kötelező feltüntetni a származási országot, de a jelölés ellenőrzése során kiderült, hogy több termék esetében is önkéntesen feltüntetik ezt az információt a gyártók illetve forgalmazók.

Minden terméknél megvizsgáltuk a jogszabályban előírt jelölési követelmények teljesülését is. Az ellenőrzés során a 14 termékből 7 esetében találtunk hiányosságokat. Egy interneten rendelt termék esetében fordult elő, hogy a kiszállított termék csomagolásáról lemaradt a magyar nyelvű jelölés. Hibának számított, hogy az összetevőket (étkezési só, csomósodást gátló anyag) nem a jogszabályok által előírt módon tüntették fel (a csomósodást gátló adalékanyagra való utalás nem közvetlenül az étkezési só után, hanem a jelölés egy másik helyén szerepelt). Probléma volt, hogy az egyébként nem kötelező tápértékjelölés nem az előírt adatokkal és formátummal került feltüntetésre.

A termékteszthez kapcsolódóan aNÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága is több ellenőrzést tartott. Bár a teszt során vizsgált tételeknél nem volt probléma, azonban a COMPEX-SÓ Kft-nél összesen 33 (só, fűszer, bab, rizs, cukor) tételt kellett mintegy 20 tonna mennyiségben kivonni a forgalomból. Az intézkedésre a termékek lejárt minőségmegőrzési ideje és jelöletlensége, valamint a nyomon követhetőség hiánya miatt volt szükség. A lefoglalt tételeket megsemmisítésre, illetve nem élelmiszeripari célra történő felhasználásra utalták a szakemberek. Az érintett vállalkozással szemben több mint 1,5 millió forint értékben élelmiszerlánc-felügyeleti, valamint élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabott ki a hatóság.