Ha sütőmargarinra van szükségünk, valószínűleg legkevésbé a vitamintartalom jut először eszünkbe, amikor leemeljük a bolti hűtőpolcról. Ám ha mégis tüzetesen tanulmányozzuk az összetevőket, észrevehetjük ezeket az értékes alkotóelemeket, mint jelölt összetevőket.
Cikkünkben bővebben ejtünk szót a sütőmargarinok terméktesztje során vizsgált vitaminokról és jelentőségükről.
Vitaminok élelmiszer szemszögből
A vitaminokat általánosan vízben oldódó és zsírban oldódó csoportokba oszthatjuk. Csupán a D-vitamin és a K-vitamin az, amelyeket az emberi szervezet is képes előállítani, a többi szükséges vitamint külső forrásból, elsősorban a megfelelő táplálkozással tudjuk pótolni.
A zsírban oldódó vitaminokat – mint például az A-, és a D-vitamin, amelyeket a sütőmargarin tesztben vizsgáltunk – ugyan az emberi test képes elraktározni, de a vízben oldódó vitaminok jórészt kiürülnek a vizelettel. Ezért is fontos, hogy a hiányállapotok kialakulásának megelőzésére rendszeresen pótoljuk a bevitelüket, elsősorban teljes értékű táplálkozással.
Az élelmiszerek előállítása során, egy uniós rendelet nyomán a termékhez csak akkor lehet vitamint adni, ha ennek eredményeként jelentős mennyiségben lesz jelen az adott vitamin. Ennek pontos mennyiségét pedig az uniós jelölési rendelet határozza meg.
A sütőmargarin termékteszten vizsgált 20 margarin esetében három terméken nem jelöltek hozzáadott vitamint. A laborvizsgálatok során a többi margarinban a csomagoláson feltüntetett értékeknek megfelelő mennyiségű vitamintartalmat mértünk (a megengedett tolerancia figyelembevételével).
Ez is érdekelheti
Természetesen az sem mindegy, hogy milyen vegyületformában kerül az adott élelmiszerbe a vitamin. Az előzőekben említett rendelet szerint, A-vitamin esetében a retinol, retinil-acetát, retinil-palmitát és a béta-karotin, míg D-vitamin esetében jelenleg két vegyületforma engedélyezett: a D2-, (ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol).
A D2-vitamin növényekben található, ezért vitaminkészítményként növényi alapanyagokból vonják ki, használata jellemzően az Egyesült Államokban terjedt el, elsősorban a vegán szemléletűek számára kedvezve. Európában és hazánkban azonban a D3-vitamint alkalmazzák az élelmiszerek dúsítására, amely állati eredetű.
Az ételek közül a máj, tojás és tej tartalmaznak nagyobb mennyiségben D-vitamint, de a növényi táplálékok közül a csiperkegomba, a lenmag és a kakaóbab D-vitamin tartalma is jelentős.
Sütés, főzés – hő – vitaminok
Fontos információ lehet a számunkra az is, hogy a hozzáadott vitaminok milyen mértékben károsodnak a magas hőmérsékletű sütés és főzés hatására. Az A-vitaminról például elmondható, hogy általánosságban jól ellenáll a hőnek.
A rendelkezésre álló kutatások alapján a D-vitamin 60-100%-a marad meg a magas hőfokon kezelt élelmiszerekben, de a hőhatás mellett számos egyéb tényező, például az élelmiszer fajtája is befolyásolja a szervezet számára még hasznosítható vitamintartalmat.
Bővebben az A- és D-vitaminról
Az A-vitamin zsírban oldódó, tehát a szervezet akár hónapokig képes tárolni, és helyesen megválasztott vegyes táplálkozással a napi szükséges adag kielégítő lehet. Nagy mennyiségben található meg a májban, belsőségekben, és húsokban, ezen kívül zöldségekkel is bevihető. Magas A-vitamin tartalmú zöldségnek számít például az édesburgonya, sárgarépa, leveles zöldségek, sütőtök, barack, sárgadinnye, és a kaliforniai paprika. Fontos szerepe van a retina, a hámszövet és a nyálkahártyák működésében, hiánya szembetegséget és súlyos bőrelváltozásokat okozhat.
A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga, bár orvostörténeti okok miatt mégis a vitaminok közé sorolják. Alapvető funkciókat támogat az emberi szervezetben. Segíti a kalcium beépülését a csontokba, emellett részt vesz szinte minden szervrendszer működésében, erősíti az immunrendszert és kedvező a hatása a téli levertség megelőzésében is. Nyáron már egy 15-30 perces, fedetlen végtagokkal történő napfürdőzés során is elegendő D-vitamin keletkezik a bőrünkben, azonban a téli hónapokban a fénymennyiség nem elegendő a szervezet számára szükséges D-vitamin előállításához. Ezt sajnos a szoláriumok által kibocsátott fény sem tudja pótolni.
A hidegebb hónapokban elsősorban a táplálékkal és étrend-kiegészítőkkel tudjuk pótolni a hiányzó D-vitamint a szervezetünkben. De a vitaminokkal dúsított élelmiszerekkel, mint például a margarin, is bevihető az ajánlott napi D-vitamin mennyiség egy része.
Forrás: ogyei.gov.hu, modosz.hu, healthline.hu, sciencedirect.com, Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP 2014