Bársonyvirágvetőmag-terméktesztünk során természetesen most is számos vizsgálatot végeztünk el a Nébih laboratóriumaiban. Miért volt fontos a GMO- vagy a csírázási vizsgálat? Kattintson, hogy megtudhassa!
GMO
Hazánkban a genetikailag módosított szervezetek tilalmát a természet védelméről szóló törvény mellett az Alaptörvény is rögzíti. A GMO-vizsgálat célja tehát annak ellenőrzése, hogy a vetőmagokban található-e genetikai módosításra utaló nyom.
Tudta, hogy a bársonyvirág az ehető virágok csoportjába sorolható? Ebből adódóan a génmódosított bársonyvirágok esetében akár közvetlen humánegészségügyi kockázatról is beszélhetünk, és a pollennel vagy rovarokkal történő megporzáson keresztül génszökés is előfordulhat.
Jó hír, hogy a teszt során vizsgált vetőmagok mindegyike megfelelt a GMO-vizsgálatok során.
Csírázás
A dísznövény-vetőmagok mondhatni legfontosabb értékmérő tulajdonsága a csírázóképesség, amely azt mutatja, hogy az elvetett vetőmagok hány százalékából fejlődik növény. A csírázóképesség ellenőrzése azért is kiemelten fontos, mert a vetőmagok ezen képessége és minősége nem látható.A laboratóriumi csírázóképesség-vizsgálat célja az ép csíranövények, a rendellenes/abnormális csírák és a holt magvak mennyiségének meghatározása.
A növényfajon túl a csírázóképességet jelentősen befolyásolja a betakarítástól eltelt idő is. Minél hosszabb ez az időtartam, annál kisebb a csírázóképesség, sőt fajtól függően, normális körülmények között tartva a magokat, a növény néhány éven belül el is veszíti azt.
A törpe és a nagy bársonyvirág vetőmagok csírázóképességének jogszabályban rögzített határértéke 65%, amely azt jelenti, hogy a magvak legalább 65%-os mértékben ki kell hogy csírázzanak. A teszt során ellenőrzött termékek eredményei messze meghaladták a jogszabály szerinti minimális értéket.