Az instant kakaóitalporok jelölési hibái

A jelölés ellenőrzése céljából a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját, míg a nem hazai gyártású termékek esetében az első magyarországi forgalomba hozótól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk, továbbá ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is.  Ezt követően  – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, többek között az uniós jelölési rendelet elvárásainak.

Megnevezéssel kapcsolatos hibák

Több terméken az „instant kakaópor” megnevezést tüntették fel, amit azért kifogásoltunk, mert nem feleltek meg a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírásában a „kakaópor” megnevezés meghatározásának. Ezek a termékek jellegüket tekintve instant kakaóitalporok.

A „csokoládépor” megnevezésű termékeknél a jelölésen kötelező feltüntetni az összes kakaó szárazanyag-tartalmat, így hibának számított, ha ezt nem pontosan dokumentálták. A „csokoládépor” olyan termék, amely kakaópor és cukrok keverékéből áll, és legalább 32% kakaóport tartalmaz.

Két termék megnevezésében és frontoldalán kiemelve a „szőlőcukorral” kifejezést használták, ami megtévesztő, hiszen a termékekben nemcsak szőlőcukor (dextróz) volt, hanem szacharóz is.

A jelölési rendelet alapján azokon a termékeken, amelyek az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szerint engedélyezett édesítőszert tartalmaznak cukor helyett, a termék megnevezésében fel kell tüntetni az „édesítőszerrel/édesítőszerekkel” kifejezést. Az egyik édesítőszerrel édesített termék nevében ezt elmulasztották szerepeltetni.

Egy termék frontoldalán, a termék megnevezése körül a vitaminokat más megnevezéssel jelölték, mint az összetevők között. Ugyanezen terméknél abból is adódott jelölési probléma, hogy megtévesztő módon nem mindegyik hozzáadott vitamint tüntették fel a frontoldalon.

Összetevőkkel kapcsolatos jelölési hibák

Több terméknél is előfordult, hogy az összetevők között az ún. összetett összetevőket nem megfelelően jelölték; például nem minden alapanyagot vagy nem megfelelő megnevezéssel tüntettek fel. Továbbá az összetett összetevő százalékos mennyiségének jelölése sem volt megfelelő.

Egy termék magyar nyelvű jelölésén az összetevők között „aszpartám” és „aceszulfám-K” szerepelt, miközben az eredeti jelölés és a megküldött dokumentumban foglaltak szerint a termék „aceszulfam-K” és „szukralóz” édesítőszereket tartalmazott.

Az uniós jelölési rendelet alapján a termék összetevői között a növényi zsír/olaj esetében a növényi eredetet, valamint a „teljes mértékben hidrogénezett” vagy „részben hidrogénezett” kifejezést kötelező a hidrogénezett zsírok/olajok megnevezéséhez hozzáfűzni. A jelölésellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy vizsgált termék nem felelt meg ennek a szabálynak.

Három termék jelölésén „szójalecitin” szerepelt, miközben a termékspecifikációban foglaltak szerint a termékek napraforgólecitint tartalmaztak.

Hibának számított egy termék összetevői között, hogy a fruktóz helyett cukrot tüntettek fel.

Ugyancsak hiányosság volt, ha az összetevők között szereplő allergén anyag nevét nem kiemelten jelölték, mivel minden allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot kiemelten szükséges felsorolni az összetevők között, még akkor is, ha például gluténmentes.

Az egyik termék jelölésén a származási országot feltüntették, azonban nem egészítették ki az elsődleges összetevőre, vagyis a zsírszegény kakaópor összetevő származására való utalással, az ugyanis eltért a termék származásától.

Állítás a terméken

Az állításokat a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelő módon kell feltüntetni a csomagoláson.

A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat, esetleg egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszerben természetes módon vannak jelen cukrok, abban az esetben a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „TERMÉSZETES MÓDON ELŐFORDULÓ CUKROKAT TARTALMAZ”.

Egy termék jelölésén a „Hozzáadott cukrot nem tartalmaz. Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz.” állítás feltüntetése megtévesztően szerepelt, mert a termékhez hozzáadott aroma dextrózt tartalmazott, tehát nem csak természetes módon előforduló cukrok voltak benne. A termék jelölésén nem szükséges közölni például az aromában lévő hordozókat, elegendő az „aroma” szó feltüntetése, viszont ezen önkéntes állítások alkalmazása esetén figyelembe kell venni az aroma egyéb összetevőit is, ebben az esetben az aroma cukrot is tartalmazott.

Továbbá egy kakaóitalpor jelölésén feltüntették, hogy „hozzáadott cukrot nem tartalmaz”, de a hozzá kapcsolódó „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítás hiányzott a jelöléséről.

Egyéb jelölési hibák

Több termék esetében kifogásoltuk, hogy az elkészítéshez javasolt tej zsírfokozatát vagy megnevezését rosszul tüntették fel. Például az egyik terméknél a termékspecifikációban és a magyar nyelvű jelölésen az egy adagra számított tápértékre vonatkozóan „zsírszegény tej”, viszont az egy adagra számított vitaminok és ásványi anyagok esetében „sovány tej” szerepelt. Egy másik termék kapcsán a jelölésen az elkészítésre vonatkozóan két eltérő zsírfokozatú tej (félzsíros és sovány) volt feltüntetve, az előállító nyilatkozatában pedig a jelöléstől teljesen eltérő zsírfokozatú tejet (zsírszegény tej) neveztek meg.

További hibának számított, ha a termék jelölésén nem vagy hiányosan utaltak a keresztszennyeződés lehetőségére.

Ha egy termékhez vitamint és ásványi anyagot adnak, akkor a tápértékjelölésen fel kell tüntetni annak mennyiségét, és a napi beviteli referenciaértékének százalékos mennyiségét is. Egy termék jelölésén a termékhez hozzáadott két ásványi anyag napi beviteli referenciaértékének százalékos mennyiségét nem közölték, egy esetben pedig nem megfelelő érték szerepelt.

A vizsgált termékek közül kettő ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagból készült. A forgalmazók mindegyike dokumentumokkal igazolta – a hatósági ellenőrzés során – a termékek „ökológiai gazdálkodásból származó” eredetét. Egy termék esetében a nyersanyag termesztési helyére vonatkozó felirat rosszul volt feltüntetve (például az egyik termék német nyelvű jelölésén „Nicht-EU-Landwirtschaft” felirat szerepelt, a magyar nyelvű termékcímkére az „EU-/nem EU-mezőgazdaság” felirat került, a helyes felirat: „Nem EU-mezőgazdaság”). Egy másik terméknél a nyersanyag termesztési helyét magyar nyelven nem írták ki, csak idegen nyelven olvashatták a csomagoláson.

Több terméknél tapasztaltuk, hogy a magyar nyelvű pótcímkén feltüntetett, egyes kötelező adatok betűmérete nem felel meg az uniós rendeletben foglalt minimum betűnagyságnak, a vizsgált terméknél nem érte el a minimum 1,2 mm-es értéket.

Szintén hibának bizonyult, ha a termék jelölésén a tárolási feltételeket és a minőségmegőrzési idő lejárati dátumának feltüntetési helyét nem jelölték, illetve, ha a tárolási feltételek leírása pontatlanul, és nem a minőségmegőrzési idő után következett.

Egy terméken a minőségmegőrzési idő és a tételazonosító kopott, valamint nehezen olvasható volt.

Egy esetben a jelölésen feltüntetett gyártóhely nem egyezett meg a termékspecifikációban foglalt gyártóhellyel, így sérült a fogyasztók valósághű tájékoztatásának kritériuma.

Ugyancsak kifogásoltuk, ha az egyes tápértékadatokat nem az előírt szövegkörnyezetben tüntették fel vagy nem táblázatos formában jelölték. Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának. Két terméknél a jelölésen feltüntetett tápértékadatokkal is gond volt, ugyanis eltértek a termékspecifikációban foglaltaktól.

Néhány terméknél az energiatartalom jelölt értékét hibásan számolták ki.

Az interneten rendelt termék jelölésén nem volt magyar nyelvű jelölés, és a weboldalon hiányos volt a termékkel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás.