A növényi fehérjeporok jelölési hibái

A jelölés ellenőrzése céljából a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját. A nem hazai gyártású termékeknél a felelős élelmiszer-vállalkozástól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk, ezenfelül ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is.  Ezt követően – a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve – megnéztük, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, például az uniós jelölési rendelet elvárásainak.

Magyar nyelvű jelölés hiánya

Négy termék csomagolásán nem tüntettek fel magyar nyelvű jelölést, így a fogyasztók tájékoztatása nem valósult meg.

A termék megnevezésével kapcsolatos problémák

Egy termék jelölésén szereplő megnevezés nem egyezett a dokumentációban szereplő megnevezéssel és az abban feltüntetett fehérjetartalom-értékkel: utóbbit a laboratóriumi vizsgálat eredménye is alátámasztotta. A termék a jelölésén szereplő megnevezés és a tápértéktáblázat szerint 70%-os fehérjetartalommal rendelkezik. Ugyanakkor a dokumentációk alapján ennél kisebb mennyiségű fehérjét tartalmaz, sőt a termék dokumentációjában feltüntetett megnevezésben szintén alacsonyabb érték szerepel a fehérjére vonatkozóan.

Egy fehérjepor jelölésén szereplő megnevezésben, valamint a dokumentációban lévő megnevezésben szerepel a „csokoládé” (angol nyelven: „chocolate”), azonban a termék csak aromát tartalmazott.

Az uniós jelölési rendelet szerint azon  termékeken, amelyek engedélyezett édesítőszert tartalmaznak, a megnevezésben fel kell tüntetni az „édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” kifejezést. Három termék esetében ez nem történt meg, ennek ellenére a jelölésen feltüntetett összetevők között szerepel az adott édesítőszer neve, és a dokumentáció szerint is tartalmaz édesítőszert a fehérjepor.

Adalékanyagokkal kapcsolatos probléma

Az élelmiszer-adalékanyagokat az adott csoport nevével kötelező megjelölni, a saját nevükkel vagy E-számukkal kiegészítve. Ha egy összetevő egynél több csoportba tartozik, abban az esetben a szóban forgó élelmiszernél a fő funkciónak megfelelő csoportot kell feltüntetni.

Két termék jelölésén nem az adalékanyagokra vonatkozó uniós rendelet szerint tüntették fel az adott színezék megnevezését. Két terméken a feltüntetett színezék (karamell) megnevezése nem volt megfelelő, mivel a dokumentumok átvizsgálását követően kiderült, hogy ezekben a fehérjeporokban valójában szulfitos-ammóniás karamell van. Tekintettel arra, hogy két különböző vegyületről van szó, nem helyes a megnevezés.

Egy termék esetében a weboldalon feltüntetett összetevők között szerepel a „színezék (szulfitos-ammóniás karamell)”, míg a termék eredeti, angol nyelvű jelölésén nincs ilyen összetevő feltüntetve, valamint a termék dokumentációja szerint sem tartalmaz ilyen összetevőt.

Két terméknél, a „xantán”-ként jelölt összetevő esetében hiányzik a csoportnév és a megnevezés helyesen: „xantángumi”. Továbbá az édesítőszerként felhasznált összetevőnél a „stevia” helyesen „szteviol-glikozidok”.

Jelölésről hiányzó összetevők

Az uniós jelölési rendelet alapján összetevőnek minősül minden anyag vagy termék – amelyet az élelmiszer előállításánál vagy elkészítésénél használnak fel, és a késztermékben még jelen van, akár módosult formában is. E körbe beleértjük az aromákat, az élelmiszer-adalékanyagokat és élelmiszerenzimeket is, továbbá az összetett összetevők bármely összetevőjét.

Két fehérjepor dokumentumainak átnézése során kiderült, hogy az egyik E 150b szulfitos karamell színezéket, egy másik termék pedig E 160a karotin színezéket rejt magában, melyeket aromával visznek be a késztermékbe. E színezékeket a termékek jelölésén, az összetevők között nem tüntették fel.

Egy terméken ugyancsak nem szerepeltették a koffein összetevőt, azonban a dokumentumokból látható volt, hogy a felhasznált aroma koffeint is tartalmaz, ezért a termék jelölésén az összetevők között is szerepelnie kell.

Két termék jelölésvizsgálata során megállapítottuk, hogy a jelölésen és a dokumentációkban szereplő összetétel nem egyezik meg. Több összetevő nem volt jelölve a terméken, például az egyiken a glicint nem tüntették fel (ízfokozóként volt a termékben), a másik esetben pedig a kétféle magyar nyelvű címkén (eredeti, felhajtható, magyar nyelvű jelölést is tartalmazó címke, valamint az utólag felragasztott magyar nyelvű címke) feltüntetett összetétel nem egyezett meg.

Egy termék esetén a weboldalon közzétett összetevők között nem szerepelt a zsírszegény kakaópor, ami azonban a termék csomagolása és a dokumentáció alapján is egyértelműen megtalálható annak összetevői között.

Két terméknél a felhasznált enzimkészítmény összetett összetevőnek minősül, de a benne lévő egyes enzimeket nem tüntették fel.

Nem megfelelő megnevezések az összetevők között

Egy termék csomagolásán és a dokumentációban a „gránátalma fehérje”-ként jelölt összetevő valójában nem fehérjepor, hanem egy gyümölcspor.

Két fehérjepor esetén az „organikus rizs” összetevő megnevezése nem bizonyult megalapozottnak, mivel a dokumentumok egyikében sincs utalás arra, hogy a termék ökológiai termesztésből származna. Ezek alapján pedig egy megszokott/átlagos élelmiszernek minősülő rizsfehérje izolátumról van szó.

Két terméken az összetevők között chiafehérje szerepel, azonban ezen összetevőnek a hétköznapi néven való szerepeltetése nem megfelelő. A helyes megnevezése: „részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por)”, hiszen ez az előírt neve. Ez az összetevő szerepel az új élelmiszerek jegyzékét tartalmazó uniós rendeletben, amely szabályozza azok felhasználási feltételeit, különös jelölési követelményeit, valamint az új élelmiszer specifikációt, azaz, hogy milyen paraméterekkel kell rendelkeznie az összetevőként való alkalmazása esetén. Ennek figyelembevételével az alábbi definíció feleltethető meg a fenti összetevőnek: „Az aztékzsálya (Salvia hispanica L.) egészben lévő magjainak préselésével és őrlésével nyert, részben zsírtalanított aztékzsályamagpor (Salvia hispanica-por).”

Három fehérjepornál az aroma megnevezést pontatlanul tüntették fel, mivel két különböző aroma is volt a termékekben, így az „aromák” megnevezés a megfelelő.

Kakaópor megnevezése nem megfelelő

Hat terméknél a kakaópor, mint összetevő nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2000/36 számú előírásában a „zsírszegény kakaópor” megnevezés meghatározásának, mivel más neveket használtak a feltüntetéskor; például: sovány kakaópor.

Származás jelölésével kapcsolatos hiba

Hat terméken a származással kapcsolatos információ feltüntetése nem felelt meg a rá vonatkozó uniós előírásnak. Az uniós jelölési rendelet szerint ugyanis „elsődleges összetevő”-nek nevezzük az  élelmiszer olyan összetevőjét vagy összetevőit, amelyek az adott élelmiszer több mint 50%-át teszik ki vagy amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelölés szükséges. A növényi fehérjeporok esetében ezek a fehérje-összetevők, mint például a borsófehérje, a rizsfehérje, a kendermag-fehérje, a szójafehérje stb. Ha az adott élelmiszer származási országát feltüntetik, és az eltér az elsődleges összetevői, vagyis ebben az esetben a fehérje-összetevők származásától, akkor a termék jelölésén az elsődleges összetevők származási országát is fel kell tüntetni vagy eltérőként kell jelölni.

Mit jelent ez a fenti szabályozás? – Egy példán keresztül szemléltetjük!

Az egyik termék jelölésén a „származási hely: EU” felirat szerepelt. E termék előállításakor háromféle fehérje-összetevőt használtak fel: borsófehérjét, rizsfehérjét és kendermagfehérjét. A borsó- és a rizsfehérje egy távol-keleti országból származik, míg a kendermagfehérje egy EU-s országból. Tehát a „származási hely: EU” feliratot ki kell egészíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a borsó- és rizsfehérje, mint nem EU-s eredetű összetevőnek mi a származási helye vagy azt kell jelölni, hogy nem EU.

Részletes útmutató itt érhető el.

Tápértékadatok nem megfelelő feltüntetése

A legtöbb hibát a tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatosan tapasztaltuk. Összesen 11 terméknél állapítottunk meg valamilyen problémát. A tápértékjelöléssel kapcsolatos szabályok itt érhetők el.

Egy termék jelölésén a feltüntetett tápértékadatok és energiatartalom-értékek hibásak voltak: a rost energiaértékével nem számoltak, és a rosttartalom meghatározásánál nem vették figyelembe a zsírszegény kakaópor rosttartalmát sem.

Egy fehérjepor tápértékjelölésén az ásványi anyagokra vonatkozó napi táplálkozási referenciaértékek (NRV) 100 grammra vonatkoztatva hiányoztak, csak adagra jelölték azokat.

Egy termék jelölésén nem táblázatos formátumban, ezen felül hiányosan tüntették fel a tápértékadatokat, és az egyik címkén a helyes mértékegység a „só” esetén milligramm helyett gramm.  Ezenfelül a termék jelölésén szereplő, az 1 adagra és a 100 grammra vonatkoztatott energiatartalom értékei sem voltak helyesek.

Két termék jelölésén szereplő energiatartalom értékek szintén nem voltak megfelelőek, valamint a tápanyagok megnevezései sem voltak összhangban a rendelettel.

Két terméknél a weboldalon lévő tápértékjelölést magyar nyelven nem tüntették fel, valamint egyes makro-tápanyagok nem a termék eredeti jelölésével egyező értékekkel szerepeltek.

Két terméknél hiányoztak a vitaminok napi táplálkozási referenciaértékeinek (NRV) százalékai 100 grammra vonatkoztatva, a tápérték-táblázatban a „fehérje és rost” sorrend helyett a „rost és fehérje” a megfelelő.

Egy terméknél – a különböző ízesítésekre vonatkozóan – a tápérték-adatokat külön-külön nem adták meg, és a termék jelölésén nem táblázatos formátumban tüntették fel a tápérték-adatokat.

Két termék jelölésén nem szerepelt a csomagolásban lévő adagok mennyisége (adagok száma), azonban az uniós jelölési rendeletben erre is van előírás.

Allergénekkel kapcsolatos jelölési hibák

A „mentes” felirat feltüntetésénél nem szabad megfeledkezni az uniós jelölési rendeletben előírt, a megtévesztő jelölés tilalmára vonatkozó feltételekről, amelyek értelmében:
– a felirat feltüntetése esetén, annak igaznak kell lennie,
– a felirat nem tévesztheti meg a fogyasztót és nem állíthatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonságokkal bír, amennyiben a szóban forgó tulajdonságokkal minden hasonló élelmiszer rendelkezik, valamint
– lényeges, hogy a felirat egyértelmű és a fogyasztók számára könnyen érthető legyen.

Egy fehérjepor jelölésén az szerepelt, hogy a termék olyan üzemben készül, amely miatt a következő allergének jelenhetnek meg benne: tej, glutén, tojás, szója, dió- és mogyorófélék. Ugyanakkor a termék eredeti angol nyelvű jelölésén szerepel a „gluten free” (gluténmentes) megjegyzés, tehát a két kijelentés együttes feltüntetése megtévesztő.

Egy termék jelölésén láthatóak a „soy free, lactose free” piktogramok, ám a jelölésen a „tej, (….) szója összetevőket feldolgozó üzemben készült” feliratot is feltüntették, ráadásul a dokumentációkban szintén ellentmondás volt a laktóz- és szójamentesség kapcsán.

Egy terméknél a borsót, a barnarizst és a tökmagot tévesen kiemelt betűvel jelölték, holott ezek nem allergén összetevők. Viszont a dokumentációban és a termék angol nyelvű jelölésén feltüntetett, nyomokban előforduló allergének nem szerepeltek a magyar nyelvű jelölésen.

Egy termék esetén a weboldalon nem tüntették fel a termékben nyomokban jelenlévő allergéneket, csak a termék jelölésén vannak erre vonatkozó feliratok.

Termék nem megfelelő kategorizálása

A fehérjeporokat jellemzően hagyományos élelmiszerként forgalmazzák, nem étrend-kiegészítőként. A sportolóknak szánt élelmiszerekről a Bizottság készített egy jelentést.

Összesen négy terméken szerepelt arra vonatkozó utalás, hogy a termék étrend-kiegészítő, azonban ezeket is hagyományos élelmiszerként árusították, miközben étrend-kiegészítőként már az NNGYK (egykori OGYÉI) felé is fennállna egy bejelentési kötelezettség.

Jelölésen szereplő vállalkozás neve és/vagy címe nem megfelelő

Négy terméknél nem megfelelően tájékoztattak a vállalkozás címéről: vagy a cím, vagy a vállalkozás neve és címe volt egyaránt hibás, valamint előfordult, hogy hiányzott a cím.

Félrevezető képi megjelenítés

Két fehérjeporon szerepelt a csokoládé képi megjelenítéssel, ezt kiegészítve a csokoládé felirat is, amely azt sugallja a fogyasztó számára, hogy a termék „csokoládés”, azaz: csokoládét tartalmaz. Azonban az összetevők között ilyen nem szerepelt, sem a termék jelölésén, sem a dokumentációban.

A grafikai ábrázolás nem tartalmazhat, és nem emelhet ki olyan összetevőt (ez esetben a csokoládét), amely azt sejteti, hogy a termék csokoládéval készült, mert ez megtéveszti fogyasztót.

Megtévesztő „adalékanyagot nem tartalmaz” állítás

Egy termék a jelölés és a dokumentáció szerint is xantángumi adalékanyagot tartalmazott, továbbá a termék jelölésén nem tüntették fel a technológiai funkcióval rendelkező, aromával bevitt színezéket sem.  Ebből kifolyólag a termék nem nevezhető adalékanyag-mentesnek, tehát az „adalékanyagot nem tartalmaz” állítás nem tüntethető fel annak jelölésén.

„GMO-mentesség” feltüntetésével kapcsolatos hiba

Négy terméknél merült fel probléma a jelölésükön szereplő, ún. „GMO-mentességre” való utalással, ami nem felelt meg a GMO-mentes jelölésről szóló rendeletnek.

E rendelet kimondja, hogy GMO-mentességre utaló önkéntes jelölés kizárólag GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek vagy ilyen összetevőt tartalmazó élelmiszerek esetén alkalmazható. A GMO-mentességre utaló jelölés egyetlen összetevőből álló növényi eredetű termék esetén akkor használható, ha

• az Európai Unióban az adott növényfaj géntechnológiával módosított fajtája termesztési vagy forgalomba hozatali engedély tárgyát képezte vagy képezi, továbbá
• a GMO-mentességre utaló jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer GMO-t legfeljebb 0,1%-ban tartalmazhat, feltéve, hogy a GMO az EU-ban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkezik és az élelmiszerben való előfordulása véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen.

Több összetevőből álló élelmiszer kizárólag GMO-mentes termelésből származó összetevőket tartalmazhat. Ugyanakkor az Európai Unióban engedéllyel rendelkező géntechnológiával módosított növényfajták jelenleg bizonyos gyapot-, kukorica-, olajrepce-, szója- és cukorrépafajták. A növényi fehérjeporok összetevői között szereplő alapanyagok közül csak a szójának van GMO-változata.

Bővebb információkért kattintson ide!

Az állításokat az uniós rendeletnek megfelelően szükséges feltüntetni a csomagoláson.

Hibás tápanyag-összetételre vonatkozó állítások

A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.

Egyik termék jelölésén a „hozzáadott cukortól mentes” állítás szerepelt, továbbá a cukor <1 g jelölést is feltüntették. A termék dokumentációjának áttekintése, valamint a cukor mennyiségének laboratóriumi vizsgálata során kiderült, hogy a termék előállításához használt aroma cukrot tartalmazott, illetve a termék cukortartalma 2,85 g-nak bizonyult. Egyfelől tehát a termék tartalmazott hozzáadott cukrot, másfelől nem volt cukormentes, ezek az állítások így nem voltak helytállóak.

Egy másik termék esetén feltüntették a terméken, hogy „hozzáadott cukrot nem tartalmaz”. Ebben az esetben sem alkalmazható az állítás, mivel itt szintén az aromával vittek be cukrot a termékbe, amely hozzáadott cukrot jelent.

Előfordult egy esetben az is, hogy feltüntetésre került a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, de a hozzá kapcsolódó „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítás hiányzott a jelöléséről.

Hibás egészségre vonatkozó állítások

Bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van.

A tápanyag vagy az élelmiszer – általában az egészségre vagy az egészséggel kapcsolatos jó közérzetre gyakorolt – általános, nem részletezett kedvező hatásaira való hivatkozás csak akkor közölhető, ha azt az uniós rendelet meghatározott listájában szereplő konkrét egészségre vonatkozó, engedélyezett állítás is kíséri. Olyan eshetőség is van, hogyha egy állítás még nem szerepel a listán, de már zajlik az értékelése, akkor az feltüntethető azzal a feltétellel, hogy a gyártónak igazolnia kell annak helyességét. Az értékelés alatt álló állítások listája elérhető az EFSA (European Food Safety Authority – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) honlapján, ahol egyúttal a teljesítendő feltételeket is részletezik.

A teszt során olyan egészségre vonatkozó állítások szerepeltek néhány terméken, mint például:

• „elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszer”
• „egészséges”
• „superfood”
• „teljes értékű növényi fehérjeforrás, amely az összes esszenciális aminosavat optimális arányban tartalmazza”.

Mi a probléma a fenti állításokkal? – Az alábbiakban részletezzük:

Az „elsősorban sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszer” és az „egészséges” feliratok, mivel egészséggel kapcsolatos, de nem részletezett kedvező hatásra utalnak, így általános egészségre vonatkozó állításnak minősülnek. Egy általános állítást pedig mindig egy engedélyezett, vagy egy még értékelés alatt álló, konkrét egészségre vonatkozó állításnak kell kísérni.

Amennyiben tehát az ígért hatás igazolhatóan érvényesül a gyártó utasítása szerint elkészített, fogyasztásra kész termékben, és az „támogató” állításként megjelenik a címkén, úgy például az „egészséges” jelző jogszerűen feltüntethető, a vonatkozó előírásokat betartva. Fontos, hogy a termék jelölésén úgy kell szerepeltetni az általános állítást és a közölt támogató állítást, hogy a kettő közötti kapcsolat egyértelmű legyen a fogyasztók számára. Tehát tisztázni kell, hogy a kedvező élettani hatás pontosan mely összetevőnek köszönhető. Az engedélyezett állítások listájáról származó konkrét állításoknak össze kell függeniük az általános, nem részletezett kedvező hatásra utaló hivatkozással.

Például a „sportolóknak, nehéz fizikai munkát végzőknek szánt élelmiszer” felirat esetén támogató állítás lehet: a fehérje hozzájárul az izomtömeg növekedéséhez és fenntartásához. Továbbá szerepelnie kell a jelölésen a változatos és kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentésnek is.

A „superfood” jelzőt általában olyan élelmiszerek vagy élelmiszer összetevők esetében szerepeltetik, amelyek „tápanyagokban gazdagok”, vagy egészségre gyakorolt kedvező hatással bírnak. A fogyasztó számára a „superfood” kifejezés az élelmiszerre vonatkozó, valamilyen egészséggel kapcsolatos vagy egészségre utaló, általános, nem specifikus hivatkozásként értelmezhető. Épp ezért egy vagy több olyan egészségre vonatkozó állítással is ki kell egészíteni, amelyekkel a konkrét tápanyagra, illetve hatóanyagra utalnak. Az egyes termékek értékelése során kiemelt szempont a „tápanyaggazdagság”, ami azonban nem csak egy tápanyag, vagy biológiailag aktív egyéb anyag szignifikáns jelenlétéből fakad. Ugyanilyen lényeges szempont az is, hogy az adott élelmiszer nem tartalmazhat jelentős mennyiségben táplálkozás-egészségügyi szempontból előnytelen tápanyagokat (pl. só, cukor).

A „teljes értékű növényi fehérjeforrás, amely az összes esszenciális aminosavat optimális arányban tartalmazza” felirat szintén utal különleges funkcionális hatásra is. A fogyasztó akár úgy is értelmezheti, mint a szervezet számára pozitív hatású tápanyag-csoport, ami optimális arányú. A termék jelölésén azonban nem került feltüntetésre konkrét hatás, így a felirat általános egészségre vonatkozó állításnak minősül. Épp ezért erre is igaz, hogy csak akkor szerepeltethető a termékkel kapcsolatos tájékoztatóban, ha egy konkrét egészségre vonatkozó egyedi állítás is kíséri. A fő probléma, hogy az aminosavak optimális arányára vonatkozóan sem engedélyezett állítások, sem értékelés alatt állók sincsenek, így ez az állítás nem használható.

A felsorolt hibák alapján is látható, hogy a gyártóknak és a forgalmazóknak jobban kell ügyelniük az állításokra vonatkozó szabályokra, ha tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítást szeretnének szerepeltetni a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkéjén, valamint azok megjelenítése, vagy reklámja során.

Tiltott állítások

Egy terméken betegségmegelőző hatásra is utaltak: kiemelkedő gyulladáscsökkentő hatású. Az uniós jelölési rendelet azonban kimondja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat.

Nem megfelelő betűméret a jelölésen

Egy termék jelölésén nem volt megfelelő a betűméret: amennyiben egy termék csomagolásán rendelkezésre áll 80 cm²-nél nagyobb felület, akkor legalább 1,2 mm-es betűméretet kell használni az előírás szerint. Ebben az esetben a betűméret a minimálisan előírt 1,2 mm helyett csak 0,9 mm volt.

Tárolással kapcsolatos információ hiánya

Két fehérjepor csomagolásán nem szerepeltették a tárolási információt. A minőségmegőrzést azonban jelentősen befolyásolhatja, ha ennek hiányában a fogyasztó nem megfelelően tárolja a terméket.

Minőségmegőrzési idő nem megfelelő feltüntetése

Hat terméknél nem megfelelően szerepeltették a minőségmegőrzési időt: bár minden terméken utaltak – akár dátummal is – a minőségmegőrzésre, de az nem felelt meg maradéktalanul az uniós jelölési előírásnak. Például az egyik termék csomagolásának hátsó felületén a minőségmegőrzési időre való utalás a „hónap végéig” jelzővel szerepelt, amely nem megfelelő, mert a termék csomagolásának alsó részén a minőségmegőrzési idő a nap/hó/év formátumban szerepelt; egy másik termék jelölésén a minőségmegőrzési idő az év/hó/nap formátumban került feltüntetésre, míg az uniós jelölési rendelet nap/hó/év formátumot ír elő. Egy további terméknél a minőségmegőrzési időre való utalásnál a „lásd a dobozon” jelző szerepelt, de a termék csomagolása nem doboz, hanem egy tasak, ugyanakkor az előírás szerint a lejárati dátum pontos helyét is meg kell adni, amely ez esetben nem volt megfelelő.

Weboldalon szereplő jelölési hibák

A hatósági vizsgálat során négy esetben weboldalon keresztül történt a mintavétel. A fenti előírásokat egyik esetben sem sikerült maradéktalanul betartania a webáruházat üzemeltető vállalkozásoknak.

Többek között a következő problémák merültek fel:

• a weboldalon nem szerepelt a termék teljes megnevezése,
• a termék weboldalon közzétett összetevőinek sorrendje nem egyezett meg a termék jelölésén szereplővel, hiányoztak bizonyos összetevők,
• a weboldalon nem tájékoztattak
  • az allergénekről
  • a tárolási információkról
  • a felhasználás módjáról,
• a weboldalon szereplő, a terméket forgalmazó vállalkozás esetén hiányzott annak címe,
• a weboldalon a tápértékadatokat nem az uniós jelölési rendelet előírásai szerint tüntették fel,
• a weboldalon a GMO-mentességgel kapcsolatos tájékoztatás félrevezető volt,
• a weboldalon az adatok egy része (pl. az összetétel) angolul szerepelt, míg a többi magyarul.

Összességében kijelenthető, hogy sok jelölési hiba fordult elő a termékcsoportnál. Számos önkéntes feliratot, megjegyzést, állítást is feltüntetnek a termékeken, amelyeket azonban nem mindig alkalmaznak megfelelően. Bizonyos keretek között van lehetőség a gyártó/forgalmazó részéről az önkéntes jelölések megjelenítésére, de csak a vonatkozó jogszabályi előírások pontos betartásával, különben akár a fogyasztói félrevezetés is felmerülhet.