Image default

Hogyan vizsgáltuk a fehérjeporokat?

A Szupermenta fehérjepor terméktesztjén ellenőriztük többek között a kereskedelmi forgalomban elérhető, különböző gyártóktól származó termékek tisztaságát is. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemmel együttműködve bemutatjuk, hogyan történt a doppingszerek vizsgálata.

A fehérjeporok bevizsgálása a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplákozástudományi Központ Analitikai Laboratóriumában történt. Összesen 115, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistáján szereplő, leggyakrabban pozitív doppingtesztet eredményező szteroid, stimuláns, narkotikum, hormon és metabolikus módosító, béta-2-agonista, diuretikum és maszkírozószer esetleges jelenlétét vizsgáltuk a kiválasztott termékekből.

A fehérjeporokról és a vizsgált vegyületekről

A sporttáplálkozásban kiemelt jelentőséggel bírnak a fehérjék, melyeknek fontos szerepük van a regeneráció elősegítésében és az izomépítésben. Legtöbbször az egészséges és változatos táplálkozással még a sportolóknál is megoldható a megfelelő fehérjefelvétel, azonban sok esetben mégis fehérjeporok formájában gondoskodnak a bevitelről. Mivel ezeknek a termékeknek az előállítása sokkal kevésbé szabályozott, mint a gyógyszeripari termékeké, nagyobb eséllyel fordulhat elő nem megfelelő tisztaságú termék. A fehérjepor címkéjén feltüntetett mennyiségű és arányú biológiailag aktív komponensek megléte mellett az is nagyon fontos, hogy ne tartalmazzanak olyan vegyületeket, amelyek hosszútávú használat esetén ártalmasak lehetnek az egészségre, vagy élsportolók esetében akár pozitív dopping tesztet is eredményezhetnek.

Hogyan vizsgáltunk?

A vizsgálatok első lépéseként a fehérjeporokból oldószer segítségével maradéktalanul kivontuk az azonosítani kívánt vegyületeket. A megfelelő oldószer kiválasztását követően a mintát különböző tisztítási, centrifugálási és bepárlási lépéseknek vetettük alá. Ezeket a folyamatokat összefoglalóan minta-előkészítésnek nevezzük, melynek eredményeként egy igen kis térfogatú, folyadékfázisú anyagot hoztunk létre, amelyben a vizsgálandó célkomponensek már koncentrált formában voltak megtalálhatóak.

Tudta?

A kivonás egyik fajtája a szilárd-folyadék extrakció, amely során valamely szilárd fázis (pl. fehérjepor) alkotórészét kioldással átvisszük folyadékfázisba (az oldószerbe). Teafőzéskor tulajdonképpen a teafű szilárd-folyadék extrakcióját végezzük, az ilyenkor kioldott anyagok adják a tea sötét színét és finom ízét.

A vizsgálat következő szakaszában az előkészített minták műszeres analízisét végeztük el, melynek célja mintegy 120 különböző komponens elválasztása és azonosítása volt. Az elválasztástechnika egyik szakterülete ‒ az úgynevezett kromatográfia ‒ arra hivatott, hogy az egymás mellett jelen lévő vegyületeket valamilyen eltérő fizikai-kémiai sajátosságuk, például a molekulák polaritása vagy forráspontja alapján egy kromatográfiás rendszerben elválasszon egymástól. A szerkezetileg rendkívül hasonló anyagok azonosításának megbízhatóbbá tétele érdekében a kromatográfiás rendszer után egy úgynevezett tömegspektrométerbe kerültek az előzetesen már elválasztott vegyületek, ahol a tömeg szerinti azonosításuk is megtörtént. Az illékonyabb komponensek vizsgálatára gázkromatográfiás, míg a kevésbé illékony komponensek kimutatására folyadékkromatográfiás technikák alkalmazhatóak.

Tudta?

Az analitikai kémia a kémia azon szakága, amely különböző anyagok minőségi és mennyiségi elemzésével foglalkozik. Mára már nagy hatékonysággal és rutinszerűen alkalmazható például különböző gyártási folyamatok ellenőrzéséhez, igazságügyi-bűnügyi nyomozásban, egészségügyi-toxikológiai vizsgálatokban, valamint doppingvizsgálatok esetén is.

A vizsgálat a mérések kiértékelésével, az úgynevezett kromatogram elemzésével zárult. A kromatogram különböző nagyságú és helyzetű csúcsokat tartalmaz. Egy-egy csúcs egy-egy vegyületet jelent, így a vegyületek azonosítása a csúcsok helye alapján történik, a koncentrációjuk pedig ezen csúcsok nagyságával arányos.

Az alkalmazott analitikai módszerek rendkívüli érzékenységét jól mutatja, hogy a kimutatási határ minden vizsgált vegyületre a ng/g tartományban van, azaz 1 gramm fehérjeporban akár már néhány ng szennyező komponens jelenléte is megállapítható.

Tudta?

1 ng= 10-9 g, azaz 0,000000001 g.

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk