A fehérjeporok közül a növényi alapúak egyre kedveltebbek azok számára, akik mellőzni szeretnék az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. Ehhez mérten a kínálat is egyre bővül. Lássuk, mi mindenből készülhetnek a növényi proteinporok!
Borsófehérje
A borsófehérje a növényi fehérjék viszonylag új típusa, melyet leggyakrabban sárgaborsóból állítanak elő. Kiegyensúlyozott aminosavprofillal rendelkezik, magas lizintartalommal. Összetétele és szerkezete, valamint a feldolgozási körülmények jelentősen befolyásolják fizikai és kémiai tulajdonságait. Elérhetősége, alacsony költsége, táplálkozási értéke és egészségügyi előnyei miatt a borsófehérje új és hatékony alternatívaként helyettesítheti a szójababot vagy az állati fehérjéket a növényi alapú táplálkozásban. A borsófehérjét könnyebben emésztjük meg, mint például a szójafehérjét, emiatt is népszerű a fogyasztók körében.
Mind a 9 esszenciális aminosav megtalálható a borsófehérjében, azonban nem ideális arányban: a metionin és cisztein tartalma alacsony, a lizintartalma viszont magas, így növényi étrendben érdemes mellé gabonaféléket és magvakat is fogyasztani.
A borsót megtisztítva száraz eljárással őrlik, ezzel borsólisztet állítanak elő. A lisztet ezután hidratálják, majd a borsókeményítőt és a belső rostokat külön-külön kivonják. A fehérjefrakciót ezután további tisztítás céljából koagulálják, végül többlépcsős porlasztószárítóban gondosan szárítják. Az így kapott magas tisztaságú borsófehérje-izolátum 85% fehérjét, 7% zsírt, 3% szénhidrátot és 5% hamut tartalmaz szárazanyagra számítva.
Rizsfehérje
A rizs a világ alapvető gabonaféléinek egyike és bár az ázsiai régió alapvető gabonafajtája, könnyű emészthetősége, tápanyagtartalma és széles körű felhasználhatósága miatt az egész világon elterjedt. A belőle készült rizsfehérje remek fehérjeforrás lehet a növényi étrendet követők számára vagy az állati fehérjék alternatívájaként. Leggyakrabban barna rizst használnak a fehérjék előállításánál.
Önmagában a rizsfehérje nem komplett fehérje (limitáló aminosava a lizin), így a hiányzó esszenciális aminosavak pótlásáról ebben az esetben gondoskodni kell (általában borsófehérjével szokták kiegészíteni). A rizs fehérjéi eltérő oldhatósági jellemzőkkel rendelkeznek, amely nehezítik a rizsfehérje felhasználását. Ennek kiküszöbölésére egyre hatékonyabb eljárásokat dolgoznak ki a rizsfehérje kivonására, dúsítására, tisztítására és funkcionalizálására.
A rizsfehérjeport jellemzően úgy állítják elő, hogy a rizsszemeket ledarálják, és olyan enzimmel kezelik, amely elválasztja a keményítőt (szénhidrátot) és a rostokat a fehérjétől.
Tökmagfehérje
Bár a tökmag aprócska, de tele van hasznos tápanyagokkal (jelentős fehérjetartalmú), aminosavakkal, fitoszterolokkal, telítetlen zsírsavakkal, fenolos vegyületekkel, tokoferolokkal és ásványi anyagokkal.
A tökmagfehérje nem teljes értékű fehérje, habár valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza, de a metionin, cisztein és a triptofán, lizin és treonin aminosavak mennyisége alacsony (treonin és a lizin az első limitáló aminosavak).
A tökmagfehérje a tökolaj gyártási folyamatának mellékterméke. Az olaj kinyerése után a tökmagliszt magas fehérjetartalommal rendelkezik, amelyből extrakcióval nyerik ki a tökmagfehérjét.
Kendermagfehérje
A közönséges kender rendszertanilag más élelmiszer-felhasználású növénnyel együtt (pl.: komló) a kenderfélék családjába tartozik és mezőgazdasági célból termesztett növény. A kendermag rendkívül tápláló, zsírokban, rostban, fehérjében és különböző ásványi anyagokban gazdag. A kendermag valamennyi esszenciális aminosavat tartalmazza (jelentős mennyiségben tartalmaz metionint, ciszteint, arginint- és glutaminsavat), azonban lizin csak kis mennyiségben van jelen a kenderfehérjében (limitáló aminosavnak számít).
A kender növény termesztésére, forgalmazására és felhasználására szigorú szabályok vonatkoznak. Élelmiszer kizárólag olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma (Δ9-tetrahidrokannabinol, amely egy pszichoaktív komponens) a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2%-ot. Élelmiszerekben maximális megengedhető THC mennyisége a határértékeknek megfelelően a kendermagban, valamint a kendermagból készült, feldolgozott termékekben legfeljebb 3 mg/kg, a kendermagolajban legfeljebb 7,5 mg/kg lehet.
A kendermag és az abból készült fehérje nem számít új élelmiszernek.