Csemegeuborka terméktesztünkön 21 jelölési hibás termékkel találkoztunk. Kíváncsi, mik ezek a hibák? Olvasson tovább!
A jelölés ellenőrzéséhez minden hazai gyártótól bekértük a termék gyártmánylapját. A nem hazai gyártású csemegeuborkák esetében pedig a forgalmazótól kértük be a termékspecifikációt, továbbá a legtöbb esetben az összetevőkre vonatkozó specifikációkra is szükségünk volt. Ezek figyelembevételével és a vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgáltuk, hogy a jelölések megfelelnek-e az előírásoknak. A vizsgált 32 termékből 21 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési kívánalmaknak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, így például a összetételére vonatkozó információkat és a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, illetve az egyéb, termékre jellemző tudnivalókat.
A vásárlás során elsősorban a csomagoláson feltüntetett információk alapján döntünk, ezért kiemelten fontos a pontos, egyértelmű, könnyen érthető szöveg és képi megjelenítés. Megfelelőségüket többek között az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján vizsgáltuk a hatósági ellenőrzés során.
Aromák
Több esetben megtévesztő információt közöltek a terméken, mert az összetevők között természetes fűszeraromaként, illetve természetes fűszerkivonatként jelölték az aroma termékspecifikációjában csupán „aroma” státusszal rendelkező összetevőt; azaz a „természetes” jelzőt több terméknél nem lehetett volna használni az összetevők jelölésénél.
Ha ugyanis egy aroma jellemzésére a „természetes” kifejezést alkalmazzák, akkor annak összetevőinek teljesen természetes eredetűnek kell lenniük. A természetes aromaanyagok a természetben jelenlévő és a természetben kimutatott anyagoknak felelnek meg. Az aromák esetén a „természetes” jelző csak akkor használható, ha az aroma megfelel az aromákról szóló uniós rendeletben előírt feltételeknek. A természetes aromaanyagot növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból meghatározott eljárásokkal (pl. kivonással) készítik el úgy, hogy az teljesen megfeleljen a természetben jelenlévő anyagnak, pl.: citrusokból kivont limonén. Természetes aroma lehet például az is, amelynek az aroma-összetevői kizárólag természetes aromaanyagokból állnak, pl.: természetes eper aroma.
A vizsgált termékek közül összesen 13 termék jelölésén „természetes” jelzővel szerepelt a felhasznált aroma (természetes fűszeraroma/természetes fűszerkivonat), amelyek közül azonban 12 termék esetében ezt a jelzőt nem lehetett volna használni. A gyártók illetve forgalmazók által beküldött aroma termékspecifikációja szerint nem volt „természetes” ez az ízesítő, pedig az aroma specifikációban megfelelően szerepelt az összetevők jelölésére vonatkozó javaslat. Egyetlen termék esetében az aromaspecifikáció alapján igazolódott a „természetes” jelző használatának jogszerűsége.
Prémium minőség
1 termék jelölésén utaltak a prémium minőségre, ám a kiváló minőség sajnos nem nyert bizonyítást. Mivel a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben különleges vagy prémium előírás csemegeuborka termékre nincs, ezért a termék gyártmánylapján, az előállítás megkezdése előtt kell meghatározni a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó tulajdonságokat. A hatóságunkhoz megküldött termék gyártmánylapjában azonban nem szerepelt megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonság, nem utaltak a „prémium” minőségre, nem derült ki milyen minőségi paraméterekben tér el a termék az egyéb csemegeuborkáktól. A vizsgált termék sem a laboratóriumi vizsgálati eredmény, sem a gyártmánylap, sem más dokumentum alapján nem rendelkezett jobb, átlagosnál magasabb minőséggel más, hasonló termékekkel összehasonlítva.
Cukrok
Az egyik édesítőszerrel készült terméken feltüntették a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítást, a „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítás viszont hiányzott a jelölésről. Mivel az édesítőszerrel készített csemegeuborka termékek természetes módon is tartalmaznak cukrot, ezért a jelölésükön a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz állítás” mellett mindig fel kell tüntetni a „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítást is.
Tudta?
A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.
Az állításokat az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelő módon kell feltüntetni a csomagoláson.
Tudta?
A tápanyag-összetételre vonatkozó állítás olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer a táplálkozásra nézve kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, azaz jelentős mértékben tartalmaz, esetleg nem tartalmaz, csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz tápanyagokat, élettanilag aktív anyagokat.
Mustármag
Egy termék esetében az összetevők között a mustármagot, mint allergén anyagot nem kiemelten tüntették fel (pl. aláhúzással, vastagon szedett betűkkel).
Töltőtömeg
Több esetben nem utaltak a tápértékjelölésnél arra, hogy az adatok a töltőtömegre vonatkoznak. Az uborkafogyasztási szokások szerint a felöntőlét nem, csak az uborkát, azaz a „töltőtömeget” fogyasztják el. A Bizottság közleményt adott ki az uniós jelölési rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről, köztük erről a témáról is.
A közlemény szerint az olyan termékeknél, amelyeknél a folyadékot valószínűsíthetően nem fogyasztják el, a tápértékjelölésnek a lecsepegtetett nettó tömeg alapján történő megadása tűnik relevánsabbnak. A tápértékjelölésből ugyanakkor minden esetben egyértelműen ki kell derülnie, hogy az a lecsepegtetett termékre vagy a termék egészére vonatkozik-e.
Energiatartalom
Az energiatartalom számításánál több esetben nem vették figyelembe a termék rost- és szerves savtartalmát.
Minden terméknél számítással ellenőriztük a tápértékjelölésen szereplő energiatartalmat, ehhez bekértük a termékek szerves sav és rosttartalmára vonatkozó adatokat. Több termék esetében az energiatartalom jelölt értékét hibásan számolták ki. A termékek tápértékjelölése részeként nem kötelező feltüntetni a rosttartalom értékét, a szervessav-tartalom értéket nem is lehet, azonban az energiatartalom számításánál az értékeket figyelembe kell venni, bele kell számolni a feltüntetett energiatartalomba. Ezt 15 termék esetében elhibázták a gyártók, forgalmazók. A számítások ellenőrzése szerint 6 termék esetében nem számoltak a rost és a szerves sav, ezen kívül még 9 termék esetében a szerves sav energiatartalmával.
Egyéb tápértékjelöléssel kapcsolatos hiba
Továbbá hibának számított, ha nem az uniós jelölési rendelet szerinti szövegkörnyezetben tüntették fel az egyes tápértékadatokat vagy ha nem táblázatos formában jelölték az adatokat, ugyanis a tápértékjelölést csak akkor lehet sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának. Egy termék esetében eltérő tápértékadatok szerepeltek a gyártmánylapon és a termék jelölésén.