Ma már számtalan változatban kapható a cukrozott, ízesített alkoholos ital, azaz a likőr. De vajon honnan érkezett körünkbe társas összejöveteleink e népszerű „vendége”? Cikkünkben a likőrgyártás történetébe adunk betekintést.
Az első likőr elkészítését Paracelsus XV. századbeli alkimistának tulajdonítják, aki orvos mivoltához híven, gyógyszerként is alkalmazta a cukrozott és fűszerezett szeszt.
A középkor szerzetesei a likőrt elixírnek, balzsamnak nevezték. Ebben a korban nemcsak gyógyszer gyanánt, hanem – mint szerelmi bájitalt – serkentőszerként is előszeretettel fogyasztották.
Ez is érdekelheti
Mi is az a likőr? Korábbi cikkünkből kiderül!
A likőrgyártás a francia szerzetesek példájára kezdett elterjedni először az olasz, német és lengyel kolostorokban, majd az egyházi épületek falain kívül, a városokban is. Egyes likőrfajtákat, mint a benediktiner vagy a chartreuse, sokáig sehol nem tudtak előállítani azokon a szerzeteskolostorokon kívül, ahol a likőrök jellegzetes fűszerkeverékét hosszú kísérletezés után létrehozták.
A magyar likőripar kialakulása és iparszerű termelése a XIX. század második felére, a nagyüzemi szeszgyártás kialakulásának idejére tehető. Az első likőrgyártó vállalkozások királyi haszonbérletekből fejlődtek ki, és az évtizedek során, a fogyasztók ízléséhez igazodva, egyre több változatban készítették az italokat.
A likőrök idővel Magyarországot is meghódították, fejlődéstörténetük a hazai vidék körülményeinek, sajátosságainak megfelelően alakult. A kiváló minőségű gyümölcslevek, a kisüsti pálinkák gazdag ízválasztéka és a kornak, területnek megfelelő zamatharmóniája, a csomagolás tetszetős kivitele Európa-szerte ismert, jó minőségű termékeket eredményezett.
Forrás: Dr. Osztróvszky Antal – Ipari likőrgyártás