Hány csoportra oszthatjuk a zsírsavakat? Gondolkozott már azon, mit érdemes tudni róluk? Cikkünk segítségével ezekre a kérdésekre keressük a szakmailag is hiteles választ. Tartsanak velünk!
Lássuk először, mit érdemes tudni a zsírokról!
Az egyszerű zsírok egy háromágú villához hasonlíthatóak, glicerinből és a hozzá kapcsolódó három zsírsavból épülnek fel. A glicerinhez kapcsolt zsírsavak eltérő szénatom számú szénhidrogén láncból állhatnak. A zsírsavakat csoportosíthatjuk az alapján, hogy hány darab kettős kötést tartalmaznak. E szerint telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélhetünk.
Kíváncsi dobozos margarin terméktesztünk eredményeire? Kattintson!
A telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötést, az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy, a többszörösen telítetlen zsírsavak kettő vagy annál több kettős kötést tartalmaznak a szénatomok között. A kettős kötések helyzete alapján omega-3, omega-6 zsírsavakat különböztetünk meg attól függően, hogy az első kettős kötés a zsírsavlánc végétől számolva hanyadik szénatomnál kezdődik. Ezeket a bonyolult kémiai fogalmakat mi, hétköznapi emberek sokkal könnyebben átláthatjuk a következő példa segítségével: az omega-3 zsírsav elnevezés azt jelenti, hogy az első kettős a harmadik-negyedik szénatomok között található. Fontos tudni azonban, hogy a zsírsavláncok különböző hosszúságúak lehetnek, ettől függően az omega-3 zsírsavaknak is több változata létezik.
Lánc, lánc, zsírsavlánc…
A növényi és állati zsiradékok tehát eltérő arányú telített, valamint egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból épülnek fel.
Az állati eredetű zsírok (disznózsír, húskészítmények, kemény sajtok) elsősorban telített zsírsavakat tartalmaznak, de a növényi olajok között is előfordulnak magas telítettzsírsav-tartalmúak (kókuszzsír, pálmazsír). A telített zsírsavak túlzott fogyasztását a szakemberek a szív,- és érrendszeri megbetegedésekkel hozzák összefüggésbe.
A telítetlen zsírsavak ezzel szemben hozzájárulnak a kedvező élettani folyamatokhoz, segítik a szív- és érrendszer, valamint az ideg- és immunrendszer megfelelő működését. A legújabb vizsgálatok azonban arra is rámutatnak, hogy nem mindegy, ezeket milyen arányban tartalmazza az étrendünk. Érdemes tehát tájékozódnunk a tudatos táplálkozás érdekében.
