Vannak, akik szerint Isten azért teremtette a sertést, hogy bacon-t készíthessünk belőle. Tudta, hogy annyira közkedvelt ez a speciális szalonna, hogy világnapja is van? Sőt, egy 2010-es felmérés azt is kimutatta, hogy a kanadaiak 43 százaléka a bacon és a szex közül az előbbit választaná.
A bacon a rendszerváltás környékén jelent meg a hazai boltokban, és nem túlzás azt állítani, hogy jelentős rajongótábort gyűjtött magának az elmúlt években. Az illatos, ropogósra sült szalonnacsíkok valóban különleges ízélményt nyújtanak, fogyasszuk akár önmagában, akár egy finom szendvicsben.
Bár a magyarok által bekebelezett mennyiségről nincs adatunk, az amerikaiak évente körülbelül 8 kilogrammot sütnek belőle maguknak, ami egészen elképesztő mennyiség. Néhány éve már világnapja is van, de ennek időpontja elég változó: van, ahol az amerikai Munka napja (szeptember első hétfője) előtti szombatra, máshol december 30-ára, Kanadában pedig márciusra teszik. Nem kell azonban ünnep ahhoz, hogy asztalunkra kerüljön, de ismerkedjünk meg vele közelebbről is!
A bacon húsos, bőr nélküli szalonnából készül, mifelénk általában a csont és bőr nélküli császárszalonna a leggyakoribb alapanyag. A szalonnát először sózzák és pácolják, amihez általában kevés adalékanyagot használnak. A jó baconhöz nem is kell sok minden, nincs szükség állományjavítókra vagy tartósítószerekre, hiszen az eltarthatóságot a só és a füstölés biztosítja. Sóból amúgy az átlagos húskészítményekhez viszonyítva többet, 2,5-3 százalékot tartalmaz, s mivel ez sütés közben sem távozik belőle, érdemes figyelembe venni fogyasztásakor. A bacont technológiától függően vagy csak füstölik vagy főzik és füstölik, mielőtt hajszálvékonyra szeletelnék. Az igazán jó bacont nem füstaromával vagy folyékony füsttel, hanem hagyományos, bükkfán történő füstöléssel tartósítják.
Ez is érdekelheti
Ha figyelmesen megnézzük a címkét, sokszor láthatjuk, hogy az összetevők között szőlőcukrot, dextrózt is feltüntetnek. Jogos a kérdés, hogy mit keres a cukor egy hústermékben, amely ráadásul erőteljesen sós is? Nos, a cukor egyik szerepe a serpenyőnkben kezdődik: sütéskor a szénhidrátok ugyanis az úgynevezett Maillard-reakció során gyönyörű barna színűvé válnak, ennek köszönheti a kenyér is a szép barnás színét. Szóval ártani nem árt, de azért jócskán találunk finom bacont e nélkül is.
Zsíros falat?
Bizony, a bacon természetesen elég zsíros, hiszen a tömegének körülbelül a fele zsír. Szerencsére ez a jó sütési technikával és a zsiradék felitatásával elég jelentős mértékben csökkenthető, ám a bacon energiatartalma még így is körülbelül 500-550 kcal száz grammonként.
Egy szelet jól kisütött bacon körülbelül 7 gramm, ami 40-45 kcal-t, 3-3 g fehérjét és zsírt és mintegy 10 mg koleszterint tartalmaz. A bacon tápanyagtartalma változó az előkészítés módszerétől, illetve attól függően, hogy a sertés melyik testtájékáról származik. Amire még fontos ügyelni, az a sótartalom, 4-5 szelet szalonnával ugyanis már a napi ajánlott bevitel akár felét is teljesíthetjük. Sajnos, vitaminokból és ásványi anyagokból számottevő mennyiséget nem tartalmaz a bacon. Viszont valami elképesztő módon finom, persze csak annak, aki nem vegetáriánus. Apropó, azt tudták, hogy van vegetáriánus bacon is? Ez általában tofu, vagy egy nálunk kevésbé ismert szójatermék, a tempeh felhasználásával készül, amit pácolnak.
Egészséges-e a bacon?
Erről Antal Emese dietetikust, szociológust, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét kérdeztük. „A húsfélék fontos szerepet töltenek be étrendünkben. Nem csak változatosságot, hanem teljes értékű fehérjéket vagy az ízeket teljesebbé tevő, egyes vitaminok felszívódásához szükséges zsírokat is jelentenek számunkra. Ha valaki egészséges, a kiegyensúlyozott étrend részeként nyugodtan fogyaszthat időnként bacont is figyelve főleg a zsír- és sótartalmára, valamint ügyelve arra, hogy étrendje sok zöldségfélét és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélékből készült termékeket tartalmazzon.” – mondja a szakértő. Emese szerint nem kell aggódni a bacon koleszterintartalma miatt sem: „Egy ideje már tudjuk, hogy a táplálkozásunkkal bevitt koleszterin lényegében nem befolyásolja a vér összkoleszterin-szintjét, ezért például a legújabb amerikai táplálkozási ajánlásban nem is határoztak meg engedélyezett bevitelt sem belőle” – összegzi.