A magyar gasztronómiában nagy hagyományai vannak a különböző savanyúságoknak, ezek közül is talán a legkedveltebb a csemegeuborka. Miért szeretjük ennyire és milyen előnyei vannak, ha rendszeresen az asztalunkra kerül?
Az uborkát minden formában szívesen fogyasztjuk, nyáron uborkasaláta vagy kovászos uborka, télen savanyú, hőkezeléssel tartósított ecetes konzerv, azaz csemegeuborka formájában. Maga az uborka táplálkozásunk szempontjából nagyon értékes zöldségféle: bár víztartalma nagyon magas, akár 95-96 százalék is lehet, elég jó forrása a B1-, B2- és C-vitaminnak, valamint a folsavnak, káliumnak és magnéziumból is jócskán találunk benne. Különösen sok káliumot tartalmaz, amely fontos szerepet játszik a szervezetünk ionháztartásának szabályozásában és a vérnyomás szabályozásában is.
Az ecettel történő tartósítás nagyon régi módszer, feljegyzések szerint már az ókori Egyiptomban is készítettek savanyú uborkát, és azt is tudjuk, hogy az ecetnek emésztést könnyítő hatást tulajdonítottak. Ezt még ma is sokan így gondolják, és bár a savanyúságoktól még nem bontjuk le gyorsabban a zsíros falatokat, más szempontból igazán hasznosak.
A táplálkozással foglalkozó szakértők szerint a savanyúságok, így a csemegeuborka rendszeres fogyasztása remek vitaminutánpótlást jelent azokban az időkben, amikor a friss zöldségfélék csak korlátozottan érhetők el. Alacsony energiatartalmúak, azonban rosttartalmuk miatt laktatók, ezért összességében nagyon ajánlott a nehezebb, zsírosabb, húsos ételek mellé savanyúságot is kínálni.
Van azonban néhány kevésbé ismert jó hatása is a finom fűszerekkel eltett csemegeuborka fogyasztásának. Az ízesítésre ugyanis több olyan fűszert is használunk – például kaprot, babérlevelet, mustármagot, koriandert – amelyekről régóta tudjuk, hogy segítik az emésztést, csökkentik a puffadást, és hát persze remek ízt is adnak.
Szabad-e meginni a csemegeuborka levét?
Sokan szeretik kortyolgatni az ecetes uborka levét, amit leggyakrabban azzal magyaráznak, hogy jó hatással van az emésztésre. Kétségtelen, hogy a benne lévő fűszerek valóban lehetnek ilyen hatással, de érdemes csak nagyon mérsékelt mennyiségben, néhány kanállal fogyasztani a csemegeuborka levéből, mert nagyobb adag esetén gyomorpanaszokat is okozhat. Viszont érdemes lehet kipróbálni, mint például salátaöntet-alapot, mert finom, pikáns végeredményt kaphatunk.
Ez is érdekelheti
Arról is olvashatunk, hogy a csemegeuborka – és más ecetes savanyúságok – azért vannak jó hatással a szervezetünkre, mert az ecet csökkenti a vércukorszintet. Hogy ez igaz-e, a legjobb a szakértőt megkérdezni.
„Több mint három évtizede derült ki, hogy bizonyos körülmények között az ecet állatkísérletekben képes volt befolyásolni a vércukorszint-szabályozását. Azóta számos kutatás foglalkozott vele emberek esetén is, ezek alapján azt mondhatjuk, hogy kismértékben valóban segíthet a normál szint elérésében illetve megtartásában” – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. „Azonban senki se várja, hogy az ebédhez megevett adagnyi csemegeuborka hatására sokkal lassabban fog emelkedni a vércukra, a megfigyelések az ecet rendszeres fogyasztására vonatkozóan mutattak ki pozitív hatásokat, amelyeket még tovább kell vizsgálni. És ne felejtkezzünk el az egészséges táplálkozásról és rendszeres testmozgásról sem.”
A csemegeuborka viszont a dietetikus szerint is jól kiegészíti a nehezebb fogásokat: „Segít abban, hogy változatosabban, rostban és vitaminokban gazdagabban étkezzünk, és valamennyivel kevesebb kalóriát vegyünk magunkhoz” – fogalmaz. Sőt, mint mondja, a csemegeuborka – legalábbis amit nálunk lehet kapni a boltokban, egy népszerű tévhitre is rácáfol: „Az emberek általában azt hiszik, hogy a tartósított élelmiszerekhez mindig tartósítószereket használnak. Ezt remekül cáfolja a csemegeuborka, amely az ecetsav és a só kémiai tartósító hatásának, valamint a hőkezelésnek köszönhetően tartósítószer nélkül is sokáig eláll és finom marad. Olyannyira, hogy a hatályos szabályok szerint nem is szabad tartósítószert alkalmazni hozzá.”