A hajdúsági termőtájon termesztett tormának is köszönhetően hazánk igen jelentős szerepet játszik az európai tormatermesztésben. Összegyűjtöttünk néhány fontos tudnivalót a hajdúsági tormafajtákról és a termesztés módjáról.
A tormát évezredek óta fogyasztjuk élelmiszerként és gyógynövényként is. Régen vadon gyűjtötték, csak a középkor vége felé került a kertekbe, üzemi termesztésről pedig a múlt század eleje óta beszélhetünk.
Tudta?
Európa két „torma nagyhatalma” Magyarország és Lengyelország. E két ország termeli meg az EU tormaigényének legnagyobb részét.
Hajdúsági tormák
A hazai üzemi tormatermesztés alapját két tényező határozta meg. Az egyik a bakhátas művelésmód volt, amely a Debrecen környéki kiváló minőségű földeken dolgozó bolgárkertészek elszórt parcelláit rendezte össze. A másik tényező a tormát felvásárló nagykereskedők által szervezett rendszer, amely a német Nürnbergi fajtával indult. Ebből a fajtából új, kevésbé kesernyés ízű tájfajtákat alakítottak ki, majd a további klónszelekciós nemesítés eredménye lett az államilag elismert Bagaméri 93/1 és a Bagaméri delikát. Ezekkel a fajtákkal már olyan kitűnő minőséget sikerült a hajdúsági termőtájon elérni, hogy mostanra itt terem a hazai torma kb. 90-95%-a. A termés legnagyobb része exportra és ipari feldolgozásra kerül (pl. ecetes torma), a friss tormára viszonylag kicsi az igény.
Tudta?
A hajdúsági torma bekerült a hungarikumok közé, valamint Európai Uniós földrajzi eredetvédettséget (OEM) is kapott. A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára az Armoracia rusticana (A. lapathifolia) növény hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult. Forrás: kormány.hu
A fajtahasználatban újabb változást hozott a Dániából származó, Danvit néven honosított fajta. A Bagaméri fajtákhoz hasonlóan ez is kiváló ízű, viszont kevésbé fásodó, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb, így hamar átvette a hajdúsági tormafajták között a vezető szerepet. Természetesen a honosítással nem állt meg a munka: a nemesítés folytatódott, melynek eredményeként mára már további négy tormafajta kapott állami elismerést: Pózna, Nyírnemes, Norda, Petrence.
A Hajdúságban termesztett torma népszerűsége tehát kiváló beltartalmi értékeinek, tetszetős küllemének, fehér húsának, valamint keseredéstől mentes, kellemesen csípős ízének köszönhető.
Szupermenta-tipp torma vásárláshoz
- Vásárláskor válasszunk friss tormát, amit onnan ismerhetünk fel, hogy kemény, nem hajlítható, a vágásfelülete nincs beszáradva.
- Kerüljük a „karikás tormát”! A torma szövetbarnulása egy élettani betegség, melynek következtében a torma metszésfelületén barna gyűrű látszik. Nem mérgező, de rontja a minőséget.