Image default

Így vizsgáltuk a rozékat – első rész

Kékfrankos rozé terméktesztünk kapcsán számos laboratóriumi vizsgálatot végeztünk. Cikkünkben azt jártuk körbe, mit jelent és miért lényeges a cukortartalom vagy éppen a sűrűség mérése.

Terméktesztek vizsgálatáról beszélve mindig érdekes, hogy mit miért vizsgálnak a laboratóriumi szakemberek. Egyáltalán miért fontos bizonyos paramétereket megmérni? A száraz, 2016-os évjáratú kékfrankos rozé terméktesztünk során különböző analitikai méréseket végeztek hivatalunk laboratóriumi szakemberei. Kétrészes, folytatásos cikksorozatunkban végigvettük, mely vizsgálatokat miért végezték el.

A borász szakmában jártas hozzáértőknek bizonyára nem sok újdonságot jelent a különböző szakkifejezések és vizsgálatok értelmezése, de a laikus érdeklődőt biztosan lenyűgözi. Legalábbis bízunk benne, hogy új, hasznos információt nyújt ez a rövid összefoglaló.

Alapparaméterek

Az alapparamétereket – mint alkoholtartalom, cukortartalom, sűrűség, illósav, titrálható savtartalom, pH érték – a borok forgalombahozatali engedélyezés során is vizsgáltuk már korábban.

Amikor egy ellenőrzés során az alapparamétereket vizsgáljuk, akkor meg tudjuk mondani ezen értékek alapján, hogy ténylegesen az a bor került forgalomba, amit az engedélyezés során bemutatott a termelő, forgalmazó, illetve, hogy a címkén feltüntetett értékeknek (tényleges alkoholtartalom, édességi kategória) megfelel-e a palackban zárt ital.

Cukortartalom

A cukortartalom vizsgálata a teszt során a száraz kifejezés feltüntetése miatt is fontos. A száraz boroknál 4 g/l-ig terjedhet ez az érték. Speciális esetekben lehet maximálisan 9 g/l, feltéve, hogy a borkősavban kifejezett összessavtartalom literenként nem több mint 2 grammal kevesebb a maradékcukor-tartalomnál. Azaz egy 7,1 g/l savtartalmú bor esetén 9 g/l cukortartalomnál még lehet a címkén száraz kategóriát jelölni, hiszen a magasabb savtartalom esetén az édes ízérzet nem dominál.

Ez is érdekelheti

Sűrűség

A sűrűséget nagyon pontosan lehet mérni, és ez a paraméter jó azonosítója egy bornak. A sűrűséget az alkohol- és cukortartalom befolyásolja alapvetően, de a bor egyéb komponensei is hatással vannak természetesen értékére. A magasabb cukortartalmú boroknak nagyobb a sűrűsége, míg a magasabb alkoholtartalmú cukor nélküli boroké alacsonyabb. Az engedélyezési eljáráskor bemutatott bor sűrűsége, és a termékteszt során vizsgált tétel sűrűsége nem térhet el nagymértékben. Nem is tértek el, így ennek is megfeleltek a rozéborok.

Ecetsav, illósav

Az illósav vizsgálatakor az illékony szervessavak összességét mérjük, melynek az ecetsav teszi ki a legnagyobb részét. Ennek magas értéke hibás erjedésre utalhat, azaz ecetsavbaktériumok nemkívánatos tevékenységére. Azonban az élesztők is termelnek fajtájuktól függően több-kevesebb ecetsavat az alkoholos erjedés során. Rozé esetében nagyon pontosan, jól vezetett, irányított erjedésre van szükség. Ilyen precíz erjesztési folyamatban a borászok törekednek a lehetőséghez mérten minimalizálni az illósavtartalom értékét.

Összes titrálható savtartalom

Az összes titrálható savtartalom nagyon fontos jellemzője a rozénak, hiszen az egész bor zamatvilágát meghatározza a különböző szerves savak mennyisége. Rozébor készítése esetén a szőlőt a savra szüretelik. Tehát főként nem az alkohol- és cukortartalom határozza meg a szüret időpontját, hanem az, amikor a savak mennyisége megfelel a borász által készíteni kívánt borstílusnak. Ugyanis savak fogják biztosítani a bor zamatvilágát. Alapjában véve legalább 5 g/l fölötti savtartalom várható el rozé esetében. Mindezt persze nem lehet egy számértékre leegyszerűsíteni, hiszen egy bor minősége nagyon sok dologtól függ. Az is meghatározó, hogy a különböző szerves savak milyen arányban vannak jelen, azaz mennyi például a bor  almasav-, borkősav- és tejsavtartalma. Ha korai szüret volt, akkor magasabb lehet az almasavtartalma, ami egy, durvább savérzetként jelentkezhet, vagyis érzékszervileg kicsit húzósabbá is teheti a rozét. Talán a borkősav a legfinomabb sava a bornak, ami a savgerincet és a zamatokat adja. A tejsav pedig nem kívánatos a borokban, mert az hibás tejsavas erjedésre utalhat vagy nem kívánt almasavbomlást jelez.

Ha még nem olvasta rozé terméktesztünk eredményeit, kattintson előző cikkünkre

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk