A Nébih laboratóriumaiban ezúttal különböző cserepes mentákat vizsgáltunk. Tekintsük át, hogy a szakembereink milyen paramétereket vizsgáltak, és miért hasznosak ezek a mérések a menták esetében!
Nehézfémek
Szakembereink a nehézfémek közül az arzén, a kadmium, valamint az ólom lehetséges jelenétét vizsgálták a laboratóriumban. Mivel biológiailag nem bomlanak le, felhalmozódnak egyrészt a természetben (talaj, víz, levegő), másrészt – szennyezett ételek, italok révén – az emberi szervezetben is.
Szervezünkbe jutva komoly egészségkárosító hatásokkal bírnak, ezért a fogyasztók védelme érdekében az EU 2023/915 rendelete szigorúan szabályozza a megengedett maximális koncentrációjukat az élelmiszerekben. A friss fűszernövények – így a cserepes menta is – maximum 0,2 mg/kg koncentrációban tartalmazhat kadmiumot. Fontos, hogy ez a határérték a mosás és az ehető rész leválasztása után értendő.
Mikro- és makroelemek
A makroelemek az emberi szervezet tömegének 0,005%-nál nagyobb mennyiségben, míg a mikroelemek ennél kisebb arányban fordulnak elő szervezetünkben. Ebből kifolyólag makroelemek esetén a napi szükséglet többszáz milligramm, esetleg pár gramm, ezzel szemben mikroelemekből jellemzően elég napi néhány milligramm is. A makroelemek közé tartozik többek között a nátrium, a kálium, a magnézium, a kalcium és a foszfor, a mikroelemek közé pedig a vas, a cink, valamint a réz. Az összes felsorolt mikro- és makroelem – ellentétben a fentebb tárgyalt nehézfémekkel – fontos és sokféle biológiai funkcióval rendelkezik, létük nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára.
Peszticidek
Peszticidek, más néven növényvédőszerek alkalmazásával a mezőgazdaságban a termés hozamát vagy minőségét javítják azáltal, hogy a kártevőnek minősített élő szervezeteket (gyomok, gombák, mikrobák, rágcsálók stb.) elpusztítják. Használatuk elengedhetetlen a mai élelmiszerellátás biztosításához, azonban helytelen alkalmazásuk esetén, az emberi szervezetbe kerülve rendkívül káros hatásaik lehetnek.
Szervezetünkbe bőrön keresztül felszívódva, belélegezve, illetve szájon át – például növényvédőszer-maradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztásával – kerülhetnek. A potenciális egészségkárosító hatások elkerülése céljából az Európai Unióban szigorúan szabályozott e szerek forgalmazása és használata, valamint határértéket állapítottak meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradék mennyiségére is.
Mi magunk ellenőrizhetjük a Nébih hivatalos oldalán, hogy az adott kultúrához, például a mentához, mely peszticidek használata engedélyezett.
Végezetül megnyugtató, hogy a laboratóriumi vizsgálatok során szakembereink minden mintát megfelelőnek találtak.
Forrás: www.efsa.europa.eu; 2023/915 EU rendelet; 396/2005 EU rendelet; Csapó János, Csapó Jánosné: Élelmiszerkémia, 2004; www.nnk.gov.hu