Rizs termékekre vonatkozó célellenőrzést rendelt el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2014. szeptember-októberében. A 34 terméket érintő poszt hétfőtől olvasható a Szupermentán. Addig is érdemes tisztázni, mit jelent az A és B kategóriás megkülönböztetés, hogyan zajlik a hántolás vagy éppen azt, hogy Magyarországon is termesztenek rizst.
Magas szénhidráttartalma elegendő energiát biztosít a egész napra. A és B kategóriás rizseket vásárolhatunk általában a boltokban, ez utóbbi olcsóbb a többinél. Talán mondanunk sem kell, Ázsiában fogy a legtöbb a rizs, szinte nincs olyan alkalom vagy fogás, melyet ne készítenének valamilyen formában. Szénhidrát mellett fehérjét, aminosavakat, vitaminokat is tartalmaz a rizs, melyek a főzés során sem vesznek kárba. A hagyományos, fehér rizsfélék íze semlegesebb, mint a hántolatlan, azaz barna rizsé. Utóbbinak magasabb a tápértéke, hiszen a legértékesebb tápanyagokat tartalmazó héjat nem koptatják le, mint a fehér rizs esetében. Jóval karakteresebb íze van, ezért sokan kissé ódzkodnak tőle. Tény, hogy az ízét szokni kell, ha eddig nem fogyasztottuk.
A rizsek lapvetően két csoportba tartoznak – rövid vagy hosszú szemű. A rövid szemű rizs a thai és japán konyha jellemzője, míg a hosszú szemű rizs indiai eredetű.
Az indica és japonica alfajok a két legelterjedtebb alfaj
Legfőbb jellemzőik a következők:
Indica rizs: vékony és hosszú szemű, megfőzve nem ragadós, inkább száraz és szilárd, illata erős. Ide tartoznak a basmati, a jázmin rizs, a nyugat-bengáli patna (világon az egyik legelterjedtebb rizsfajta) és az Észak-Amerikában összefoglalóan carolinának nevezett rizsfélék.
Japonica rizs: teljesen kerek vagy félkerek, lehet hosszabb vagy rövidebb szemű is. Megfőzve ragacsossá válik. Ilyen rizs például a japán szusirizs, vagy az Amerikában termesztett japán típusú nishiki. Ide tartoznak az itáliai rizottórizsek, mint például az arborio vagy a vialone nano, amit Verona környékén termesztenek.
A búza után az emberiség legfontosabb növényi tápláléka (a megtermelt rizs 95%-át közvetlenül emberi fogyasztásra használják fel). Ennek megfelelően igen nagy területen, kb. 130 millió hektáron termesztik a világon. A rizs őshazájának Ázsia délkeleti részét tartják, Európában a rizstermesztés sokkal kevésbé jelentős, legnagyobb rizs termőterületek Olaszországban és Spanyolországban vannak. Keletről a rizs kb. a 8. században érkezhetett Európába és Magyarországon a 18. században kezdődött a termesztése. Nagyon sokáig ez a növény luxuscikknek számított, szinte kizárólag a királyi udvarok asztalain szerepelt és csak a 15. század végén kezdték el termeszteni. Magyarországon Békés, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Gyomaendrőd, Szarvas, Mezőtúr és Kisújszállás határában találhatók nagyobb termőterületek.
Ez is érdekelheti
Hazánkban az évenkénti betakarított terület kb. 3000 hektárra tehető.
Az európai országokban a hántolt rizs a legelterjedtebb rizsfajta. A hántolt rizsek a pelyvás maghéj eltávolítása és a barnás ezüsthártya különböző mértékű, fokozatos csiszolása, a mag esetleges fényezése után kapott félkész termékekből végzett osztályozással előállított termékek. A hántolt rizs – a kiinduló nyersanyagtól függően – lehet hosszú, közepes és rövid szemű. A rizsszem lehet üveges, áttetsző, valamint részben vagy teljesen lisztes szerkezetű. A csiszolás mértékétől, a fajtától és a termőhelytől függően a csiszolt rizs színe a világosszürkéstől (vöröses árnyalat is előfordulhat) a teljesen fehérként ható, üvegesen áttetszőig változhat.
Előfordulhatnak sárgás, barnás, vöröses árnyalatú és zöld színű csiszolt, valamint gipszes rizsszemek is. A barna rizs előállítása annyiban különbözik, hogy csak hántolást és osztályozást végeznek, az ezüsthártyát nem távolítják el.
A termékben a tört szem – darabos és apró törmelék – mennyiségi aránya határozza meg a gyártmány minőségi besorolását.