Chips kontra egészség: mit mond a szakértő?

Furcsa kettőség jellemzi a viszonyunkat a chipsekkel: miközben az egyik legkedveltebb ropogtatnivaló, úgy gondoljuk, nehezen illeszthető be az egészséges étrendbe. Nézzük meg alaposabban, mire kell figyelnünk, ha nassolni szeretnénk belőle.
09

Maga a chips nem éppen újkeletű találmány, lévén hogy jövőre 165 éve lesz, hogy először felszolgálták egy amerikai étteremben – igaz, akkor még köretként. A múlt század negyvenes éveiben azonban felfedezték, hogyan lehet többféle ízben is készíteni az addig csak sózottan kapható burgonyaszirmokat, és azóta egyre nagyobb a népszerűsége. Ennek némileg ellentmond a TÉT Platform Egyesület közelmúltban végzett kutatása, melyben a megkérdezettek éppen a chipset gondolták legkevésbé az egészséges étrend részének, az ötfokú skálán elért 1,3-es átlaga messze elmarad az utolsó előtti keksz és nápolyi 1,9-es pontszámától (az értékelések a hagyományos iskolai osztályzatokat tükrözték, tehát az 5 jelentette azt, hogy az adott élelmiszer teljes mértékben illik az egészséges étrendbe).

Tévhit, hogy sok chipset ennénk

 Kétségtelen tény, hogy a chipseket a magas energia- és zsírtartalom jellemzi, azonban a túlsúly és az elhízás hazai elterjedtsége mögött mégsem a ropogós nassolnivaló áll. Mi magyarok ugyanis évente és fejenként mindössze 40 dkg chipset fogyasztunk, amit érdemes összevetni az amerikaiak 8 kg-os (!) adatával. Európában is az utolsó előtti helyen vagyunk ezzel, mindössze Bulgária van mögöttünk, és a listát vezető svédek évi 3 kilogrammos fogyasztásától messze elmaradunk. Ez azt is jelenti, hogy egy átlagos felnőtt energiafogyasztásának mindössze 0,2-0,3 százalékát teszi ki a chips.

Hizlal-e a chips?

 Kiegyensúlyozatlan, sok nassolnivalót tartalmazó, energiagazdag étrend mellett mindenképpen hízásnak fogunk indulni, és az is igaz, hogy a chipsek energiadús élelmiszerek. Így természetesen a túlzásba vitt chipsfogyasztás senkinek sem ajánlott, de mértékkel és időnként természetesen be lehet iktatni az étrendünkbe ezt is. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform vezetője szerint próbáljunk meg minél kevesebb chipset elropogtatni egyszerre:

„A legjobb, ha legfeljebb hetente egyszer eszünk chipset, és akkor se lépjük túl a 30 grammot. Érdemes megnézni a csomagolást, a legtöbb zacskón megtalálható a benne lévő adagok száma, a tápértékeket pedig mint minden előre csomagolt élelmiszeren, ezeken is megtalálhatjuk” – segít a szakértő abban, hogyan tudjuk bűntudat és fölös kalóriák nélkül élvezni a finom falatokat, aki az egészséges életmód elengedhetetlen részeként természetesen a mozgás jelentőségére is felhívja a figyelmet.

Mi a helyzet a sótartalommal?

 A chipsek nem tartoznak a sószegény élelmiszerek közé, súlyuknak átlagosan 1,4-1,9 százalékát teszi ki a hozzáadott só. Bár az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapotvizsgálat 2014-es adataiból tudjuk, hogy az ajánlottnál jóval több sót fogyasztunk (nátriumból a férfiak napi 15,5, a nők 11 gramm sónak megfelelő mennyiséget fogyasztanak, míg az ajánlott érték 5 g), ez az étrendünk kiegyensúlyozatlanságát jelzi. A chips sótartalma nem különbözik lényegesen a kenyérétől, ami a legújabb Élelmiszerkönyvi előírás szerint ez idén 1,3-2,5 százalék között lehet (2018. január 1-jétől legfeljebb 2,35% lehet majd a sótartalom). A számok szerint így a sófogyasztásunk mindössze 1 ezrelékét adják a chipsek.

„De akkor mitől érezzük ennyire sósnak a chipseket? Jogos a kérdés, hogy miért van intenzív sós ízük a chipseknek, ha például a kenyérben is van ennyi só. Nos, a titok nyitja a felület: a burgonyaszirmok nagy felülete egyenletesen van megszórva a fűszerekkel, és az apró sókristályok ízét így erősebben érezzük, miként a többi ízesítőt is. Apropó, íz: tudta, hogy minden nemzetnek megvan a két-három kedvenc ízesítése? Ezek általában az összfogyasztás 80 százalékát teszik ki. Míg a németek a „magyaros” ízesítést, azaz a paprikás chipset kedvelik leginkább, nálunk a hagymás-tejfölös áll a dobogó legmagasabb fokán. A most tesztelt sajtos a második legkedveltebb, a hagyományos sós mindössze a harmadik.

Végezetül Antal Emese még két érdekességet oszt meg velünk:

„A chipsfogyasztásra különösen a gyermekek esetén érdemes figyelni, két okból is: az egyik a magas kalóriatartalom, hiszen ők nehezen tudják a mértéket betartani, így könnyen túlsúlyhoz vezethet a nassolás. A másik pedig az úgynevezett akrilamid, ami a szénhidráttartalmú alapanyagokban keletkezik hő hatására, viszont hosszú távú és jelentős mértékű fogyasztása állatkísérletek szerint hozzájárulhat a tumoros betegségek kockázatának növekedéséhez. A kutatások szerint a gyerekek akrilamid-fogyasztásában a sült krumpli és a chips képviseli a legnagyobb tételt, ezért csak időnként és mérsékelt mennyiségben egyenek ilyen élelmiszereket.”

A dietetikus szerint a felelős gyártók az utóbbi években sokat tettek azért, hogy termékeik egészségesebbé váljanak: szinte teljesen száműzték a mesterséges ízfokozókat, színezékeket és tartósítószereket, a sütéshez pedig pálmaolajat vagy egyre inkább speciális, egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag napraforgó-olajat használnak.

Ha érdekli, hogyan teljesítettek a sajtos chipsek a Szupermenta terméktesztjén, cikkünkben megtudhatja!
Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook