A zabkásák jelölési hibái

A jelölés ellenőrzése céljából minden hazai gyártótól bekértük a termék gyártmánylapját, a nem hazai gyártású termékre vonatkozóan a forgalmazótól bekértük a termékspecifikációt, továbbá számos összetevőre vonatkozó specifikációkat is, melyek figyelembevételével és a vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgáltuk, hogy a jelölés megfelel-e az előírásoknak.

A zabkásák vizsgálatakor az alábbi főbb jelölési hibákat állapítottuk meg.

Kifogások az összetevők jelölésében

Sérül a fogyasztók valósághű tájékoztatásának kritériuma, ha a termék csomagolásán feltüntetett összetevők feltüntetési módja nem egyezik a termékspecifikációban foglaltakkal. A termékteszt során néhány termék esetében kifogásoltuk, hogy az összetevők pontatlanul kerültek feltüntetésre.

A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy több termék esetében az eredeti nyelvű jelölést rosszul fordították magyarra. Továbbá több termék esetében az összetevő nevét nem megfelelően jelölték pl.: tejporként jelölték a szárított tejsavót.

Egy terméknél a jelölésen feltüntetett „rizsmentes” állítás megtévesztő, mivel a termék rizsfehérjét, illetve az egyik összetett összetevő által rizslisztet tartalmaz. Egy másik zabkása jelölésén feltüntetett „keményítő mentes” állítás sem megfelelő, mivel a termék – laborvizsgálattal is megerősítve – keményítőt tartalmaz.

Hibának számított két gluténmentes termék esetében, hogy az összetevők között szereplő „zab” nevét nem kiemelten jelölték, hiszen minden allergiát vagy intoleranciát okozó anyagot kiemelten kell megjeleníteni az összetevők között, még akkor is, ha gluténmentes.

Több terméken az összetevők között feltüntetett összetett összetevőket nem megfelelően jelölték.

Egy terméknél a zsírszegény kakaópor összetevő esetében a kakaóvaj tartalomra utaló százalékot megtévesztő módon tüntették fel. Jelölési hibának számított, ha az összetevők között a „zsírszegény kakaópor” „kakaópor”-ként szerepelt.

Tudta-e? Mi a különbség a ZSÍRSZEGÉNY KAKAÓPOR és a KAKAÓPOR között?
A zsírszegény kakaó, zsírszegény kakaópor olyan termék, amely kevesebb, mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva, a „kakaó, kakaópor” pedig legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) tartalmazó termék.

Kifogásoltuk az egyik terméknél, hogy az összetevők között feltüntetett csillagozás, illetve annak magyarázata nem volt megfelelő.

Egy termék jelölésén az összetevők között nem a termékben lévő zab valós mennyiségét tüntették fel.

Szintén hiba volt két termék esetében, hogy a termék összetevői között az élelmiszer-adalékanyag pontos nevét nem az adalékanyagokról szóló uniós rendeletben foglaltaknak megfelelően tüntették fel.

Cukorral vagy édesítőszerrel?

Egy terméken „cukorral és édesítőszerrel” kifejezést tüntettek fel, miközben cukrot nem adtak hozzá. Háromfajta édesítőszer használata esetén a termék nevéhez az „édesítőszerekkel” kifejezést kell feltüntetni.

A jelölési rendelet alapján, azokon a termékeken, amelyek az adalékanyagokról szóló uniós rendelet szerint engedélyezett édesítőszert tartalmaznak cukor helyett, a terméken az „édesítőszerrel” kifejezést, illetve azoknál a termékeknél, amelyekhez cukrot és édesítőszereket adnak a „cukorral és édesítőszerekkel” leírást kell az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan feltüntetni.

Hibák a tápérték jelölésben

Néhány termék esetében hibásan számolták ki az energiatartalmat. A tápértéktáblázatban a rost mennyiségének feltüntetése nem kötelező, de az energiatartalom számításánál annak értékét figyelembe kell venni, illetve az eritrit cukoralkohol mennyisége beletartozik a “szénhidrát” csoportba, de nulla energiaértékkel kell számolni.

Hibának számított továbbá, ha nem a rendelet szerinti szövegkörnyezetben vagy nem táblázatos formában tüntették fel az egyes tápértékadatokat. Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának.

Egy termék esetében a magyar nyelvű jelölésen feltüntetett tápértékadatok eltértek a termékre vonatkozó specifikációban és a német nyelvű jelölésen feltüntetett tápértékadatoktól.

A tápértéktáblázatban az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét meg lehet adni a tápanyagok beviteli referenciaértékeinek %-ában (RI %) is 100 g-ra vagy 100 ml-re vetítve, illetve annak kiegészítéseként vagy ahelyett egy fogyasztási adagra vetítve.

Előfordult, hogy a tápértéktáblázatban több tápanyag esetében a beviteli referencia értékeket nem megfelelően tüntették fel. Önkéntes beviteli referencia érték jelölés esetén az RI %-ot meg kell adni az energiára, összes zsírra, telített zsírsavakra, szénhidrátokra, cukrokra, fehérjékre és a sókra is, nem lehet egy-egy tápanyagot kihagyni.

A jelölési rendelet megengedi az előrecsomagolt élelmiszerek esetében, hogy a tápértékjelölésen feltüntetett energiatartalmat vagy az energiatartalmat és a zsír- és telítettzsírsav-tartalmat, a cukortartalmat, valamint a sótartalmat a termék jelölésén megismételjék. Egy termék esetében a termék frontoldalán ismétlésként nem megfelelően tüntették fel az energiatartalmat, mivel csak az egy adagra számított kilokalória-tartalmat jelölték,  a kilojoule-ban kifejezett energiatartalmat már nem.

Egyéb jelölési hibák

A vizsgált termékek közül kettő ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagból készült, amit a forgalmazóknak dokumentumokkal is igazolniuk kellett a hatósági ellenőrzés során. A forgalmazók mindegyike igazolta a termékek „ökológiai gazdálkodásból származó” eredetét.

Egy terméken nem az ökológiai tanúsítványban szereplő gyártót tüntették fel a termék magyar nyelvű jelölésén, míg egy másik terméknél a magyar nyelvű jelölésen a magyar és a német ökológiai ellenőrző szervet jelölték külön magyarázó szöveg nélkül, ami nem megfelelő. Két ellenőrző szervet ugyanis csak úgy lehet feltüntetni a jelölésen, ha egyértelműen megadják, hogy melyik milyen tevékenységet tanúsított. (Például, külföldi gyártású termék esetében a magyar ellenőrző szervezet csak a forgalmazói tevékenységet ellenőrzi).

Az egyik termék esetében a nyersanyag termesztési helyére vonatkozó feliratot nem tüntették fel magyar nyelven.

Egy terméken kifogásoltuk a termék frontoldalán lévő képi megjelenítést. A terméken feltüntetett csokoládé grafika megtévesztő a fogyasztó számára, mivel a termék nem tartalmazott csokoládét, hanem csak csokoládé aromát. Ezáltal a termék grafikai megjelenítése nem kellően tájékoztatta a fogyasztókat a termék valódi összetételéről.

Hibának számított, ha nem tüntették fel a termék jelölésén a minőségmegőrzési idő lejárati dátumának feltüntetési helyét, ha a tárolási feltételek leírása pontatlanul és nem a minőségmegőrzési idő után következett, illetve ha a minőségmegőrzési időt nem a „Minőségét megőrzi…” kifejezéssel tüntették fel.

A jelölésen a gyártók számos esetben utaltak a keresztszennyeződés lehetőségére, azonban nem megfelelően jelölték a lehetséges allergént. Például több esetben a „diófélék” helyett csak a „dió” szót tüntették fel.

Kifogásoltuk egy terméknél a jelölésen feltüntetett „fresh” jelzőt, mivel a jelző önmagában nem értelmezhető, így félrevezető a fogyasztó számára.

Kifogások a termékek csomagolásán

Egy terméken kopott és nehezen olvasható volt a magyar nyelvű jelölés.

Egy termék magyar nyelvű pótcímkéjén egyes kötelező adatok betűmérete nem felelt meg az uniós rendeletben foglalt minimum betűnagyságnak.

Összefoglaló cikkünkben még többet olvashat zabkása terméktesztünk további eredményeiről!