A főzés és az ezt követő tárolás során több tényező befolyásolja a pálinka ízét és alkoholtartalmát. Cikkünkben bemutatjuk a főzés, tárolás szerinti különleges eljárásokkal készíthető pálinka típusokat.
Korábban már ismertettük a pálinka történetét és az eredetvédett fajtáit. Ezúttal a pálinka készítési eljárás során felmerülő tényezők alapján mutatjuk be egyik legnépszerűbb töményitalunk különleges eljárásokkal készíthető fajtáit. Összesen öt ilyen különleges fajta pálinkát különíthetünk el a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény alapján.
Kisüsti pálinka
A legalább kétszeri szakaszos lepárlással, maximum 1000 literes rézfelületet is tartalmazó lepárló üstben készített gyümölcs-, vagy törkölypálinka nevezhető így.
Érlelt pálinka
A lefőzött középpárlat alkoholtartalmát 60-65 V/V %-ra állítják be lágy vízzel az érleléshez.
Fahordóban érlelik legalább 3 hónapig 1000 liternél kisebb hordóban, vagy legalább 6 hónapig 1000 literes vagy annál nagyobb fahordóban, így jellegzetes aromát nyer az ital.
Ópálinka
Az a gyümölcs-, vagy törkölypálinka, melyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb fahordóban.
Ez is érdekelheti
Ágyas pálinka vagy Gyümölcságyon érlelt pálinka
A gyümölcsökre „saját” pálinkáját töltik és együtt érlelik legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni, így egy magas beltartalmi értékű, jellegzetes aromájú italt állíthatnak elő.
Ágyas törkölypálinka
Magyarországon termett szőlővel vagy aszalt szőlővel együtt érlelik legalább 3 hónapig. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett vagy legalább 5 kg aszalt szőlőt kell felhasználni.