Sokunknak fűződnek élményei, vagy negatív emlékei hozzá, de bátran mondhatjuk, hogy szinte minden magyar ember találkozott leghíresebb töményitalunkkal, a pálinkával. Korábbi cikkünkben az ital történetéről írtunk, ezúttal pedig annak magyarországi helyzetével, és a leghíresebb pálinkakészítő tájegységekkel foglalkozunk.
Ahhoz, hogy megértsük a pálinka sikerét, fontos tudnunk, hogy hazánk területén egyes földrajzi egységek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, így ezeken a tájakon már évszázadok óta zajlik a minőségi pálinkafőzés. Ezeket külön pálinkafajtákként rögzítették és a pálinkatörvény alaprendelkezéseinél sokkal szigorúbb követelmények vonatkoznak rájuk.
Mi a különbség a nemzeti és az uniós oltalom alatt álló termékek között?
Magyarországon a földrajzi árujelzők oltalma lehet: nemzeti, közösségi valamint nemzetközi oltalom. A földrajzi árujelzőinek oltalma az élelmiszerekétől eltérően, más logika szerint működik szeszes italok esetében, azaz a nemzeti és uniós rendszer egymással párhuzamosan is működhet.
Az uniós oltalom iránti kérelmet a tagállamok nyújthatják be az Európai Bizottsághoz – de csak akkor, ha az adott földrajzi árujelző az adott tagállamban nemzeti oltalom alatt áll. A nemzeti oltalom megszerzése iránti kérelmet – és a termékleírást – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kell benyújtani, amely az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén részesíti oltalomban a kérdéses megjelölést.
Tehát minden uniós oltalom alatt álló pálinka egyben nemzeti oltalom alatt is áll. A nemzeti oltalom alatt álló párlatok azonban nem élvezik automatikusan az uniós földrajziárujelző-oltalmat is. Jelenleg nyolc féle pálinka áll uniós, míg négy „csak” nemzeti oltalom alatt.
Ez is érdekelheti
(Kép forrása: Pálinkakiválóságok könyve 2016., Földmérési és Távérzékelési Intézet)
Forrás: Panyik Gáborné dr., a Pálinkafőzés technikája I., Budapesti Corvinus egyetemi jegyzet, Budapest 2013