A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2015. év végén a fogyasztók által kedvelt és közismert tejcsokoládék vizsgálatát végezte el.
Az Európai Unió területén, így Magyarországon is a csokoládékra ugyanazok az előírások vonatkoznak; az uniós irányelv átvételével készült, az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv előírása tartalmazza többek között a tejcsokoládéra vonatkozó követelményeket.
Ez is érdekelheti
A tejcsokoládék ellenőrzése során vizsgáltuk:
- a biztonsági paramétereket (szennyező anyagokat, fémeket),
- a Magyar Élelmiszerkönyvi előírásoknak (összetételi jellemzők) való megfelelést,
- a termékek zsiradék összetételét, a kakaóvajtól eltérő növényi zsírok jelenlétét,
- a tápértékjelölésben szereplő tápanyagok mennyiségét,
- az édesítőszerek mennyiségét,
- gluténmentes termékek esetén glutén tartalmat,
- laktózmentes termék esetén laktóz tartalmat,
- a koffein tartalmat,
- a termékek jelölésének jogszabályi megfelelőségét.
Biztonsági paraméterek
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeit uniós rendelet szabályozza, a laboratóriumi vizsgálatok során mért policiklikus aromás szénhidrogének mennyiségének (PAH-ok) a következő határértékeken belül kell lennie: benzo[a]pirén legfeljebb 5,0 µg/kg zsír; benzo[a]pirén, benz[a]antracén, benzo[b]fluorantén és krizén legfeljebb 30 µg/kg zsír . A PAH-ok elsősorban a kakaóbab pörkölése során keletkezhetnek.
Minden termék esetében megvizsgáltuk az ólom és kadmium szennyezőanyag mennyiségét.
A tejcsokoládékban levő tejzsír ólomtartalmának megengedett értéke 0,1 mg/kg. Továbbá az uniós rendelet 2019. január 1-jétől előírta a kadmium felső határértékét (az általunk vizsgált tejcsokoládék esetében a kakaó szárazanyag tartalomtól függően 0,10 mg/kg illetve 0,30 mg/kg).
Magyar Élelmiszerkönyvi előírásnak (MÉ) való megfelelés
Valamennyi tejcsokoládé laboratóriumi vizsgálata során meghatároztuk az összes kakaó szárazanyag tartalom, a tej szárazanyag tartalom, a zsírmentes kakaó szárazanyag-tartalom, a tejzsír tartalom és az összes zsírtartalom értékét. Ezek a MÉ-ben is előírt paraméterek jellemzik legjobban a tejcsokoládékat.
A tejcsokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből, cukrokból és tejből vagy tejtermékekből áll.
A tejcsokoládék készítéséhez felhasználható alapanyagok a kakaótermékek (ezek lehetnek: kakaómassza, kakaóvaj, kakaópor), cukrok, tej vagy tejtermékek (ezek lehetnek: pl. zsíros/teljes tejpor, sovány tejpor, tejszínpor).
A tejsavópor, ami a sajtgyártás melléktermékeként keletkező tejsavóból porítás révén nyert, magas tejcukor (laktóz) tartalmú termék, felhasználható tejcsokoládé készítéséhez, azonban nem számítható be az előírt tej szárazanyag tartalomba, inkább íz kialakítás céljából kerül bele.
A tejcsokoládék összes zsírtartalmát a kakaóvaj összetevő (ami önmagában illetve kakaómasszával kerülhet a felhasznált anyagok közé) és a tejzsír adja.
A tejcsokoládékhoz is felhasználhatók az MÉ-ben meghatározott tulajdonságokkal rendelkező „nem kakaóvaj növényi zsírok”. A hozzáadott mennyiség azonban nem haladhatja meg az előírt anyagok levonása utáni késztermék mennyiségének 5%-át és nem csökkentheti a termékre minimálisan előírt kakaóvaj-, vagy összes kakaó szárazanyag mennyiségét. A nem kakaóvaj növényi zsírt is tartalmazó csokoládétermékek forgalmazásának feltétele, hogy a termék megnevezését ki kell egészíteni a következő szöveggel: „kakaóvajhoz adott növényi zsírokat tartalmaz”. A szövegnek jól olvashatónak, az összetevők listájával egy látómezőben, de a felsorolástól világosan elkülönítve, legalább ugyanakkora betűkkel, és a megnevezés mellett kell lennie.
A tejcsokoládékhoz egyéb összetevők is használhatók bizonyos százalékban, azonban állati zsírokat és azok készítményeit – a tejeredetűeket kivéve – tilos felhasználni. Lisztek, granulált vagy porított keményítő felhasználása csak az „asztali csokoládék” esetében engedélyezett. Az MÉ előírással összhangban a nem ízesített és nem töltött tejcsokoládéhoz csak olyan ízesítőanyagok használhatók, amelyek nem utánozzák a csokoládé vagy a tejzsír ízét (pl. tejcsokoládéhoz nem adható tejszín illetve csokoládé aroma).
Tápanyagok mennyisége
A tejcsokoládék magas szénhidrát, és ezen belül magas cukortartalmú élelmiszerek, zsírtartalmuk is viszonylag magas.
A hatályos előírások szerint a tápértékjelölés még nem kötelező (csak 2016. év végétől kell majd kötelezően feltüntetni). Azon termékeket azonban kötelező tápértékjelöléssel ellátni, amelyekhez vitaminokat és/vagy ásványi anyagokat adtak hozzá, vagy tápanyag-összetételre (pl. hozzáadott cukor nélkül) illetve egészségre vonatkozó állítást tüntettek fel rajtuk. A többi termék többségén jelenleg önkéntesen tüntetik fel ezeket a tápértékadatokat, ahogyan a legtöbb vizsgált csokoládé esetében is tették.
Egy cukoralkohollal (más néven poliollal) készült tejcsokoládé tápértékjelölésére példa:
Minden terméknél laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük a tápértékjelölésen szereplő zsír-, cukor- és adott esetben a cukoralkohol (más néven poliol) tartalmat.
Több vizsgált csokoládé jelölésén is kiemelésre került, hogy fruktózzal készült, így külön elemeztük azokat a termékeket, amelyek cukortartalmának legnagyobb része fruktózból származik. A fruktóz, azaz a gyümölcscukor az egyszerű cukrok közé tartozik. Az egyik leggyakrabban előforduló természetes cukor, a legtöbb gyümölcsben megtalálható. Lassú hasznosulása miatt lassabban emeli a vércukorszintet, lebomlásához nincs szükség inzulinra, mivel a májban közvetlenül alakul át glikogénné és trigliceriddé, ezért ezeket a termékeket cukorbetegek is fogyasztják.
A cukor nélkül készített, vizsgált tejcsokoládékat maltit (E 965) cukoralkohollal készítették, ennek az édesítőszernek az adalékanyagokról szóló uniós rendeletben nincs felső határértéke, a helyes gyártási gyakorlat alapján – a megfelelő édes íz kialakításához szükséges mennyiségben – a gyártó által elvégzett előzetes próbagyártások eredményei alapján kerül meghatározásra a felhasznált mennyiség. A maltózból előállított maltit egy kristályos fehér por, a csokoládé készítésénél a cukorhoz hasonlóan viselkedik, ezért cukor nélküli csokoládék előállításánál előszeretettel használják. A cukoralkoholok a cukrokhoz viszonyítva kevésbé emelik a vércukorszintet.
Fontos, hogy a felhasznált cukoralkoholok (a vizsgált csokoládéknál a maltit) mennyiségét bele kell számítani a tápértékjelölésen feltüntetett „szénhidrát” csoportba, hiszen energiaértékük több, mint a fele a szénhidrátokénak.
Glutén, laktóz, koffein tartalom
A „mentes” termékeknél megvizsgáltuk a glutén és laktóz értékeket.
A kakaópor tartalmaz teobromint, kisebb mennyiségben koffeint és teofillint, ebből eredően a csokoládé is tartalmazza ezeket. A teobromin a kakaónövény által termelt keserű alkaloid, kémiailag a koffeinnel és a teofillinnel együtt a metil-xantinok csoportjába tartozik.
Kíváncsiak voltunk a tejcsokoládék koffein tartalmára, ezért megvizsgáltuk, hogy mennyire élénkíthetnek minket ezek az édességek.
Jelölés
A jelölés ellenőrzése céljából minden hazai gyártótól bekértük a termék gyártmánylapját, a nem hazai gyártású termékre vonatkozóan a forgalmazótól bekértük a termék specifikációját, melyek alapján megvizsgáltuk, hogy a jelölés megfelel-e az előírásoknak.