A gyorsfagyasztott gesztenyekészítmények terméktesztjén 11 termék esetében találkoztunk jelölési hibákkal. Ha kíváncsi, mik voltak ezek, olvasson tovább!
A jelölés ellenőrzése céljából minden termék esetében bekértük a termék előállításakor érvényben lévő, a gyártó által kiállított gyártmánylapot, továbbá a gesztenyepüré esetében az aromákra vonatkozó specifikációkat is. Ezeket figyelembe véve, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgáltuk, hogy a jelölés megfelel-e az előírásoknak.
A vásárlás során elsősorban a csomagoláson feltüntetett információk alapján döntünk, ezért kiemelten fontos a pontos, egyértelmű, könnyen érthető szöveg és képi megjelenítés. Megfelelőségüket többek között az élelmiszerek jelöléséről szóló uniós rendelet alapján vizsgáltuk a hatósági ellenőrzés során.
Tudta?
A gyorsfagyasztott élelmiszer olyan élelmiszer, amelyet olyan gyorsfagyasztási folyamatnak vetnek alá, amely során a termék a maximális kristályképződés tartományán a termék jellegétől függően, de a lehető leggyorsabban halad át; ennek eredményeként a termikus kiegyenlítődést követően a termék minden pontjának hőmérséklete –18 °C, vagy ennél alacsonyabb érték lesz, és erre utaló megnevezéssel forgalmaznak.
Termékmegnevezéssel kapcsolatos jelölési hibák
A gesztenyepüré és gesztenyemassza termékek megnevezését a „gyorsfagyasztott” szóval kell kiegészíteni. Két gesztenyepüré esetében kifogásoltuk, hogy a megnevezésében nem szerepelt a „gyorsfagyasztott” kifejezés.
Három gesztenyepüré jelölésén megkülönböztető minőségi jelzőt tüntettek fel, de a kiváló minőség nem nyert bizonyítást.
Mivel a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben nincs különleges vagy prémium előírás a gesztenyepüré és gesztenyemassza termékekre, ezért a termék gyártmánylapján, az előállítás megkezdése előtt kell meghatározni a megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó tulajdonságokat.
A gyártók által beküldött dokumentumokban, a gyártmánylapban közölt információk azonban nem utaltak a kiváló minőségre, nem derült ki, milyen minőségi paraméterekben tér el a termék az egyéb gesztenyepüréktől. A hatóságunkhoz megküldött termékek gyártmánylapjában nem szerepelt megkülönböztető, magasabb minőséget meghatározó összetételi, érzékszervi tulajdonság. A vizsgált termékek sem a laboratóriumi vizsgálati eredmény, sem a gyártmánylap, sem más dokumentum alapján nem rendelkeztek jobb, átlagosnál magasabb minőséggel más, hasonló termékekkel összehasonlítva.
A tápértékjelölés hibái
A tápértékjelölésen szereplő zsír-, szénhidrát-, cukor-, rost-, fehérjetartalom közül a zsírtartalomra és a fehérjetartalomra vonatkozóan a Magyar Élelmiszerkönyv alsó és felső határértéket is meghatároz. Ezeket a paramétereket laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük.
A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe vettük az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapításához használandó uniós útmutatót is, amely meghatározott toleranciát megenged.
Az energia- és tápanyagtartalmat olyan „átlagérték”-ként kell feltüntetni a jelölésen, amely az adott élelmiszerben jelenlévő tápanyag mennyiségét legjobban reprezentálja. Figyelembe kell venni azokat a tényezőket is (az élelmiszerek természetes és szezonális változékonysága, fogyasztási szokások, egyéb tényezők), amelyek a tényleges értékektől való esetleges eltérést okozzák.
Az élelmiszerek tápanyagtartalma azonban nem térhet el olyan jelentős mértékben a címkén feltüntetett értékektől, hogy ez az eltérés a fogyasztók megtévesztéséhez vezessen. A feltüntetett értékeknek, az egyedi eseteknek megfelelően, átlagértékeknek kell lenniük. Ezeket az értékeket az élelmiszergyártó által elvégzett analitikai vizsgálat, a felhasznált összetevők ismert vagy tényleges átlagértékeiből történő számítás vagy általánosan megállapított és elfogadott adatokból történő számítás alapján lehet meghatározni.
A vizsgálati eredmények alapján minden termék zsír- és fehérjemennyisége megfelelő volt. 4 termék esetében a laboratóriumi vizsgálati eredmény alapján a mért rosttartalom mennyisége alacsonyabb volt, mint az alsó tűréshatár. 1 termék szénhidrát-, cukor- és rosttartalma, valamint 1 termék szénhidráttartalma alacsonyabb volt, mint az alsó tűréshatár.
A gesztenye minőségét nemcsak a feldolgozás befolyásolja, hanem nagyon sok függ a termőterülettől és az adott év időjárásától is. Az előállítók nem tudják mindig ugyanarról a termőterületről beszerezni a gesztenyét, ezért a termékek tápértékadatai a termőterülettől függően is változhatnak.
Az általunk mért eredmények alapján felhívtuk az élelmiszer-előállítók figyelmét, hogy vizsgálják felül az értékeket.
A tápértékjelölésen nem kötelező feltüntetni a termék rosttartalmát, azonban az energiatartalom-számításnál figyelembe kell azt venni. 8 termék esetében az energiatartalom jelölt értékét hibásan számolták ki, mert nem vették figyelembe a rost energiatartalmát.
Öt gesztenyepüré és egy gesztenyemassza esetében a tápértékjelölésen a cukor mennyiségét nem megfelelően tüntették fel.
Öt gesztenyepüré esetében a tápértékjelölésen csak a hozzáadott cukor mennyiségét tüntették fel, a gesztenye természetes cukortartalmával nem számoltak, valamint egy gesztenyemassza tápértékjelölésén 0g cukrot jelöltek, miközben a masszák átlagos cukortartalma 3% körüli érték.
Továbbá hibának számított, ha nem az uniós jelölési rendelet szerinti szövegkörnyezetben tüntették fel az egyes tápértékadatokat vagy ha nem táblázatos formában jelölték az adatokat. Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának. Több termék esetében hibának számított, hogy a tápértékjelölésben nem a megfelelő sorrendben kerültek feltüntetésre a tápanyagok.
Egy termék jelölésén akkor lehet feltüntetni a „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” mondatot, ha az energiatartalmat és az uniós jelölési rendeletben meghatározott tápanyagok mennyiségét a beviteli referenciaértékek százalékában is megadják. Hibának számított, ha a termék jelölésén a „Referencia beviteli érték egy átlagos felnőtt számára (8 400 kJ/2 000 kcal)” mondatot nem megfelelően tüntették fel. Továbbá több termék esetében az egyes tápanyagok beviteli referenciaérték százalékát nem megfelelően számították.
A jelölési rendelet megengedi az előrecsomagolt élelmiszerek esetében, hogy a tápértékjelölésen feltüntetett energiatartalmat vagy az energiatartalmat zsír- és telítettzsírsav-tartalmat, cukortartalmat, valamint sótartalmat a termék főlátómezőjében megismételjék. Egy termék esetében a termék frontoldalán ismétlésként nem megfelelően tüntették fel az energiatartalmat, mivel olyan adatot is szerepeltettek, ami a tápértéktáblázatban nem szerepelt.
Hibának számított, ha a termék jelölésén a minőségmegőrzési idő lejárati dátumának feltüntetési helyét nem pontosan adták meg, mivel utalni kell arra, hogy a dátum pontosan hol található a jelölésen.
Kifogásoltuk azt is, ha a termék jelölésén feltüntetett adagot nem a tápértékjelölés közvetlen közelében tüntették fel.
Egyéb jelöléssel kapcsolatos kifogások
Az uniós jelölési rendelet szerint az élelmiszer előállítása vagy elkészítése során felhasznált valamely összetevőnek vagy az összetevők ilyen csoportjának mennyiségét kötelező feltüntetni, amennyiben az érintett összetevő vagy összetevők csoportja megjelenik az élelmiszer nevében. Egy gesztenyepüré esetében kifogásoltuk, hogy az összetevők között a gesztenye mennyiségét nem adták meg.
Egy terméknél kifogásoltuk, hogy az összetevők között a gesztenye összetevőt allergén anyagként kiemelve jelölték, miközben a gesztenye nem tartozik az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok közé.
2 termék csomagolóanyaga a csomagoláskor elcsúszott, ezáltal a termékek jelölése nehezen volt olvasható.
Állítások az élelmiszereken
Az állításokat az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelő módon kell feltüntetni a csomagoláson.
Mi az állítás?
Olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes elemeket – amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik.
Mit nevezünk egészségre vonatkozó állításnak?
Olyan állítás, ami kijelenti, sejteti vagy sugallja, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy ezek alkotóeleme és az egészség között összefüggés van.
Egy terméken szerepelt olyan állítás, ami általános, nem részletezett, egészségre vonatkozó állításként értelmezhető („egészségtudatosoknak”). Ezen állításhoz azonban nem kapcsolódott az egészségre vonatkozó állítások engedélyezett listáján szereplő egyedi állítás vagy az EFSA által értékelés alatt álló állítás és hiányoztak az egyéb kiegészítő kötelező feliratok (például, hogy mennyit kell fogyasztani a termékből, illetve fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságára).
Mit nevezünk tápanyag-összetételre vonatkozó állításnak?
Olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer a táplálkozásra nézve kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, azaz jelentős mértékben tartalmaz vagy esetleg nem tartalmaz, csökkentett vagy növelt mértékben tartalmaz tápanyagokat, élettanilag aktív anyagokat.
Cukormentes
Az állítás, amely szerint az élelmiszer cukormentes, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék cukortartalma nem haladja meg a 0,5 g/100 g, illetve a 0,5 g/100 ml határértéket.
Az egyik termék jelölésén feltüntették a „cukormentes” állítást, miközben a termék nem felelt az ide vonatkozó kívánalmaknak.
Hozzáadott cukrot nem tartalmaz
A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat, vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „TERMÉSZETES MÓDON ELŐFORDULÓ CUKROKAT TARTALMAZ”.
Az egyik gesztenyemasszán szerepelt a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, de a „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítás hiányzott a jelölésről. Ez azért fontos, mert a gesztenyemassza termékek természetes módon is tartalmaznak cukrot, tehát a jelölésükön a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz állítás” mellett mindig fel kell tüntetni a „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítást is.