Ahogy szinte mindegyik terméktesztünkön, úgy most is a jelölési előírások maradéktalan teljesítésén „csúsztak el” a tesztalanyok. A „dobozos” tejeskávé terméktesztünkön vizsgált 28 termékből 16 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési kívánalmaknak. Ha kíváncsi, milyen típusú és súlyosságú hibákkal találkoztunk, olvasson tovább!
A jelölés ellenőrzése céljából a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját, míg a nem hazai gyártású termékek esetében az első magyarországi forgalomba hozótól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk. Ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is, majd ezeket és a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve megvizsgáltuk, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, többek között az uniós jelölési rendelet elvárásainak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt, a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, így például az összetételére vonatkozó információkat és a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, valamint egyéb, a termékre jellemző tudnivalókat.
Aromákkal ízesített és színezett tejeskávék
Az általunk tesztelt 28 tejeskávéból 19 termék tartalmazott aromát. Az aromák gyártója által kiállított termékspecifikációk ellenőrzése során kiderült, hogy két tejeskávé esetében az előállításhoz használt aroma E 150d szulfitos-ammóniás-karamell adalékanyagot tartalmazott.
A „reverse carry over” vagy fordított átvitel elve értelmében az E 150d kizárólag akkor lehet jelen az aromában, ha olyan élelmiszer előállításához szánják, amely élelmiszer-kategóriában az E 150d használata engedélyezett. A tejeskávék, jegeskávék az adalékanyagos rendeletben az „Ízesített italok” élelmiszer-kategóriába tartoznak, amelyekhez az E150d színezék felhasználható. Ilyen esetben az aromához adott színezék már az élelmiszer élelmiszer-adalékanyagának minősül és ezen átviteli elv alkalmazása esetén az átvitt adalékanyag összetevők közötti jelölésének elhagyása nem megengedett. Fontos hangsúlyozni, hogy a felelősség e kérdéskörben megosztott. Az élelmiszer-előállítóknak a termékek jelölésén az élelmiszer összes összetevőjét fel kell tüntetniük, jelen esetben azonban az aromagyártó által adott tájékoztatás is hiányos volt a termékspecifikációban, mivel az aroma élelmiszerben történő felhasználására vonatkozóan nem tüntettek fel minden információt, például az E 150d szulfitos-ammóniás karamell színezék használatára vonatkozó információkat. Az aromaforgalmazó céggel szemben is ezért hatósági eljárást indítottak szakembereink. Továbbá a két tejeskávé forgalmazójával szemben is hatósági eljárást indult, mivel az E 150d szulfitos-ammóniás-karamell színezéket nem tüntették fel a termék összetevői között, tehát a jelölés szerint színezék nélkül készültek a termékek, a valóságban viszont színezéket tartalmaztak.
Három tejeskávé összetevői között az E 150a karamell színezéket tüntették fel, a termék gyártója által beküldött dokumentumok alapján azonban bebizonyosodott, hogy valójában E150d szulfitos-ammóniás karamell színezéket tartalmaznak a termékek, illetve a gyártás során az aromával is E150d szulfitos-ammóniás karamell színezéket adnak a termékhez.
Egy másik termék esetében is az E 150a karamell színezéket tüntették fel az összetevők között, miközben E150d szulfitos-ammóniás karamell színezéket tartalmaz a termék.
Állítások a termékeken
Az állításokat az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelő módon kell feltüntetni a csomagoláson.
Három tejeskávén szerepelt a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás. Mivel a tejtermékek természetes módon is tartalmaznak cukrot, ezért a jelölésükön a „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” felirat mellett mindig fel kell tüntetni a „természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz” állítást is. Ez azonban két termék csomagolásáról hiányzott.
Tudta?
A „hozzáadott cukrot nem tartalmaz” állítás, amely szerint az élelmiszer nem tartalmaz hozzáadott cukrot, valamint a fogyasztó számára vélhetően ugyanezzel a jelentéssel bíró bármely állítás csak akkor alkalmazható, ha a termék nem tartalmaz hozzáadott mono- vagy diszacharidokat, vagy egyéb, az édesítő hatása miatt használt élelmiszert. Amennyiben az élelmiszer természetes módon tartalmaz cukrokat, a címkén a következő állítást kell szerepeltetni: „Természetes módon előforduló cukrokat tartalmaz”.
Termékmegnevezéssel kapcsolatos hibák
A Magyar Élelmiszerkönyvben foglaltak szerint a termékek megnevezésében fel kell tüntetni a hőkezelésre utaló kifejezéseket és a termék tényleges zsírtartalmát tömegszázalékában. Továbbá a jelölésen fel kell tüntetni a termék zsírfokozatát, valamint homogénezés esetén utalni kell a műveletre.
Hat tejeskávé megnevezésében nem tüntették fel a termék tényleges zsírtartalmát. Akadt olyan termék, ahol a megnevezésben a felhasznált tej zsírtartalmát jelölték, ez azonban nem felel meg az előírásnak.
Négy termék jelölésén nem tüntették fel a termék zsírfokozatát, valamint egy termék megnevezésében nem jelölték az előállítás során alkalmazott hőkezelési eljárást.
Tápértékjelölés
Fontos előírás, hogy a tápértékjelölést csak akkor szabad sorban írva elhelyezni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának, tehát hibának számított, ha nem táblázatos formában jelölték az adatokat.
Egy termék esetében a jelölésen és a termékspecifikációban feltüntetett tápértékadatok eltértek egymástól.
Egyéb jelöléssel kapcsolatos kifogások
Az uniós jelölési rendelet szerint a termék megnevezését és a nettó mennyiségét egy látómezőben kell feltüntetni. A jelölésellenőrzés során két vizsgált termék nem felelt meg ennek a szabálynak.
Nem megfelelő a jelölés, ha a termék csomagolásán feltüntetett adatok nem egyeznek a gyártmánylapban vagy a termékspecifikációban foglaltakkal, így sérül a fogyasztók valósághű tájékoztatásának kritériuma. Egy terméken minden összetevőt pontosan, az élelmiszer előállításakor való felhasználásuk időpontjában mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni. Egy termék összetevőinek a jelölése nem tett ennek eleget, mivel az „árpamaláta kivonat” összetevő nem került feltüntetésre. A korábban részletezettek szerint pedig két termék összetevői között nem tüntették fel a termékben levő színezék adalékanyagot.
Két termék megnevezésében és összetevői között arab kávéra utaló kifejezést használtak, azonban a benyújtott dokumentumok szerint a termék Arabica kávét tartalmaz; arab kávéra vonatkozó utalás nem szerepel a dokumentumokban.
Egy termék jelölésén kifogásoltuk a „100% natural ingredients” kifejezést, mivel a termék nem csak természetes összetevőket tartalmazott, hanem például két adalékanyagot is, ezért a termék jelölésén ez a kifejezés nem használható.
Egy termék esetében a hozzáadott „koffein” százalékos mennyiségét az összetevők között nem megfelelően tüntették fel, mivel nem vették figyelembe, hogy a termékhez hozzáadott kávékivonat is tartalmazott koffeint, de a termék jelölésén külön szereplő 100 ml-ben levő koffein mennyisége megfelelő volt.
Egy terméknél kifogásoltuk, hogy a termék gyártóhelyére vonatkozó betűjelzés nem egyértelmű, mivel a jelzés alapján nem lehet megállapítani, hol gyártották a terméket.
Egy termék esetében az összetevők között az élelmiszer-adalékanyag pontos nevét nem az adalékanyagokról szóló uniós rendeletben foglaltaknak megfelelően tüntették fel: a termék jelölésén az összetevők között „édesítőszer (stevia)” szerepelt, miközben az E 960 élelmiszer-adalékanyag helyes megnevezése: szteviol-glikozidok.