„Ez az ördög itala annyira jó, hogy csőbe kellene húznunk, és meg kellene keresztelnünk” VIII. Kelemen pápa.
A kávé, történelme során az afrikai kecskék eledeléből napjaink második kedvenc italává nőtte ki magát. Nagy utat tett meg, mely során az üzleti életben, sőt egyes államok formálódásában is szerepet játszott. Hódításának történetét foglaljuk össze cikkünkben.
Egy kedves história szerint Khaldi, egy etióp kecskepásztor volt az első, aki felfigyelt arra, hogy egy ismeretlen piros bogyó fogyasztása érdekes tüneteket eredményez az állatai körében. Ezt a felfedezését és némi piros bogyót lelkesen át is adott a helyi monostor apátjának. A mágikus bogyónak vélt termést ugyan tűzre vetették, a felszálló illat azonban rögvest odavonzotta a monostor szerzeteseit, és rabul ejtett mindenkit. Hogy ez a legenda valóban igaz-e, talán sohasem fog kiderülni, annyi azonban bizonyos, hogy a kaffai energetizáló ital híre gyorsan elterjedt, és a fekete nedű elindult hódító útján.
Az egykor Arábia borának is nevezett ital kezdetben olyan értékes és különleges kincsnek számított, hogy elkészítésének módját szigorú titokként őrizték, a babok kivitelét pedig egyenesen megtiltották. A velencei kereskedőknek köszönhetően azonban a 17. század elején már Európában is megjelent, majd a pápai jóváhagyást követően a legpuritánabb felfogású polgárok is előszeretettel fogyaszthatták az eleinte „ördög italának” nevezett kávét. Velencében nyílt az első kávéház, majd Angliát, Ausztriát, Franciaországot, Németországot és Hollandiát követően Ázsia is beállt a sorba. A 18-19. században a hollandok, a franciák, valamint a spanyolok és a németek voltak azok, akik a kávécserjéket eljuttatták a világ legkülönbözőbb pontjaira.
Ez is érdekelheti
A kávé világkörüli útjáról számos legenda született. Az egyik történet szerint XIV. Lajos királyi botanikus kertjének kincsét képezte az a cserje, amiről 1723-ban egy fiatal tengerésztiszt egy hajtást szerzett és elhajózott vele a karibi világba. Útja során sem az időjárás, sem a vízhiány, de még a kalózok sem tudták megakadályozni abban, hogy a hajtást a szárazföldre érve elültesse. Ennek köszönhetően ötven év múlva már 18 millió cserje díszíthette azt a tájat.
Az 1800-as évekre Brazília már kávénagyhatalomnak számított és ontotta magából az addigra tömegfogyasztási cikknek számító terméket.
Egy etióp kecskepásztor gyümölcséből tehát napjaink legfontosabb árucikkeinek és legkedveltebb italainak egyike lett, melynek minőségét és élvezeti értékét évről évre új szintre emelik különböző receptekkel és pörkölési módokkal. Igaz, hogy a kávékészítéskor felforraljuk a vizet, a benne található baktériumok így elpusztulnak, ezért a gőzölgő ital ebből a szempontból egészségesnek, biztonságosnak mondható, mégis mindenkinek azt javasoljuk, csak mértéktartóan fogyassza!
Forrás: Winter Angéla: Kávé kedvelők kézikönyve, Kossuth Kiadó – 2018.