A kávéélmény már a választásnál eldőlhet
A vásárlási szempontok közül sokaknál egyre inkább felértékelődik az elfogyasztani kívánt termékek minősége. E választás mögött a növekvő tudatosság rejlik. A kávéfogyasztás kapcsán rengeteg kérdés merülhet fel bennünk, és ahhoz, hogy ízlésünknek megfelelő kávét igyunk, jó, ha ismerjük a két legfontosabb kávébabot. Cikkünkben az arabica és a robusta közötti különbségeket mutatjuk be.
A babkávé cserjék két legismertebb fajtájáról van szó, melyeknek variánsaiban, alfajtáiban, sőt további nemesített fajtáiban is bővelkedünk. A csaknem 80 változat közül legnagyobb mennyiségben e két cserje termését dolgozzák fel értékesítés céljából.
A színes palettán a klasszikusnak és a legjobb minőségűnek tartott kávécserje a Coffea arabica, melynek őshazája Etiópia és az Arábiai-félsziget csücskében található Jemen, ahol mindig is vadon termett. Annak ellenére, hogy meglehetősen igényes, hiszen speciális környezetet kíván (vulkanikus talaj, magas terület, nagy vízigény), mégis a piacon lévő kávéforgalom háromnegyedét teszi ki. A minőséget képviseli, lassabb érésének köszönhetően íze édes, karamellás.
A Coffea robusta az „igénytelenebb” fajta, hiszen – az arabicától eltérően – nem igényel speciális környezetet, a Föld nagyobb területén lehet termeszteni. Mivel ellenállóbb a kórokozókkal szemben, így nagyobb a terméshozama. Népszerűsége emellett magas koffeintartalmának, jellegzetes (keserű, fanyar) mellékízének, valamint kedvező árának is köszönhető.
A két kávéfajta jelentősen eltér egymástól koffeintartalom szempontjából is. A robusta lényegesen több koffeint (1,5-4%) tartalmaz, mint az arabica (0,3-1,5%), ami a kávé ízére is hatással van, a koffein ugyanis keserű ízt ad az italnak. A kávék zsír- és cukortartalmát tekintve éppen fordított a helyzet. Az arabica cukortartalma a robusta kétszerese, és mintegy 60%-kal több zsírt is tartalmaz. Ez a két tényező szintén nagy hatással van a kávé ízére.
Ez is érdekelheti
Gasztronómiai szempontból az arabica gyűjtőfogalom. Rengeteg változata van, a babok pedig országonként és ültetvényenként is eltérőek lehetnek. További érdekesség, hogy nem csak a bab típusa befolyásolja az ízt, hanem a tengerszint feletti magasság is, ahol a növény terem. Elmondható, hogy a termesztési magasság jól behatárolható ízjegyeket eredményez: minél magasabbról érkezik a bab, annál intenzívebb az aromája. A hegytető mostoha körülményeiben (a fényszint és a kevés oxigén hatására) a bab lassabban fejlődik, ezért állaga sűrűbbé, íze karakteresebbé válik. Tovább növeli értékét, hogy a pörkölést követően is megőrzi aromáját, ellentétben az alacsonyabb területekről származó kávéval, mely könnyebben elég, elveszítve ezzel jellegzetes jegyeit.
Sok eszpresszókeverék kisebb mennyiségben tartalmaz robustát, mégpedig annak érdekében, hogy hatása erősebb, íze testesebb, cremája pedig mutatósabb legyen. Ezek az úgynevezett blendek 80%-20%-os elegyítésben.
Az alap ízjegyeken felül, melyeket a kávébab magában hordoz, az elkészítési módok, és a fogyasztási szokások tovább befolyásolják az ízélményt. Erről bővebben későbbi cikkünkben lesz szó.
Forrás: Winter Angéla: Kávékedvelők kézikönyve, Kossuth Kiadó – 2018.; Marton Szabolcs: Mindennapi italunk, Az italok és az italozás kultúrtörténete, Design Kiadó – 2014.