Image default

Kapszulás kávékat teszteltünk

Kávéteszt, kapszulától a koffeinmolekulákig

A reggelek, baráti beszélgetések része, ébreszt és frissen tart. Mi az? Nincs titok, a kávéról van szó, egészen pontosan annak kapszulás verzióiról. Legújabb Szupermenta terméktesztünkön az utóbbi években rendkívüli népszerűségnek örvendő, kapszulás kávékat vizsgáltuk meg közelebbről.

Kapszulás kávé terméktesztünk polcfelmérése során nagyobb áruházláncokban és kereskedelmi egységekben kapható koffeintartalmú és koffeinmentes kapszulás kávék kínálatát mértük fel. A piaci kínálat azonban olyan bőséges, hogy a szakemberek számára komoly fejtörést okozott közös nevezőre jutni a céltípust illetően. A kávé fajtája? Intenzitása? Pörkölés szerint? Végül a minden részletre kiterjedő vizsgálat-sorozat az „eszpresszó” vagy ilyen módon is elkészíthető kapszulás kávé termékeket érintette.

Összesen 24 terméket vontunk vizsgálat alá, melyek között 16 koffeintartalmú illetve 8 koffeinmentes kapszulás kávé kapott helyet.

A komplex teszt többhónapos ideje alatt egyébiránt újabb és újabb termékek jelentek meg, ami szintén a kapszulás kávék iránti növekvő érdeklődést és népszerűséget tükrözi.

Ez is érdekelheti

A laboratóriumban ezúttal is számos vizsgálatot végeztünk:

  • kávéfajta meghatározás
  • koffein-tartalom
  • vízben oldódó szárazanyag-tartalom
  • nedvességtartalom
  • akrilamid-tartalom
  • toxinvizsgálat (Ochratoxin-A)
  • alumínium-tartalom
  • kadmium-tartalom
  • ólom-tartalom
  • gluténtartalom
  • metil-acetát tartalom (8 koffeinmentes és 5 koffeintartalmú termék esetében)
  • metil-etil-keton tartalom (8 koffeinmentes termék esetében)
  • növényvédőszer-maradék (1 bio termék esetében)
  • mikrobiológia (penészgomba-tartalom)

laboratórium

 

Mi kerül a csészénkbe?

A kávé minőségét számos tényező befolyásolhatja. Az illatos feketénk jellegzetes íze és aromája függhet a kávéfajtól és fajtától, termőhelytől, a feldolgozási technológiától, de a pörkölés körülményeitől és a kávéital elkészítésének a módjától is.  A kávé nem illó komponensei fanyar és keserű jellegét, illó összetevői ízét és illatát határozzák meg.

Tudta?

Nyerskávénak (zöld kávé) hívjuk a kávécserje gyümölcshústól és pergamenthéjtól teljesen, ezüsthéjtól megfelelő eljárással, lehető legnagyobb mértékben megtisztított termését. A nyerskávé nedvességtartalma legfeljebb 14% (m/m), koffeintartalma több mint 0,8% (m/m), a hamu kloridtartalma pedig legfeljebb 1,1% (m/m).
Kávé: Egy- vagy többfajta nyerskávé keverékéből, pörköléssel kávéital készítésére, így emberi fogyasztásra alkalmassá tett termék. A kávén kívül más hozzáadott anyagot nem tartalmaz, koffeintartalma több mint 0,8%. A pörkölt kávészemek kívül-belül egyenletesen barna színűek. Szemes vagy őrölt kávéként kerül forgalomba.
Koffeinmentes kávénak a koffeinmentesített nyerskávéból, pörköléssel előállított terméket nevezzük, amelynek koffeintartalma legfeljebb 0,1 %.

A kávétermékekre vonatkozó szabályokat hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv foglalja össze.

Címkék – laborvizsgálat meglepetéssel

Laboratóriumban vizsgáltuk, hogy pontosan milyen kávéfajtát tartalmaznak a kapszulák. 18 termék 100% arabica, 4 termék arabica és robusta, valamint 2 termék 100% robusta kávét tartalmazott.

Ugyan a kávék csomagolóanyagán nem kötelező feltüntetni a kávé fajtáját, a célkeresztbe került termékek esetében viszont 12 címkén szerepelt ez az információ, így az ellenőrzés kiterjedt ennek vizsgálatára is.

A jelölés vizsgálat további eredményeiről itt olvashat! 

Azokban az esetekben, ahol a jelölésen feltüntették a kávé fajtáját, ellenőriztük, hogy megfelelnek-e a kapott vizsgálati eredményeknek. A 12 kávé közül 10 termék jelölésén feltüntetett kávé fajtája megegyezett a vizsgálat során megállapított kávéfajtával, 2 termék esetében viszont eltért a jelölésen feltüntetett fajta a laboratóriumi eredménytől. 1 termék jelölésén feltüntetettek szerint a kávé arabica kávét tartalmaz, míg valójában 86% arabica és 14% robusta, illetve egy másik termék jelölésén arabica és robusta szerepelt, miközben a termék 100% robusta kávét tartalmazott.

Egy termékteszt több meglepetéssel szolgálhat, mind a szakemberek, mind pedig a forgalmazók számára. Ez esetben a vásárlót megtévesztő jelölés miatt két termék kizárásra került a tesztből és a Nébih bírság megfizetésére, valamint a hiba kijavítására kötelezte az érintetteket.

Amiért a kávét isszuk: koffeintartalom A-tól Z-ig

Terméktesztünk során minden termék esetében elvégeztük a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő paraméterek (vízben oldódó szárazanyag-, víz-, és koffeintartalom) vizsgálatát.

 

koffeintartalom

A vizsgált 16 koffeintartalmú termék esetén az őrölt kávék koffeintartalmának ellenőrzése mellett megmértük, hogy az eredeti tartalomból mennyi maradt a lefőzött kávéban.

A mérések során igazolódott, hogy a lefőzött kávé koffeintartalma alacsonyabb az őrölt kávéhoz képest, vagyis a készítési folyamat nem oldja ki a kávéban lévő összes koffeint. Ennek oka az eltérő kávéfőzési módszerekben kereshető a szakirodalmi adatok alapján.

A két leggyakrabban termesztett kávéfajta közül a Robusta koffeintartalma magasabb, mint az Arabica kávébabé.

Ez a tény az elvégzett koffeintartalom vizsgálat során is beigazolódott, a legmagasabb koffeintartalmat azokban a kávékban mértük, amelyek Robusta fajtát is tartalmaztak. A legmagasabb koffeintartalmú kávé a 82% arabica és 18% robusta keverék, míg a legalacsonyabb koffeint a 100% arabica kávéból mutatta ki a laboratórium.

A laboratóriumi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy mind a 8 vizsgált koffeinmentes kávéról biztonsággal elmondható, hogy koffeintartalmuk kevesebb, mint 0,1 % (m/m).

Ha kíváncsi hogyan lesz koffeinmentes egy kávé, kattintson!
Ólom és kadmium nehézfémek

A kávétermesztés során előfordulhat, hogy a kávécserjét olyan területen termesztik, ahol a talaj nehézfémekkel szennyezett, és ebben az esetben a növény elkerülhetetlenül felveszi az emberi szervezet számára káros anyagokat. Emiatt a tesztben résztvevő termékeknél (őrölt és lefőzött kávéban is) megmértük az ólom- és kadmium mennyiségét is.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy mind a 24 kávé ólom- és kadmium-tartalma kimutatási határérték alatt volt.

Penészgomba és Ochratoxin-A

A kávékban előforduló penészgombák megengedhető mértékét egy ajánlást tartalmazó hazai rendelet szabályozza.

Az „Ochratoxin-A” egy penészgombák által termelt méreganyag (mikotoxin), amely főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordulhat elő és uniós előírás vonatkozik a határértékére.

A mért eredmények alapján a kapszulás kávék tökéletesen megfeleltek a jogszabályokban előírtaknak.

Glutén-tartalom

Minden termék esetében megnéztük a gluténtartalmat abból a célból, hogy az esetleges gabonával történő hamisítást kiszűrjük, másodsorban, hogy tartalmaz-e a termék intoleranciát okozó anyagot. A laboratóriumban a gluténtartalom vizsgálatakor a gliadin, a hordein és a secalin fehérjék mérése történik.

A vizsgálati eredmények alapján 22 termék gluténtartalma kimutatási határérték alatt volt, két kávé esetében pedig a gluténmentes termékek határértékét sem érte el a mérési eredmény, tehát a gabonával történő hamisítás kizárható.

Akrilamid

Uniós rendelet határozza meg a kávé akrilamid-tartalmára vonatkozó referenciaértéket, amely ugyan nem jogszabályi határérték, de ennek túllépése esetén a gyártóknak helyesbítő intézkedéseket kell tenniük.

Mi is az az akrilamid? Cikkünkből kiderül!

Tudta?

Az élelmiszeripari feldolgozás és az otthoni ételkészítés során egyaránt kialakuló, az élelmiszer „barnulását”, és számos ízösszetevő kialakulását is eredményező reakció során redukáló cukrokból és aminosavakból képződik akrilamid. A kávétermékek különösen érintettek, mert a pörkölés kezdetén gyorsan megindul az akrilamid képződése. A pörkölési ciklus felétől azonban a szintje csökkenni kezd és a kialakult végtermék a pörkölés során kialakult maximális szintnek mindössze 20-30 százaléka.

A kávé különbözik a többi élelmiszertől, mivel akrilamid szintje csökken a sötétebb pörkölés során megnövelt hőbeviteltől. A színintenzitás fontos mutatója a pörkölés minőségének és hatással van a kávé érzékszervi tulajdonságaira. A sötétebb pörkölésű kávé akrilamid tartalma meglepő módon alacsonyabb, mint egy világosabb pörkölésű kávé esetében. Erre a folyamatra még nem találtak megfelelő tudományos magyarázatot.

Az őrölt és a lefőtt kávékban is megmértük az akrilamid-tartalmat, az akrilamid szennyezőanyag nagy része a lefőtt kávéban is megtalálható.

akrilamid-tartalom

Az eredmények azt mutatták, hogy minden kapszulás kávé akrilamid-tartalma jóval a referenciaszint alatt volt.

 Akár biokávét is választhatunk

 A „bio” jelöléssel ellátott termék esetében kiemelten vizsgáltuk a növényvédőszer-maradékok jelenlétét is.

A laboratóriumi vizsgálat szerint a bio jelöléssel ellátott termék növényvédőszer-hatóanyag tartalma kimutatási határ alatti.

És nem mellékesen biztonsággal fogyasztható

A koffeinmentes kávékat oldószeres eljárással is előállíthatják, ahogy a teszt során vizsgált kávék több mint felét is ezzel az eljárással állították elő. Ez indokolta, hogy a termékteszt során valamennyi koffeinmentes kávé esetén elvégezzük az oldószer-maradék vizsgálatát is. A koffeinmentesítési technológiai eljárás biztonságos, mégis elkerülhetetlenül járhat extrakciós oldószer-maradékok vagy származékok megjelenésével a végtermékben. A határértékeket az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

A vizsgálat során a termékek etil-metil-keton és metil-acetát extrakciós oldószer-maradék tartalmát is megmértük. Egyik érintett termék sem tartalmazott etil-metil-keton oldószer-maradékot, azonban a metil-acetát határérték alatti, de mérhető értéket mutatott.

Ugyanakkor a termék forgalmazóitól bekért nyilatkozatok szerint a rostán fennakadt kávék egyikénél sem használtak koffeinkivonásra metil-acetát oldószert. Az eredményeket és nyilatkozatokat látva indokoltnak tartottuk további vizsgálatok elvégzését. Ezért öt koffeines kávé esetében is elvégeztük a vizsgálatot. Ez a vegyület mind az öt termékben jelen volt, annak ellenére, hogy nem estek át koffeinmentesítési eljáráson.

A kávékban kis mennyiségben mérhető metil-acetát tartalom azzal magyarázható, hogy ez a vegyület a pörkölés során keletkezik a termékekben. A zöld kávéban metil-acetát tartalom nem mérhető, viszont a pörkölés után a végtermékben már igen, függetlenül attól, hogy a kávé koffeines vagy koffeinmentes.

A laboratóriumi mérések tehát megerősítették azt a feltételezést, hogy a metil-acetát vegyület nem a koffeinmentesítési eljárás során maradt a kávékban.

Egy koffeinmentes termék jelölésén feltüntették, hogy a kávékapszulák természetes úton, mindenfajta kémiai adalékanyag hozzáadása nélkül lettek előállítva. Ez a tájékoztató információ megtévesztőnek minősült, mivel a bekért dokumentumok szerint a koffeinmentesítés etil-acetát oldószerrel történt.

kapszula

 

És mi a helyzet a kapszulával?

Az egyes növények alumínium felvevő képessége más, de a kávé nem tartozik a legtöbb alumíniumot felvevők közé. Ennek ellenére sokan tartanak a kapszulák alumínium tartalmának hatásaitól, ezért egyaránt megmértük az őrölt és a lefőtt kávéban található alumínium tartalmat is. Az elkészített kávék egyikében éppen kimutatási határérték felett, de a többi kávé esetében kimutatási határ alatt volt az alumínium-tartalom.

A laboratóriumi vizsgálat és a kockázatértékelés alapján kijelenthető, hogy az alumínium bevitel szempontjából a vizsgált kávék – a tolerálható heti beviteli értékhez és a teljes étrendi bevitelhez viszonyítva – sem jelentenek élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Az általunk vizsgált kapszulák fő alapanyaga a legtöbb esetben műanyag volt. Ezen belül a polipropilén (PP) alapanyagú kapszulákból található a legtöbb, de PET (poli-etilén-tereftalát) és PP réteget egyaránt tartalmazó kapszulák is vannak forgalomban. A másik típus a fő alapanyagként alumíniumot tartalmazó vagy alumínium és műanyag réteget is tartalmazó kapszula, amely a piacon található termékek kisebb részét teszi ki. Ezen termékek minden esetben olyan fedőlakkal vagy réteggel vannak bevonva, melyek megakadályozzák az alumínium kioldódást a kávéba.

Az általunk vizsgált kapszulás kávéknál három esetben tüntették fel a jelölésen a kapszula fő alapanyagát, amelyek közül mind a három alumínium volt.

A műanyagokra vonatkozó „megfelelőségi nyilatkozat” kötelező elemeit jogszabály határozza meg. Ezt a gyártó állítja ki és minden olyan fontos információ megtalálható rajta, amit a forgalmazóknak és a felhasználóknak tudnia szükséges. Ilyen például azon élelmiszertípusok felsorolása, amelyekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe fognak kerülni; vagy a megfelelő tárolási idő és hőmérséklet vagy azon felhasznált összetevők, melyek specifikus kioldódási értékkel rendelkeznek.

A hatósági vizsgálatok összefoglalásaként elmondható, hogy a 24 termékből 6 esetében hatósági eljárás indult. Néhány kisebb jelölési hiba miatt az élelmiszer-vállalkozók figyelmeztetésben részesültek, míg a súlyosabb jelölési hiányosságok esetében élelmiszer-ellenőrzési bírság és eljárási költség kiszabására került sor, összesen 440.000 Ft értékben. A hibák kijavítására intézkedési tervet kell benyújtaniuk az érintett élelmiszer-vállalkozóknak.

Kíváncsi hogy végeztek a kapszulás kávék a Szupermenta kedveltségi tesztjén? Kattintson!

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk