Kapszulás kávékat teszteltünk

Kapszulás kávé terméktesztünk polcfelmérése során nagyobb áruházláncokban és kereskedelmi egységekben kapható koffeintartalmú és koffeinmentes kapszulás kávék kínálatát mértük fel. A piaci kínálat azonban olyan bőséges, hogy a szakemberek számára komoly fejtörést okozott közös nevezőre jutni a céltípust illetően. A kávé fajtája? Intenzitása? Pörkölés szerint? Végül a minden részletre kiterjedő vizsgálat-sorozat az „eszpresszó” vagy ilyen módon is elkészíthető kapszulás kávé termékeket érintette.

Összesen 24 terméket vontunk vizsgálat alá, melyek között 16 koffeintartalmú illetve 8 koffeinmentes kapszulás kávé kapott helyet.

A komplex teszt többhónapos ideje alatt egyébiránt újabb és újabb termékek jelentek meg, ami szintén a kapszulás kávék iránti növekvő érdeklődést és népszerűséget tükrözi.

A laboratóriumban ezúttal is számos vizsgálatot végeztünk:

• kávéfajta meghatározás
• koffein-tartalom
• vízben oldódó szárazanyag-tartalom
• nedvességtartalom
• akrilamid-tartalom
• toxinvizsgálat (Ochratoxin-A)
• alumínium-tartalom
• kadmium-tartalom
• ólom-tartalom
• gluténtartalom
• metil-acetát tartalom (8 koffeinmentes és 5 koffeintartalmú termék esetében)
• metil-etil-keton tartalom (8 koffeinmentes termék esetében)
• növényvédőszer-maradék (1 bio termék esetében)
• mikrobiológia (penészgomba-tartalom)

Mi kerül a csészénkbe?

A kávé minőségét számos tényező befolyásolhatja. Az illatos feketénk jellegzetes íze és aromája függhet a kávéfajtól és fajtától, termőhelytől, a feldolgozási technológiától, de a pörkölés körülményeitől és a kávéital elkészítésének a módjától is.  A kávé nem illó komponensei fanyar és keserű jellegét, illó összetevői ízét és illatát határozzák meg.

A kávétermékekre vonatkozó szabályokat hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv foglalja össze.

Címkék – laborvizsgálat meglepetéssel

Laboratóriumban vizsgáltuk, hogy pontosan milyen kávéfajtát tartalmaznak a kapszulák. 18 termék 100% arabica, 4 termék arabica és robusta, valamint 2 termék 100% robusta kávét tartalmazott.

Ugyan a kávék csomagolóanyagán nem kötelező feltüntetni a kávé fajtáját, a célkeresztbe került termékek esetében viszont 12 címkén szerepelt ez az információ, így az ellenőrzés kiterjedt ennek vizsgálatára is.

A jelölés vizsgálat további eredményeiről itt olvashat! 

Azokban az esetekben, ahol a jelölésen feltüntették a kávé fajtáját, ellenőriztük, hogy megfelelnek-e a kapott vizsgálati eredményeknek. A 12 kávé közül 10 termék jelölésén feltüntetett kávé fajtája megegyezett a vizsgálat során megállapított kávéfajtával, 2 termék esetében viszont eltért a jelölésen feltüntetett fajta a laboratóriumi eredménytől. 1 termék jelölésén feltüntetettek szerint a kávé arabica kávét tartalmaz, míg valójában 86% arabica és 14% robusta, illetve egy másik termék jelölésén arabica és robusta szerepelt, miközben a termék 100% robusta kávét tartalmazott.

Egy termékteszt több meglepetéssel szolgálhat, mind a szakemberek, mind pedig a forgalmazók számára. Ez esetben a vásárlót megtévesztő jelölés miatt két termék kizárásra került a tesztből és a Nébih bírság megfizetésére, valamint a hiba kijavítására kötelezte az érintetteket.

Amiért a kávét isszuk: koffeintartalom A-tól Z-ig

Terméktesztünk során minden termék esetében elvégeztük a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő paraméterek (vízben oldódó szárazanyag-, víz-, és koffeintartalom) vizsgálatát.

A vizsgált 16 koffeintartalmú termék esetén az őrölt kávék koffeintartalmának ellenőrzése mellett megmértük, hogy az eredeti tartalomból mennyi maradt a lefőzött kávéban.

A mérések során igazolódott, hogy a lefőzött kávé koffeintartalma alacsonyabb az őrölt kávéhoz képest, vagyis a készítési folyamat nem oldja ki a kávéban lévő összes koffeint. Ennek oka az eltérő kávéfőzési módszerekben kereshető a szakirodalmi adatok alapján.

A két leggyakrabban termesztett kávéfajta közül a Robusta koffeintartalma magasabb, mint az Arabica kávébabé.

Ez a tény az elvégzett koffeintartalom vizsgálat során is beigazolódott, a legmagasabb koffeintartalmat azokban a kávékban mértük, amelyek Robusta fajtát is tartalmaztak. A legmagasabb koffeintartalmú kávé a 82% arabica és 18% robusta keverék, míg a legalacsonyabb koffeint a 100% arabica kávéból mutatta ki a laboratórium.

A laboratóriumi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy mind a 8 vizsgált koffeinmentes kávéról biztonsággal elmondható, hogy koffeintartalmuk kevesebb, mint 0,1 % (m/m).

Ha kíváncsi hogyan lesz koffeinmentes egy kávé, kattintson!

Ólom és kadmium nehézfémek

A kávétermesztés során előfordulhat, hogy a kávécserjét olyan területen termesztik, ahol a talaj nehézfémekkel szennyezett, és ebben az esetben a növény elkerülhetetlenül felveszi az emberi szervezet számára káros anyagokat. Emiatt a tesztben résztvevő termékeknél (őrölt és lefőzött kávéban is) megmértük az ólom- és kadmium mennyiségét is.

A laboratóriumi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy mind a 24 kávé ólom- és kadmium-tartalma kimutatási határérték alatt volt.

Penészgomba és Ochratoxin-A

A kávékban előforduló penészgombák megengedhető mértékét egy ajánlást tartalmazó hazai rendelet szabályozza.

Az „Ochratoxin-A” egy penészgombák által termelt méreganyag (mikotoxin), amely főként gabonafélékben, gabonakészítményekben, hüvelyesekben, pörkölt kávéban, sörben, szárított szőlőben, szőlőlében, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben fordulhat elő és uniós előírás vonatkozik a határértékére.

A mért eredmények alapján a kapszulás kávék tökéletesen megfeleltek a jogszabályokban előírtaknak.

Glutén-tartalom

Minden termék esetében megnéztük a gluténtartalmat abból a célból, hogy az esetleges gabonával történő hamisítást kiszűrjük, másodsorban, hogy tartalmaz-e a termék intoleranciát okozó anyagot. A laboratóriumban a gluténtartalom vizsgálatakor a gliadin, a hordein és a secalin fehérjék mérése történik.

A vizsgálati eredmények alapján 22 termék gluténtartalma kimutatási határérték alatt volt, két kávé esetében pedig a gluténmentes termékek határértékét sem érte el a mérési eredmény, tehát a gabonával történő hamisítás kizárható.

Akrilamid

Uniós rendelet határozza meg a kávé akrilamid-tartalmára vonatkozó referenciaértéket, amely ugyan nem jogszabályi határérték, de ennek túllépése esetén a gyártóknak helyesbítő intézkedéseket kell tenniük.

Mi is az az akrilamid? Cikkünkből kiderül!

A kávé különbözik a többi élelmiszertől, mivel akrilamid szintje csökken a sötétebb pörkölés során megnövelt hőbeviteltől. A színintenzitás fontos mutatója a pörkölés minőségének és hatással van a kávé érzékszervi tulajdonságaira. A sötétebb pörkölésű kávé akrilamid tartalma meglepő módon alacsonyabb, mint egy világosabb pörkölésű kávé esetében. Erre a folyamatra még nem találtak megfelelő tudományos magyarázatot.

Az őrölt és a lefőtt kávékban is megmértük az akrilamid-tartalmat, az akrilamid szennyezőanyag nagy része a lefőtt kávéban is megtalálható.

Az eredmények azt mutatták, hogy minden kapszulás kávé akrilamid-tartalma jóval a referenciaszint alatt volt.

 Akár biokávét is választhatunk

 A „bio” jelöléssel ellátott termék esetében kiemelten vizsgáltuk a növényvédőszer-maradékok jelenlétét is.

A laboratóriumi vizsgálat szerint a bio jelöléssel ellátott termék növényvédőszer-hatóanyag tartalma kimutatási határ alatti.

És nem mellékesen biztonsággal fogyasztható

A koffeinmentes kávékat oldószeres eljárással is előállíthatják, ahogy a teszt során vizsgált kávék több mint felét is ezzel az eljárással állították elő. Ez indokolta, hogy a termékteszt során valamennyi koffeinmentes kávé esetén elvégezzük az oldószer-maradék vizsgálatát is. A koffeinmentesítési technológiai eljárás biztonságos, mégis elkerülhetetlenül járhat extrakciós oldószer-maradékok vagy származékok megjelenésével a végtermékben. A határértékeket az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

A vizsgálat során a termékek etil-metil-keton és metil-acetát extrakciós oldószer-maradék tartalmát is megmértük. Egyik érintett termék sem tartalmazott etil-metil-keton oldószer-maradékot, azonban a metil-acetát határérték alatti, de mérhető értéket mutatott.

Ugyanakkor a termék forgalmazóitól bekért nyilatkozatok szerint a rostán fennakadt kávék egyikénél sem használtak koffeinkivonásra metil-acetát oldószert. Az eredményeket és nyilatkozatokat látva indokoltnak tartottuk további vizsgálatok elvégzését. Ezért öt koffeines kávé esetében is elvégeztük a vizsgálatot. Ez a vegyület mind az öt termékben jelen volt, annak ellenére, hogy nem estek át koffeinmentesítési eljáráson.

A kávékban kis mennyiségben mérhető metil-acetát tartalom azzal magyarázható, hogy ez a vegyület a pörkölés során keletkezik a termékekben. A zöld kávéban metil-acetát tartalom nem mérhető, viszont a pörkölés után a végtermékben már igen, függetlenül attól, hogy a kávé koffeines vagy koffeinmentes.

A laboratóriumi mérések tehát megerősítették azt a feltételezést, hogy a metil-acetát vegyület nem a koffeinmentesítési eljárás során maradt a kávékban.

Egy koffeinmentes termék jelölésén feltüntették, hogy a kávékapszulák természetes úton, mindenfajta kémiai adalékanyag hozzáadása nélkül lettek előállítva. Ez a tájékoztató információ megtévesztőnek minősült, mivel a bekért dokumentumok szerint a koffeinmentesítés etil-acetát oldószerrel történt.

És mi a helyzet a kapszulával?

Az egyes növények alumínium felvevő képessége más, de a kávé nem tartozik a legtöbb alumíniumot felvevők közé. Ennek ellenére sokan tartanak a kapszulák alumínium tartalmának hatásaitól, ezért egyaránt megmértük az őrölt és a lefőtt kávéban található alumínium tartalmat is. Az elkészített kávék egyikében éppen kimutatási határérték felett, de a többi kávé esetében kimutatási határ alatt volt az alumínium-tartalom.

A laboratóriumi vizsgálat és a kockázatértékelés alapján kijelenthető, hogy az alumínium bevitel szempontjából a vizsgált kávék – a tolerálható heti beviteli értékhez és a teljes étrendi bevitelhez viszonyítva – sem jelentenek élelmiszerbiztonsági kockázatot.

Az általunk vizsgált kapszulák fő alapanyaga a legtöbb esetben műanyag volt. Ezen belül a polipropilén (PP) alapanyagú kapszulákból található a legtöbb, de PET (poli-etilén-tereftalát) és PP réteget egyaránt tartalmazó kapszulák is vannak forgalomban. A másik típus a fő alapanyagként alumíniumot tartalmazó vagy alumínium és műanyag réteget is tartalmazó kapszula, amely a piacon található termékek kisebb részét teszi ki. Ezen termékek minden esetben olyan fedőlakkal vagy réteggel vannak bevonva, melyek megakadályozzák az alumínium kioldódást a kávéba.

Az általunk vizsgált kapszulás kávéknál három esetben tüntették fel a jelölésen a kapszula fő alapanyagát, amelyek közül mind a három alumínium volt.

A hatósági vizsgálatok összefoglalásaként elmondható, hogy a 24 termékből 6 esetében hatósági eljárás indult. Néhány kisebb jelölési hiba miatt az élelmiszer-vállalkozók figyelmeztetésben részesültek, míg a súlyosabb jelölési hiányosságok esetében élelmiszer-ellenőrzési bírság és eljárási költség kiszabására került sor, összesen 440.000 Ft értékben. A hibák kijavítására intézkedési tervet kell benyújtaniuk az érintett élelmiszer-vállalkozóknak.

Kíváncsi hogy végeztek a kapszulás kávék a Szupermenta kedveltségi tesztjén? Kattintson!