Image default

Főző- és habtejszín – miben rejlik a különbség?

Alapvetően a főzőtejszínt főzéshez, a habtejszínt sütéshez használjuk. De vajon helyettesíthetjük-e egyiket a másikkal? Segítünk a tejszínek közötti eligazodásban, hogy a vásárlás során könnyebb legyen az igényünknek legmegfelelőbb terméket kiválasztani.

Habtejszínnel főzni? Vajon lehetséges?

A főzőtejszín – ahogy azt a neve is mutatja – főzéshez a legalkalmasabb, ugyanis a 10-22%-os zsírtartalmú tejszín sűríti, krémesebbé teszi az ételeinket. Torták, sütemények készítésekor a kemény tejszínhab eléréséhez viszont a magasabb zsírtartalmú, 28-35%-os habtejszínt érdemes választani.

Talán meglepő, de a habtejszín cukrozatlan változata sós ételek készítéséhez is kiválóan alkalmas. Ezt a zsírosabb tejszínfajtát ugyanis a krémlevesek, főzelékek sűrítésére, krémesítésére ugyanúgy használhatjuk, mint a főzőtejszínt.

Lássuk a kínálatot!

Felmérésünk során megnéztük a nagyobb áruházláncok tejszínkínálatát, valamint a növényi alternatíva választékát is. Összesen 114 olyan termékkel találkoztunk, melyek felhasználásukat tekintve hasonlóak, összetételükben azonban jelentősen különböznek.

Az alábbi grafikán jól látható, hogy az összetevőik és a jelölésük alapján több csoportba sorolhatóak a piacon elérhető termékek.

A főző- és habtejszínek közül 8 volt laktózmentes termék. 66 készítményen tüntették fel az UHT vagy Ultrapasztőrözött jelölést, 2 tejszín csomagolásán pedig a féltartós felirat szerepelt. A készítmények 200-500 grammos, illetve 180-1000 milliliteres kiszerelésben kaphatók.

Nézzük meg típusonként!
Főzőtejszínek

A piacon 42 főzőtejszínnel találkoztunk, melyek közül 3 volt laktózmentes. A csomagoláson feltüntetett jelölés szerint 10-22% (m/m) zsírtartalmúak.

Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez sűrítő és homogenizáló anyagként karragént használnak. Emellett több esetben más stabilizátorok is előfordulnak az összetevők között. Ilyen például a szentjánoskenyérmag-liszt és a guargumi. Ezen adalékanyagok felhasználásának célja, hogy sűrűn folyó oldatokat képezzenek olyan élelmiszerekben, amelyek vizet is tartalmaznak, tehát ne váljon szét a vizes rész a zsírtól.
Az elemzett főzőtejszínek nagyjából felénél savanyúságot szabályozó anyagot, illetve hozzáadott tejfehérjét is használtak. Néhány termék esetében keményítő és emulgeálószerek is szerepeltek az összetevők között. Ezekre azért van szükség, hogy a csökkentett zsír- és fehérjetartalmat pótolják, ezzel megfelelő állagot kialakítva a terméknek.

Tudta?

A szentjánoskenyérliszt a szentjánoskenyérfa – Cerationia siliqua (L.) Taub. (Leguminosae család) – magjának megőrölt endospermája, azaz a növény magjában a csírát tápláló szöveti rész (az élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról szóló 231/2012/EU rendelet).

A főzőtejszínek mindegyikén feltüntették az UHT vagy Ultrapasztőrözött jelzést. A készítmények 200-500 gramm, illetve 180-1000 milliliter közötti kiszerelésben kaphatóak.

Habtejszínek

Felmérésünkben 26-féle 30-35% közötti zsírtartalmú habtejszín szerepelt, melyek közül 5 termék volt laktózmentes.
A fő összetevő a habtejszínek esetében is a tejszín. Ezen kívül minden termékben található sűrítőanyagként karragén. A habtejszínek csaknem feléhez savanyúságot szabályozó anyagot, néhány termékhez pedig emulgeálószert, illetve tejfehérjét is használtak.

Tudta?

A karragén a Rhodophyceae (vörös tengeri moszat) osztály Gigartinaceae, Solieriaceae, Hypneaceae és Furcellariaceae családjaiba tartozó tengeri moszatok törzseinek vizes, vagy híg vizes lúggal készült kivonata (az élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról szóló 231/2012/EU rendelet).

24 terméken tüntették fel az UHT vagy Ultrapasztőrözött jelzést, kettőn pedig a féltartós felirat szerepelt. A habtejszínek 200-500 gramm, illetve 200-1000 milliliter közötti kiszerelésűek voltak.

A grafikán is jól látható, hogy a fő összetevőket tekintve nincs jelentős eltérés a két típus között. A főző- és habtejszínek legfőképpen a zsírtartalmukban különböznek egymástól. Az összehasonlítás kapcsán az is elmondható, hogy a főzőtejszínekhez jellemzően több állományjavító és stabilizáló anyagot tesznek, amely segíti a megfelelő konzisztencia elérését és a konyhai felhasználhatóságot.

Szeretne eligazodni az adalékanyagok világában? Segít a Nébih E-szám keresője!
Tejszínek

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása alapján a tejszín zsírtartalma 18-45% között engedélyezett. A kínálatban 4 tejszín megnevezésű termékkel találkoztunk. Ezek a készítmények főzéshez és tejszínhab készítéséhez is alkalmasak lehetnek. A csomagoláson feltüntetett információk szerint mindegyik 30%-os zsírtartalmú. Fő alapanyaguk a tejszín, melyhez stabilizáló anyagként karragént használnak. 3 termék laktózmentes volt, ezek savanyúságot szabályozó anyagot és laktáz enzimet is tartalmaztak.
Minden tejszín csomagolásán feltüntették az UHT jelölést. A termékek 500 milliliteres kiszerelésűek voltak.

Szupermenta-tipp
  • A tökéletes tejszínhab készítéséhez elengedhetetlen, hogy hideg legyen a habtejszín
Kíváncsi a növényi alternatívák, illetve a főző- és habkészítmények jellemzőire? Kattintson!

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk