Íme, az eredmények!
Rázva vagy keverve, a lényeg, hogy feloldódjon! De mi is kerül pontosan a shakerbe? Terméktesztünkön utánajártunk: megvizsgáltuk a növényi fehérjeporokat. Lássuk az eredményeket!
Az élsportolók és a hobbi sportolók körében egyaránt népszerűek a fehérjeporok, ezért a boltok polcain többfélével is találkozhatunk. Amennyiben szükségesnek tartjuk, hogy ilyen készítményekkel egészítsük ki étrendünket, abban az esetben különböző összetételű, ízesítésű és kiszerelésű termékek közül választhatjuk ki az igényeinknek legmegfelelőbbet.
Tudta?
A WHO szerinti javasolt fehérjebevitel 19 év feletti, átlagos aktivitású személyek számára 0,8 g/ttkg/nap.
A Szupermenta programban ezúttal a csokoládé ízű fehérjeporokat vizsgáltuk nagyító alatt. A kínálat felmérését követően tejsavó és növényi alapú fehérjeporok kerültek a tesztbe. Örömünkre szolgált, hogy a termékeket a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ együttműködésével vizsgálhattuk. A tejsavó alapú – azaz állati – termékek eredményeire még várni kell, azonban a növényi eredetű fehérjeporok vizsgálatai lezárultak. Lássuk a részleteket!
Az áruházláncok és kisebb kereskedelmi egységek polcairól összesen 17 csokoládé ízű, növényi alapú fehérjepor került a kosarunkba, melyeknek tömege 300 és 1000 gramm között mozgott. Összetételük szerint minden vizsgált termék alapvető összetevője a borsó- és a rizsfehérje volt. Ezeken kívül az egyes fehérjeporokban előfordult még tökmag-, kendermag-, napraforgómag, lenmag-, aztékzsályamag (chiamag)-, bab-, mandula- és kókuszfehérje. Származásukat tekintve tíz magyar és hét külföldi előállítású volt.
A növényi eredetű fehérjék biológiai értéke alacsonyabb, emészthetőségük és felszívódásuk kevésbé hatékony az állati forrásokhoz viszonyítva. Továbbá az állati fehérjék technológiai tulajdonságait, mint például a gélképző, emulgeáló, habosító képességét, amely hozzájárul az élelmiszerek textúrájához és érzékszervi tulajdonságaihoz, általában jobbnak tartják, mint a növényi eredetű fehérjékét.
Ugyanakkor a növényi fehérjében gazdag, növényi fehérje alapú élelmiszerek segítik a test és a szövetek fejlődését azok számára, akik vegetáriánus étrendet követnek.
Laboratóriumi vizsgálatok:
- fehérjetartalom
- cukortartalom
- édesítőszer-tartalom (szteviol-glikozidok, szukralóz, aceszulfám-K, aszpartám, xilit)
- nehézfém-tartalom (ólom és kadmium)
- gluténtartalom
- szójatartalom
- tejfehérjetartalom
- tojástartalom
- vitamintartalom (B3-, B5-, B6-, B12-, C-vitamin)
- ásványianyag-tartalom (vas, cink, réz, mangán, szelén)
- doppingszer kimutatás
- THC-tartalom
- növényvédőszer-maradék
- hexán szennyezőanyag-tartalom
(Készült a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ Analitikai Laboratóriumában)
Kulcskérdés: a fehérjetartalom
A laboratóriumban mért fehérje mennyiségét összevetettük a tápértékjelölésen szereplő értékekkel, ahol kötelező feltüntetni a fehérje mennyiségét. A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe vettük az élelmiszerek jelölésén feltüntetett, tápértékek tűréshatárának megállapításához használandó uniós útmutatót, amely meghatározott toleranciát enged.
Minden termék fehérjetartalma megfelelt a csomagoláson feltüntetett értéknek.
A vizsgálati eredmények alapján ugyanakkor az is elmondható, hogy a termékek fehérjetartalma igen széles skálán, 55,8% és 77,7% közötti tartományban mozog.
A következő grafikán szerepelnek a vizsgált termékek kerekített fehérjetartalom értékei.
Doppingszer
A fehérjeporok esetében fontos szempont a doppingszer esetleges jelenlétének ellenőrzése is. Ezt a vizsgálatot a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ Analitikai Laboratóriuma végezte el számunkra. Szúrópróbaszerűen ellenőrizték a szakemberek, hogy tartalmaznak-e doppingszert a tesztben résztvevő termékek.
Megnyugtató eredmények születtek, ugyanis a négy vizsgált minta mindegyikét rendben találták.
Ólom és kadmium nehézfémek
Az élelmiszerekben előforduló nehézfém szennyeződések megengedhető mértékét uniós rendelet szabályozza. Amennyiben a rendelet nem határoz meg konkrét felső határértékeket egy összetett élelmiszerre, a meghatározott felső határértékeknek az ilyen élelmiszerekre történő alkalmazásakor figyelembe kell venni a szennyezőanyag-koncentráció változásait a feldolgozás során, valamint az összetevők relatív arányát a termékben.
A laboratóriumi vizsgálatok alapján a kadmium értékek kapcsán kifogás nem merült fel, az ólom-tartalom pedig az összes termék esetében kimutatási határérték alatt volt.
Cukortartalom
A tesztben szereplő fehérjeporok cukortartalmát is ellenőriztük.
Tudta?
A cukor a mono- és diszacharidokat jelenti, azaz a fruktóz (gyümölcscukor), a glükóz (dextróz; szőlőcukor), a laktóz (tejcukor), a maltóz (malátacukor) és a szacharóz (cukor, répacukor vagy nádcukor) összmennyiségét értjük alatta.
A mért cukrok mennyiségét is összevetettük a tápértékjelölésen szereplő értékekkel, melyet szintén kötelező feltüntetni. A vizsgálati eredmények értékeléséhez ebben az esetben is figyelembe vettük a már említett uniós útmutatót, amely – ahogy fentebb írtuk – meghatározott toleranciát enged.
A cukor tápértékjelölésen szereplő mennyisége egy terméknél nem volt megfelelő, mivel a mért cukortartalom az alsó tűréshatár alatti értéket mutatott. Ez élelmiszerjelölési hibának minősül, a termék csomagolásán feltüntetett cukortartalom értékét felül kell vizsgálnia az érintett vállalkozásnak és annak megfelelően kell javítania a cukor mennyiségét.
A vizsgált termékek közül 15-öt édesítőszerrel állítottak elő, két fehérjeport pedig anélkül.
Az édesítőszerrel/édesítőszerekkel előállított termékek mért cukortartalma 0,17-2,96 g/100g között volt. Az édesítőszert nem tartalmazó termékeknél az egyik esetben nem volt kimutatható a cukor, a másik fehérjepor 13,97 g cukrot tartalmazott.
Édesítőszerek
Az édesítőszerek olyan anyagok, amelyek édes ízt kölcsönöznek az élelmiszernek vagy az asztali édesítőszereknek. A cukrot helyettesítik a csökkentett energiatartalmú élelmiszerek vagy a hozzáadott cukor nélkül készült élelmiszerek előállításakor.
Tudta?
Az édesítőszereket a termék összetevői listájában és a megnevezésében is szerepeltetni kell az uniós jelölési rendelet szerint. A helyes jelölés: „Édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” – ezt a kifejezést az élelmiszer nevéhez kapcsolódóan kell feltüntetni. Ha a termék cukrot is tartalmaz, a megnevezést a rendelet értelmében a „Cukorral és édesítőszerrel (édesítőszerekkel)” kifejezéssel kötelező bővíteni.
A tesztben résztvevő fehérjeporokhoz több különböző édesítőszert használtak, bizonyos termékekben akár többfélét is: szukralóz nyolc termékben, szteviol-glikozidok hét termékben, aceszulfám-K pedig két termékben fordult elő.
Két fehérjepornál – a dokumentációk elemzését követően – a szakemberek megállapították, hogy a bennük lévő összetett összetevő egyik összetevője esetén a „cukor” nem természetes módon van jelen, hanem hozzáadott cukorról van szó. Ennek értelmében a termék nevében az „édesítőszerrel” szót ki kell egészíteni a következő formátumra: „cukorral és édesítőszerrel”.
Az adalékanyagokra vonatkozó uniós rendelet alapján csak két esetben lehet alkalmazni édesítőszert ízesített italokban: a „csökkentett energiatartalmú” vagy a „hozzáadott cukor nélküli” termékeknél. Tekintettel arra, hogy az említett két fehérjepor hozzáadott cukrot is tartalmaz, a termékekben csak akkor alkalmazható az adott édesítőszer, ha igazolt, hogy „csökkentett energiatartalmú”. Ez azt jelenti, hogy az eredeti élelmiszerhez vagy egy hasonló termékhez képest legalább 30%-kal csökkentett energiaértékű élelmiszerről van szó. A „csökkentett energiatartalom” ténye nem bizonyosodott be e fehérjeporok esetében, ezért át kell dolgozniuk a receptúrát.
Egy termékben xilitet is felhasználtak, ugyanakkor az adalékanyagokra vonatkozó, fenti uniós rendelet alapján a növényi fehérjeporokban ez a típusú édesítőszer nem alkalmazható. Emiatt a xilitet egy olyan engedélyezett adalékanyagra kell cserélnie a gyártónak, amely az ízesített italokban alkalmazható.
A három érintett élelmiszer-vállalkozó ellen élelmiszerminőségi hiba miatt is hatósági eljárás indult.
A többi termék esetében az édesítőszerek mért értéke határérték alatt volt (az uniós rendeletben szereplő határértékek az elkészített ital állapotra vonatkoznak).
Állítások a termékeken
Az állításokat a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló uniós rendeletnek megfelelően szükséges feltüntetni a csomagoláson.
Mi az állítás?
Olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes elemeket – amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik.
Hozzáadott vitamin- és ásványianyag-tartalom
Ha egy növényi fehérjepor jelölésén például a „vitaminnal, vitamin hozzáadásával, vitaminnal dúsított, vitaminforrás”, stb. állítás szerepel, akkor az uniós rendelet szerint ezen állításoknak a fogyasztásra elkészített élelmiszerre kell vonatkoznia, tehát jelen esetben a vízzel elkészített italra.
A legtöbb terméken elkészítési javaslatként 30 g növényi fehérjepor és 300 ml víz szerepel. Tehát vitamin, ásványi anyag hozzáadása esetén a vízzel elkészített italban jelentős mennyiségben kell jelen lennie az ígért vitaminnak és ásványi anyagnak. Ez akkor állja meg a helyét az uniós jelölési rendelet szerint, ha az elkészített italban a mennyiségük 100 milliliterenként legalább a napi táplálkozási referenciaértékek 7,5%-át eléri.
Az elkészített italok 100 milliliterjére átszámított vitaminok és ásványi anyagok táplálkozási referenciaértékei – minden esetben – elérték az előírásoknak megfelelő 7,5%-ot.
A jelölés szerint öt terméket B12-, kettőt B3-, B5-, B6– és egy fehérjeport C-vitaminnal dúsítottak.
A laboratóriumi vizsgálatok valamennyi érintett termék esetében – a toleranciákat figyelembe véve – megfelelő eredményt mutattak. A mért értékek megfeleltek a jelölésen feltüntetett értékeknek.
Két fehérjeporban vas, kettőben cink és szintén kettőben réz volt, egy termékhez adtak szelént, egy termékhez pedig mangánt. A mérési eredmények alapján az egyik termékben – a toleranciákat is figyelembe véve – a cink mennyisége az alsó tűréshatár alatt, míg a rézé és a mangáné a felső tűréshatár felett volt. Egy másik fehérjeporban – ugyancsak a toleranciákat figyelembe véve – a mért réz mennyisége a felső tűréshatár felettinek bizonyult.
Ezen hibák miatt is eljárást indítottak a felügyelők és felszólították a vállalkozókat a hibák kijavítására.
Egy termék olyan összetevőt – cink- és réztartalmú inaktivált élesztőkivonatot – tartalmazott, amelynek használata ásványi anyagként jelenleg nem engedélyezett. Ezt az összetevőt más, a vonatkozó uniós rendeletnek megfelelő, engedélyezett ásványi anyag vegyületre kell cserélni.
Élelmiszerminőségi hiba miatt az érintettel szemben hatósági eljárást folytattak le.
Allergének
Ellenőriztük azon termékek glutén-, tejfehérje- és tojástartalmát is, melyek csomagolásán ezek mentességére utaló információk szerepeltek.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a termékek megfeleltek az előírásoknak, vagyis valóban mentesek a feltüntetett allergénektől.
Szójatartalom
Öt termék jelölésén szerepelt a szójamentességre való utalás, ezért a laboratóriumban ezt is ellenőrizték a szakemberek.
A vizsgálati eredmény szerint egy fehérjepor – a jelöléssel ellentétben – tartalmazott szóját: a termék jelölésén az angol nyelvű „soy free” felirat szerepelt, vagyis e felirat alapján a termék szójamentes. Viszont a mérési eredmény szerint a termék olyan nagy mennyiségben tartalmazott szója allergént, hogy az adott módszerrel nem lehetett meghatározni a pontos mennyiséget.
Az érintett vállalkozás által megküldött dokumentációkból kiderült, hogy a termékben 20%-os arányban volt jelen egy szójafehérje-összetevő, de ezt nem tüntették fel.
Élelmiszerbiztonsági hiba miatt a terméket a felelős vállalkozásnak azonnal ki kellett vonnia a forgalomból és a fogyasztóktól is vissza kellett hívnia. Végül nemcsak a vizsgált terméket érintette a hiba, hanem többféle ízesítésű és kiszerelésű fehérjeport is, ezért ezek a termékek is visszahívásra kerültek. A Nébih weboldalán, valamint az érintett vállalkozás különböző internetes felületein is értesítették az esetről a vásárlókat.
Jelölési hibák
A tesztben szereplő fehérjeporok közül egyik sem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. A jelölésvizsgálat során gond adódott – többek között – a termékek megnevezésével, a tápértékjelöléssel és az összetevők feltüntetésével.
A jelölésvizsgálat részletes eredményeiért kattintson ide!
A hatósági ellenőrzés alapján mind a 17 termék esetében élelmiszerjelölési hiba miatt hatósági eljárást folytatott le a hatóság. Ezenfelül négy terméknél élelmiszerminőségi, egy esetben pedig élelmiszerbiztonsági hibát is megállapítottak a szakemberek. Az élelmiszer-vállalkozókkal szemben élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki, továbbá kötelezték a cégeket a feltárt hibák kijavítására. A bírságok értéke együttesen mintegy 3,5 millió forint volt.
Szupermenta-tipp
A kínálatban többféle fehérjeporral is találkozhatunk, melyeknek a fehérje-, és a cukortartalma is nagyon széles skálán mozog, emellett elérhetőek vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított termékek.
Amennyiben fehérjeport szeretnénk fogyasztani, érdemes szakember segítségét kérni, hogy az életkori, egészségügyi, sportolási sajátosságok és szükségletek figyelembevételével építhessük be az étrendünkbe.
Kíváncsi a részletes vizsgálati eredményekre? Kattintson!
Kapcsolódó tartalmaink
ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK
A részletes eredményeket
bemutató táblázatot
itt letöltheti!
KEDVELTSÉGI VIZSGÁLAT
Itt megtudhatja, milyen
szempontok szerint pontozták
a termékeket.