Image default

Milyen a jó méz?

A legismertebb és legkeresettebb méz hazánkban az akácméz, amely általában világos, sárgás színű, kissé hígabban folyós, kristályosodásra kevésbé hajlamos.

A MÉZEKTŐL ÁLTALÁBAN ELVÁRJUK,HOGY
  • sűrűn folyós legyen. A mézek kristályosodása természetes folyamat, mértéke a nektárt adó növény típusától függ, ahogy a színárnyalata, az íze és illata is.
  • Vannak olyan aromájú mézek, amelyek esetében a virágra jellemző illat azonosítható és ez alapján szinte egyértelműen megállapítható a méz fajtája (pl.: repceméz, hársméz) és van olyan eset, amikor a méz aromája a növény termésének ízéhez, aromájához hasonló (pl.: napraforgóméz).
  • A lezárt üvegben lévő termék ízét, illatát sajnos nem tudjuk megállapítani, de a színe és az állaga árulkodó lehet.
A KRISTÁLYOSODÁSI HAJLAM A MÉZTÍPUS CUKORÖSSZETÉTELÉTŐL FÜGG, MINÉL TÖBB A FRUKTÓZ : GLÜKÓZ ARÁNYA (F/G ARÁNY), ANNÁL KEVÉSBÉ KRISTÁLYOSODIK A MÉZ.

Ahhoz, hogy a méz hosszabb ideig folyékony maradjon az F/G aránynak 1,3 felett kell lennie. Ha erősen kikristályosodott „Akácméz” feliratú termékkel találkozunk, valószínűleg repcemézzel kevert vagy keveredett akácméz lehet. A két növény virágzási ideje közel egybeesik, a méhek ráhordhatják az egyik növényről gyűjtött nektárt a másik növényről származóra. Az akácméz világos, zöldessárga színű, nehezen kristályosodó, míg a repceméz nagyon gyorsan (napok alatt) kikristályosodik.A hársméz kissé sötétebb sárga színű, mely szintén hajlamos a kristályosodásra. A napraforgóméz sötétsárga, akár 100%-ban kikristályosodik, télire akár egy tömbben összeáll.

A kikristályosodott mézet lassan, kíméletesen (kb. 40 ºC-on) felmelegítve ismét folyóssá tudjuk tenni. Legyünk óvatosak, mert a gyors, magas hőfokú melegítés hatására a méz érzékszervi- és beltartalmi tulajdonságai egyaránt kedvezőtlen irányban változnak. Magyarországon forgalomba hozott mézeknek meg kell felelniük a Magyar Élelmiszerkönyv mézről szóló általános előírásának, az Európai Unió területén forgalmazott mézeknek pedig a Tanács és a Parlament méz-irányelvének.

A MÉZEK FŐBB TÍPUSAI

Biológiai eredetük szerint két fő típusuk van,

  • az egyik a virágméz (nektárméz), amely a növények nektárjából származik;
  • a másik pedig az édesharmatméz (mézharmatméz), amely főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz.

Csoportosíthatjuk a mézeket aszerint is, hogy milyen módon állítják őket elő (például lépes méz, csorgatott méz, pergetett méz, sajtolt méz és a többi).

Ez is érdekelheti

LÉTEZIK EGY KÜLÖN KATEGÓRIA IS, AZ ÚGYNEVEZETT SÜTŐ-FŐZŐ MÉZ, AMELYET AZ IPARBAN HASZNÁLNAK FEL, VAGY ÉLELMISZEREK ÖSSZETEVŐJEKÉNT TOVÁBBI FELDOLGOZÁSRA KERÜL. JELLEMZŐJE, HOGY LEHET IDEGEN ÍZŰ ÉS SZAGÚ, ERJEDÉSNEK INDULT VAGY MÁR MEGERJEDT, ÉS TÚLMELEGÍTETT IS.

Fontos, hogy ez a termék még összetevőként sem nevezhető méznek, és a címkén a termék megnevezése mellett fel kell tüntetni, hogy „kizárólag főzés, illetve sütés céljára”.

Tanácsos a méz csomagolásán található címkét vásárlás előtt áttanulmányozni, és ennek ismeretében eldönteni, hogy megvesszük-e.A címkén minden esetben fel kell tüntetni a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető: EU-országok mézkeveréke, nem EU-országok mézkeveréke, EU- és nem EU-országok mézkeveréke.

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk