A Szupermenta korábbi paradicsom-vetőmag tesztjét követően a paradicsomokat fel is neveltük Tordason. A következő interjúval bepillantást nyerhetünk a növényfajta kísérleti tevékenységbe és a paradicsomok nevelésének hátterébe. Interjú Szokó Attilával, a Nébih Tordasi Növényfajta Kísérleti Állomás vezetőjével.
Mit jelent pontosan a növényfajta-kísérlet?
A Nébih feladatkörébe tartozik a hazánkban forgalomban lévő növényfajták állami elismerése, engedélyezése, ellenőrzése és nyilvántartása.
A növényfajták állami elismeréséhez és a növényfajta-oltalom megszerzéséhez szükséges kísérleti vizsgálatokat – a Fajtaminősítő Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint – végezzük.
Hogyan kezdődött és változott a kísérletezés a növényfajtákkal?
A kísérletezés még 1892-ben kezdődött a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián. Ehhez számos cég, intézet és szakma kapcsolódott, aztán 1901-ben létrehozták az első fajtakísérleti telepeket. Az Állami Növénynemesítési és Kutatóintézet az 1940-es években működött, később pedig egy fajtaminősítő tanács is alakult. Az Országos Mezőgazdasági Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézetet a hatvanas években hozták létre, ettől kezdve vannak dokumentációink Tordason. Az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Intézet a hetvenes évek elején kezdte meg működését, majd a nyolcvanas évektől az uniós szervezetek által végzett felügyeletet is vállalta és teljesítette.
Magyarország 1983-ban lépett be az Új Növényfajták Oltalmára Létesült Nemzetközi Szervezetbe (UPOV – The International Union for the Protection of New Varieties of Plants), amelynek székhelye Genfben található. Az EU-ban a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) az a szervezet, amely a növényfajták szabadalmi oltalmazásáért felelős. A szabadalmi oltalom nemzetközi szintű védettséget jelent a növényfajták ellopása és az illetéktelen szaporítások ellen.
Tudta?
A CPVO, vagyis a Közösségi Növényfajta-hivatal az Európai Unió egyik ügynöksége, amely a növényfajta-oltalmi jogok rendszerét kezeli. Fő feladata, hogy az új növényfajták előállítóinak szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat biztosít az EU országaiban, valamint szakpolitikai útmutatást és segítséget nyújt az oltalmi jogok érvényesítésében.
A fajtakísérleti tevékenység miért fontos?
A fajtatulajdonost, a hatóságot és a gazdálkodót egyaránt védő tevékenység. A fajtatulajdonost azért védi, mert az ő fajtája Magyarországon vagy bármely uniós tagállam nemzeti fajtalistájában rögzített fajta, így automatikusan felkerül a nemzetközi fajtalistára, s ezáltal a szaporítóanyaga az EU-ban bárhol megvásárolhatóvá válik. Ez persze fordítva is igaz. Amit más tagállamban fajtaként elfogadtak, az hazánkban is megvásárolható lesz. A fajtabejelentő biztonságban érezheti magát, mert az általa nemesített faját nem lehet ellopni. A CPVO felügyeletet gyakorol valamennyi tagország fölött. A nemesítők a nemesítésre fordított befektetésüket a vetőmag-eladásból igyekeznek visszanyerni. Céljuk az, hogy az adott fajta minél hosszabb távon fönnmaradjon.
Milyen növényeket termesztenek Tordason?
A fajtakísérletek fajösszetétele évről évre változik, de természetesen nagyon sok olyan növényfajta van, amelyből minden évben történik bejelentés. Zöldségfélékből (paradicsom, uborkafélék, dinnyefélék, tökfélék, padlizsán, hagyma stb.) éves szinten 25 fajból állítunk be kísérletet, a kertészeti témában ehhez kapcsolódnak még a gyümölcskísérletek, őszi- és kajszibarack, mandula, birs és naspolya fajokkal, továbbá a dísz- és gyógynövényekkel is számolhatunk!
Az olyan szántóföldi növényfajokon, nagy gazdasági növényfajokon kívül, mint az őszi káposztarepce, kukorica, kalászos gabonák, szója, napraforgó, alternatív növényfajok is előfordulnak, mint a rostkender, olajlen, csicseriborsó, görögszéna, bükköny, cirok vagy dohány.
Időnként megjelennek a palettán olyan fajok, amelyek a reformkonyha elterjedése miatt kerülnek előtérbe; ilyen például a mohar, a pohánka vagy a szegletes lednek.
Tudta?
A mohar értékes szálastakarmány, magját viszont a köleshez hasonlóan emberi táplálkozásra is használják.
A pohánka másnéven hajdina. Elsősorban a takarmánynövények között említik, de hántolt magját a humán táplálkozásban köretként vagy lisztté őrölve használják.
A szegletes lednek a pillangós virágúak családjába tartozik, könnyen emészthető, tápdús. Ízletes leves vagy akár főzelék is készíthető belőle.
A Szupermenta paradicsom-vetőmagok esetében mik voltak azok a legfontosabb dolgok a termesztés során, amelyekre szakértői szemmel oda kellett figyelni?
Sokéves gyakorlattal rendelkező kertészmérnökként természetesen rutinfeladatnak számítanak az ilyen típusú kihívások. A csapat, amellyel Tordason dolgozom, messzemenőkig támogat és dolgozik azon, hogy eleget tudjunk tenni az ilyen megmérettetéseknek.
Szakmailag nagyon fontosnak tartom ezeket a részletes információkat nyújtó kísérleteket, hiszen nagymértékben segíthetik a termelőket a körültekintő, tudatos fajtaválasztásban.
Mivel a hajtatásiparadicsom-kísérletben idén már közel 250 fajta paradicsom van beállítva, melynek nagy része állami elismerést is kap, ezért biztos vagyok abban, hogy a termelők egy része szaktanácsadók nélkül „elveszne” a sok-sok lehetőség között. A kedveltségi kóstolás kiértékelése után szerintem kézzelfogható lesz az is, hogy e közt a néhány „Szupermentás fajta” közt is akadtak olyanok, amiket nem biztos, hogy szívesen látnánk vagy ízlelnék reggelizés közben. Ebből is látszik tehát: ahhoz, hogy a vásárlók elé igazán ízletes és tökéletes ízvilágú termékek kerüljenek, nagyon fontosak ezek a sokoldalú információt szolgáltató terméktesztek.
Tudta?
Annak érdekében, hogy a gazdák fajtaválasztását többletinformációkkal segítsék, egyes uniós országok hatóságai többlet fajtakísérleteket is beállítanak. A Nébih is nagymértékben segíti a gazdákat a számukra legmegfelelőbb búza- és kukoricafajták kiválasztásában.
Kapcsolódó tartalmaink
A Nébih fajtakísérleti tevékenységének főbb állomásai
Vetőmagelosztó
A vetőmagelosztóban fogadják a kollégák a vetőmag-mintákat, amelyeket a nemesítő házak/fajtabejelentők a papír alapú fajtabejelentést követően Tordasra küldenek, illetve itt végzik a csíráztatást és a központi csávázást. Ebben az épületben a kollégák évente 15 tonna mintavetőmagot csáváznak, és mérnek le, osztanak szét több ezer apró tételre a különböző típusú vizsgálatokhoz.
Tartós tároló
A központi területen helyezkedik el a tartós tároló is, ami a második világháborúban katonai bunker volt. A tárolót valójában egy aktív génbankként fenntartott gyűjteményként működtetjük a fajtakísérleti hálózat és a társintézmények számára. Itt jelenleg 79 növényfajból több mint 35000 tétel vetőmagot tárolunk 5 Celsius fokon, csírazáró tasakokban.
Lisztlaboratórium és üvegház
A központi épületben foglal helyet egy lisztlaboratórium, amelyben a kalászos minták beltartalmi vizsgálatát végzik el. Saját őrlőmalommal és saját laboratóriumi gépekkel rendelkeznek. Az itt dolgozó munkatársak évente körülbelül 8500 tételt vizsgálnak meg. A központ területén elhelyezkedő üvegházban kórtani kísérleteket is végeznek: megfertőzik a növényeket, és azt vizsgálják, hogy rezisztens, toleráns, illetve fogékony-e a növény az adott károsítóra (gomba, baktérium, vírus, nematoda – talajlakó károsító szervezetek). Ezek a tulajdonságok is fajtabélyegek.
Tordasi Növényfajta Kísérleti Állomás
A tordasi állomás a teljes hálózatát tekintve, minden téren központi feladatokat végez a fajtakísérletek kiszolgálására.
Tordason a szántóföldi kísérletek közül megtalálható egyrészt a növények gazdasági értékét megmutató VCU kísérlet (Value for Cultivation and Use – termesztési és hasznosíthatósági érték), másrészt pedig a fajta megkülönböztethetőségét (Distinctness), egyöntetűségét (Uniformity), állandóságát (Stability) vizsgáló DUS kísérletek is fő helyként, zöldségnövények esetében egyetlen helyként szerepelnek.
A szántóföldi és zöldség növényfajta-kísérleteken kívül számos dísznövény, több fajgyümölcs, sőt gyógynövények esetében is vizsgálunk új fajtákat.
Egy növényfajta útja az állami elismertségig
A bejelentést követően a metodika alapján meghatározott mennyiségű vetőmagot, illetve szaporítóanyagot kell a vizsgálatokra beküldeni. Ezt követően elindul a fajta a 2 évig tartó DUS vizsgálatra és a 3 évig tartó VCU vizsgálatokra.
Ha a vizsgálatokban minden kritériumnak megfelel az új fajta, akkor pozitív előterjesztést követően, a Fajtaminősítő Bizottság jóváhagyja a fajta elismerését. A fajta ezek után felkerül a nemzeti és a nemzetközi listára is. A fajta 10 évig szerepel automatikusan a listákon, ezt követően a fajtafenntartónak kérvényeznie kell a hosszabbítást, és ezzel egyidejűleg friss vetőmagtételt kell küldenie az egyéves vizsgálathoz. Ha a vizsgálat pozitívan zárul, akkor a génbankban tárolt vetőmagot kicseréljük az újonnan küldött tétellel.
Tudta?
A DUS vizsgálatok alapvetően szántóföldi kísérletet jelentenek, melynek során a fajtát olyan módon „termesztik”, hogy a releváns tulajdonságai minél inkább megmutatkozhassanak.
A VCU termesztési- és használatiérték-vizsgálatot jelent, vagyis az új fajta termőképességét, minőségét, betegség-ellenállóságát, környezetistressz-tűrőképességét vizsgálja.