Debreceniket teszteltünk

Legújabb Szupermenta terméktesztünkön a nyári sütögetéseken is nagy népszerűségnek örvendő debreceniket ellenőriztük. Összesen 20 terméket vizsgáltunk.

Debreceni terméktesztünk polcfelmérése során számtalan márkával és kiszereléssel találkoztunk. Tesztelésre ezúttal is a vásárlók számára széles körben elérhető termékek kerültek.

Összesen 20 féle hazai gyártású „debreceni” húskészítményt vizsgáltunk, melyek között 14 nem csípős és 6 csípős ízesítésű termék szerepelt.

Kiszerelés tekintetében a termékek többsége 250-400 g közötti tömeggel rendelkezett, de górcső alá vettünk 1 kg-os illetve, 1,9 kg-os kiszerelésű termékeket is.

Így vizsgáltuk a debreceniket

Laboratóriumban ismét számos vizsgálatot végeztünk:

  • mikrobiológiai vizsgálatok (Salmonella spp., Listeria monocytogenes, Clostridium perfringens, koaguláz pozitív Staphylococcus aureus, Enterococcus, Escherichia coli)
  • fehérjetartalom
  • víztartalom
  • összes zsírtartalom
  • nátrium-klorid-tartalom (Cl és Na alapú)
  • kalcium tartalom
  • fajazonosság
  • gluténtartalom
  • szója allergén tartalom
  • laktóz tartalom
  • MSM mikroszkópos kimutatása
  • érzékszervi vizsgálat

Természetesen a termékek jelölésének jogszabályi megfelelését is ellenőriztük.

Megnyugtató, hogy a laboratóriumi vizsgálatok alapján a vizsgált debrecenik élelmiszerbiztonsági és mikrobiológiai szempontból minden esetben megfeleltek az előírásoknak.

 „Mentes” kérdés

Ellenőriztük laktóz, glutén, illetve szója jelenlétét azoknál a termékeknél, amelyeknél az előállító, illetve a forgalmazó a termék címkéjén feltüntette, a laktóz-, glutén-, illetve szójamentességet.

Az eredmények alapján elmondható, hogy laktóz-, glutén-, illetve szója mentesnek mondott termékekben valóban nem fordultak elő, így biztonsággal fogyaszthatják az azokra érzékeny személyek is.

Minőségi paraméterek

Az élelmiszerminőségre vonatkozó vizsgálatok alapvetően a beltartalmi értékekre, összetevőkre vonatkoztak, továbbá elvégeztük idegen fajfehérjék kiszűrését az esetleges élelmiszerhamisítás gyanújának kizárása érdekében.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírása meghatározza a felhasználható MSM, azaz a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyiségét, valamint a hústartalomra vonatkozó szabályokat is.

Mi is az az MSM? „Az MSM, vagy csontokról mechanikusan lefejtett hús olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.”

A termékben felhasznált MSM mennyiségéről következtetések vonhatók le annak kalcium tartalma alapján, így természetesen mértük mindegyik termék kalcium tartalmát is.

Két debreceninél, bár a csomagoláson feltüntetett összetevők között nem szerepelt, a laboratóriumi vizsgálatok azonban kimutatták az MSM és a baromfifehérje jelenlétét. A Nébih szakemberei helyszíni ellenőrzést tartottak az érintett előállítónál, ahol megállapították, hogy a berendezések nem megfelelő gyártásközi takarítása miatt keveredhetett baromfifehérje a sertéshúskészítményekbe.

Három termék fehérje- és/vagy zsírtartalma nem felelt meg az előírásoknak, azonban ezek kismértékű, 1%-on belüli eltérések voltak.

Minden debreceni csemege debreceni?

A teszt során kiderült, hogy nem minden csemege debreceni nevezheti magát csemege debreceninek.

Minden termék esetén vizsgáltuk a Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekre vonatkozó előírásának megfelelőségét.

Kíváncsi a csemege debreceni minőségének titkára? Kattintson, mert cikkünkből kiderül.

Speciális előírások vonatkoznak a kifejezetten „csemege debreceninek” nevezett húskészítményekre – függetlenül attól, hogy csípős vagy nem csípős készítményről van szó.

Megállapítottuk és érzékszervi vizsgálatokkal is alátámasztottuk, hogy több esetben a „csemege debreceni”-nek nevezett húskészítmények nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyv speciális előírásainak.

Két terméknél olyan jelentős volt a minőségi előírásoktól való eltérés, hogy azokat a verseny további részéből is kizárták a Nébih munkatársai.

Több esetben előfordult, hogy a csemege debreceniként elnevezett terméket juhbélbe töltötték, és kisebb – 1-2 mm szemcseméretűre darált hússal keverték a húspépet, amitől a termék elvesztette a csemege debrecenire jellemző rugalmas állagát. A termék továbbá vékonyabb és hosszabb lett – és inkább virslire emlékeztetett.

Ezeknek a termékeknek a jövőben módosítani kell az elnevezését, amennyiben az előállítók a receptúrán nem változtatnak.

Azoknak a termékeknek, amelyeknek csak a „debreceni” szerepel az elnevezésében, csemege megjelölés nélkül, méretre-szemcseméretre vonatkozó előírásoknak nem kell megfelelniük.

Tehát ha kifejezetten csemege debrecenit szeretnénk vásárolni, érdemes azokat a termékeket keresni, amelyeken a „csemege debreceni” elnevezés szerepel, nem csupán „debreceni”.

Jelölés vizsgálata

A debreceni húskészítmények jelölésének ellenőrzése során a 20 termékből összesen 17 esetben találkoztunk jelölési hibával.  

Négy termék esetén a sótartalom alacsonyabbnak bizonyult a tápértékjelölésen feltüntetett értéknél.

Hibaként fordult elő például, hogy a tápértékjelölés nem táblázatos formában került feltüntetésre, bizonyos összetevőket nem tüntetett fel az előállító, vagy azok indokolatlanul szerepeltek a csomagoláson.

A hatósági vizsgálatok összefoglalásaként elmondható, hogy a 20 termékből összesen 18 esetében indult hatósági eljárás. Az élelmiszer-vállalkozókat hivatalunk figyelmeztetésben részesíti és kötelezi a hibák javítására.

A kedveltségi vizsgálat ezúttal sem maradhatott el. Ha kíváncsi, mely debrecenik végeztek az élen, kattintson következő cikkünkre!
Tetszett? Oszd meg: Share on Facebook
Facebook