A paradicsom-vetőmag terméktesztünkben résztvevő termékeket több vizsgálattal is ellenőriztük. A vetőmag minőségének egyik legfontosabb paramétere a mag csírázóképessége, ezért cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen módon vizsgálták a szakembereink.
A laboratóriumi csírázóképesség-vizsgálat elsődleges célja, hogy egységes és szabályozott körülmények között határozzuk meg az egyes minták csírázóképességét úgy, hogy az eredmények összehasonlíthatóak, megismételhetőek és megbízhatóak legyenek.
Az egyes fajok csírázóképesség-vizsgálatához a pontos módszer leírásokat a Magyar Szabvány, illetve a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szervezete, vagyis az ISTA által kiadott nemzetközi szabályzat tartalmazza. Ezen szabványok meghatározzák az egyes fajok vetőmagjainak vizsgálatához szükséges hőmérséklet, fény, páratartalom értékeket, valamint részletesen szabályozzák a felhasználható vizsgálati közegek típusát, paramétereit.
Az előírásoknak megfelelően képzett fajazonos tiszta anyagból számoljuk ki a csírázóképesség vizsgálathoz szükséges 4×100 db magot.
(1. kép: Paradicsom mag csíraágyba helyezés)
A Nébih Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóságán, a Központi Vetőmagvizsgálati Laboratórium csíráztató fülkéjében végzik a laboratóriumi szakemberek a paradicsom vetőmag minták csírázóképesség vizsgálatát 20-30⁰C-on. A váltakozó hőmérséklet utánozza a természetes körülményeket. A nappali időszakban 8 órán át van 30⁰C, ezalatt 1000 lux erősségű fényt is biztosítanak, a fennmaradó 16 órában 20⁰C és sötét van a csíráztató berendezésben. A páratartalom szintén szabályozott, 70%. A fény, valamint a váltakozó hőmérséklet elősegíti a csírázást és a csíranövények fejlődését.
(2. kép: A csíráztató kamra, papírtekercsben csírázó mintákkal)
A vetőmagvizsgálati módszertani szabványok meghatározzák az egyes fajokra vonatkozó vizsgálati időtartamot. Paradicsom esetében az első értékelés az 5. napon van, a vizsgálat teljes időtartama pedig 14 nap. A Szupermenta programban vizsgált paradicsom minták 7-11 nap alatt érték el az értékelésükhöz szükséges fejlettséget.
A csírázóképesség vizsgálati minták értékelése vizuális bírálat, melyhez a szükséges szempontokat szintén a már említett vonatkozó szabályzat és kézikönyv tartalmazza. A szabványok a csíranövényeket a fejlődésmenet, a kifejlődött szervek száma, aránya alapján csíranövény értékelési csoportokba sorolják, valamint minden csoporthoz részletesen leírják az ép, illetve morfológiai szempontból abnormális csíranövények értékelési ismérveit, illetve a nem csírázott magvak típusait. Az értékelés során a vizsgálati időszak alatt kifejlődött paradicsom csíranövényeket ebbe a három csoportba soroljuk: ép csíra, abnormális csíra, nem csírázott mag (paradicsom esetében ez utóbbi kategóriába a holt magvak tartoznak).
A vizsgálat megbízhatósága érdekében minden mintát 4 ismétlésben kell vizsgálni. A szubjektivitás kizárását szolgálja, hogy az értékelést négy, de legalább 2 magvizsgáló végzi el, majd a 4 részeredmény átlaga adja a csírázóképesség vizsgálat végeredményét (db%).
(3. kép: A felső sorban ép csíranövények és néhány nem csírázott mag, alul abnormális csíranövények)
Magyarországon és az EU tagállamokban csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott minősítő értékeknek megfelelő vetőmag hozható forgalomba. Ezek megállapítására szolgálnak a laboratóriumi minősítő vizsgálatok. Paradicsom esetében a csírázóképességre vonatkozó minimum követelmény 75%.