Az instant kakaóitalpor termékteszt során a mintákat számos vizsgálatnak vetettük alá a Nébih laboratóriumaiban. Cikkünkben most bemutatjuk, hogy szakembereink hogyan is vizsgálták a kakaóitalporok fém- és makroelem-tartalmát.
A kakaóital a gyerekek kedvenc innivalói közé tartozik, ezért is fontos a megfelelő minőség. Sok más paraméter mellett ellenőriztük, hogy a makroelemek, például a kalcium és magnézium mennyisége megfelel-e a csomagoláson feltüntetett adatoknak. A 2023/915 rendelet előírja az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok megengedett maximális koncentrációját, ezért vizsgáltuk az egyes toxikus elemek (ólom, kadmium) jelenlétét.
Nehézfémek
A kadmium egy káros átmeneti fém, amely a növényekben, állatokban és emberekben is felhalmozódhat, ráadásul számos egészségügyi problémát okozhat. Legfőképp mezőgazdasági és ipari forrásokból származik. Szennyezett élelmiszer és víz fogyasztásával, valamint belégzés és dohányzás útján kerülhet a szervezetünkbe.
Az ólom a levegőből – a porszemcsék ólomtartalma által –, vizekből az elfogyasztott tengeri állatok útján, és a talajban termett növényben felhalmozódva is az emberi szervezetbe kerülhet.
Makroelemek
A kalcium és a magnézium az ásványi anyagok, azon belül a makroelemek közé sorolhatóak. A kalcium fordul elő legnagyobb mennyiségben az emberi szervezetben. Megtalálható a fogakban és a csontokban, továbbá nélkülözhetetlen a különböző szövetek, például a szív és izom működéséhez. A magnézium is létfontosságú az emberi szervezet számára, legfőképpen az enzimek működésében van szerepe.
Minta előkészítés
Nyomás alatti feltárás
Az előkészítésre azért van szükség, hogy az adott vizsgálandó minta szervesanyag-tartalmát eltávolítsuk. Az instant kakaóporok előkészítéséhez nyomás alatti feltárást alkalmaztunk, amit mikrohullámú roncsolóval végeztünk.
A mintákat először konyhai darálógéppel homogenizáltuk, majd bemértünk 1 mg pontossággal, 0,5-1 g közötti mennyiséget a feltáró edénybe. A bemért mintához tömény salétromsavat és szintén tömény hidrogén-peroxidot adtunk. Az edényeket megfelelő eszközök segítségével lezártuk, ezt követően behelyeztük a mikrohullámú roncsolóba adott hőmérsékletre és időre. Amint lejárt a program, kivettük a roncsolóból, és megvártuk, hogy kihűljön, végezetül egy 50 ml-es mintatartó edényben átmostuk desztillált vízzel.
1. kép: Mikrohullámú roncsoló
Szárazhamvasztás
A homogenizált vizsgálati mintából 5 g-ot – 1 mg pontossággal – bemértünk egy hamvasztó tégelybe. Főzőlapon elizzítottuk, aztán behelyeztük a hamvasztó kemencébe 450 °C-ra, és addig hamvasztottuk, amíg fehér vagy szürke hamut nem kaptunk. Ez nagyjából 3-4 órát vett igénybe. A kapott hamut 30 ml hígított sósavval átmostuk egy 250 ml-es főzőpohárba, majd hozzáadtunk 100 ml vizet, lefedtük egy óralappal, és 30 percig forraltuk a főzőlapon. Miután kihűlt, átmostuk egy 500 ml-es mérőlombikba, és jelre töltöttük desztillált vízzel. Homogenizálás után pedig leszűrtük.
Mérés
A mérést atomabszorpciós spektrofotométerrel végeztük, ami az atomok abszorbeáló képességét méri, vagyis: az atomok kölcsönhatását különböző energiaformákkal, például: hőenergiával és fényenergiával. Gerjesztett atomokat, ionokat állítunk elő, amelyek ezáltal egy alacsonyabb energiaszintre kerülnek, és fényt bocsátanak ki. E fénysugarak hullámhossza minden elem esetében egyedi tulajdonság; a fény kibocsátásából következtetünk az adott elem koncentrációjára.
A vizsgálandó elemeket energiaközléssel: kalcium és magnézium esetében lángban, ólom és kadmium esetében grafitkemencében alapállapotú atomokká alakítottuk. Következő lépésként megvilágítottuk a rájuk jellemző hullámhosszú fénnyel, és vizsgáltuk a fény elnyelését, ami egyenesen arányos a vizsgált elem koncentrációjával.
2. kép: Atomabszorpciós spektrofotométer