A kapszulás kávék terméktesztjén a vizsgált 24 termék közül 6 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak. Lássuk, pontosan melyek voltak ezek!
A kávé, az más!
Európai Uniós jelölési rendelet írja elő, hogy egy élelmiszer jelölésén milyen kötelező adatokat kell feltüntetni. Ide tartozik az összetevők tételes felsorolása, valamint a tápértékjelölés. Vannak azonban olyan élelmiszerek, ahol ezeket az adatokat nem szükséges a csomagolóanyagon megjeleníteni, ilyen például a kávé. Kézenfekvő oka, hogy a rendelet kivételt képez – az összetevők feltüntetése tekintetében – azoknál az élelmiszereknél, amelyek egyetlen adott összetevőből állnak. A termékteszt során vizsgált összes kapszulás kávé 100% őrölt, pörkölt kávét tartalmazott, ebben az esetben pedig elhagyható a jelölésen az összetevők felsorolása. A rendelet azt is előírja, hogy az egész vagy őrölt kávébab és a koffeinmentes kávébab esetében nem szükséges a tápértékjelölés.
A jelölés ellenőrzése céljából minden forgalmazótól bekértük a termékspecifikációt, amely figyelembevételével és a vonatkozó jogszabályok alapján megvizsgáltuk, hogy a jelölések megfelelnek-e az előírásoknak.
Tudtad -e?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza többek között a termékre vonatkozó adatokat, így például a termék összetételére vonatkozó információkat és minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságra vonatkozó követelményeket, illetve egyéb termékre jellemző adatokat.
Ez is érdekelheti
Keveredések a kávécímkéken
Kíváncsi miért került kizárásra három kapszulás kávé? Összefoglaló anyagunkból megtudhatja. Kattintson!
A vizsgált termékek közül egy ökológiai gazdálkodásból származó alapanyagból készült, amit a forgalmazónak dokumentumokkal is igazolnia kellett a hatósági ellenőrzés során. A forgalmazó igazolta a termék „ökológiai gazdálkodásból származó” eredetét.
A termék csomagolóanyagán a portugál ökológiai ellenőrző szervezetet, a magyar nyelvű jelölésen pedig a magyar ökológiai ellenőrző szervezetet jelölték külön magyarázó szöveg nélkül, ami nem megfelelő. Két ellenőrző szervet ugyanis csak úgy lehet feltüntetni a jelölésen, ha egyértelműen megadják, hogy melyik milyen tevékenységet tanúsított. (Például, külföldi gyártású termék esetében a magyar ellenőrző szervezet csak a forgalmazói tevékenységet ellenőrzi).
Négy termék jelölésén továbbá nem került feltüntetésre a tárolási feltétel, ezek csak a termékspecifikációban szerepeltek.
Két termék esetében hibának számított, hogy a jelölésén feltüntetett gyártó nem egyezett meg a tényleges gyártóval.
Két terméknél kifogásolható volt a jelölésen feltüntetett „Fogyasztható a jelzett hónap végéig” mondatból a „Fogyasztható” szóhasználat, mivel a jelölési rendeletben foglaltak szerint az ilyen típusú termékeknél a „Minőségét megőrzi: …” a helyes kifejezés.
Egy termék jelölésén a magyar nyelvű megnevezés hiányos volt, mivel magyar nyelven a megnevezésben nem szerepelt, hogy a termék koffeinmentes. Továbbá a „védőgázas csomagolásban” kifejezést se tüntették fel a magyar nyelvű jelölésen, miközben jól látható, hogy az eredeti jelölésen, több idegen nyelven is szerepel a védőgázas csomagolásra való utalás.
Fenntartható gazdaság: a kávé ugyanaz, mégis különbözik
12 kávé jelölésén szerepelt az „UTZ tanúsításra” való utalás, ami valójában nem egy jogi szabályozás, hanem a kávé, tea, kakaó és mogyoró fenntartható gazdálkodásának tanúsítási programja.
Mind a 12 termék esetében megküldték a forgalmazók a termék jelölésén feltüntetett „UTZ” állítást igazoló dokumentumokat.
Néhány kisebb jelölési hiba miatt az élelmiszer-vállalkozók figyelmeztetésben részesültek, míg a súlyosabb jelölési mulasztások kapcsán élelmiszer-ellenőrzési bírság és eljárási költség kiszabására került sor. A hatóság kötelezte az érintett vállalkozásokat a hibák kijavítására.
Tudtad -e?
„UTZ Certified” minősítés rendszere 1997-ben jött létre. A minősítési program célja, hogy segítségével visszakövethetővé váljon a kávé származása. Ezen kívül azt is igazolja, hogy a kávét felelősségteljes, azaz fenntartható módon, magas minőségben termesztették, olyan farmokon, ahol a termelők óvják a természetet és a helyi közösséget.