BOR – e hárombetűs szó igazi fogalommá vált az évszázadok folyamán. De vajon mit nevezhetünk bornak a szakirodalom és jogszabályok alapján. Írásunkban röviden összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A borászati termékeket az Európai Unió 17 kategóriába sorolja az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013 EK rendelete alapján, amelyben pontosan meghatározott fogalmakat és az előállításuknál alkalmazható eljárásokat találhatunk. A rendelet melléklete a bor mellett olyan kategóriákat is definiál, mint például likőrbor, pezsgő, gyöngyözőbor vagy éppen szőlőmust.
Így a „bor” kifejezés szőlőbort jelent. Ettől eltérően a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kifejezés használatát valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megnevezésére.
A rendelet szerint „A bor kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék”.
Ez is érdekelheti
Az Európai Unió területét az éghajlati viszonyokat figyelembe véve több övezetre bontották, ahol az előírások a természeti adottságokhoz igazodóan eltérhetnek. Magyarország a C. I. övezethez tartozik, melyben többek között a must cukortartalmát maximum annyi szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával szabad növelni, hogy ez 1,5%vol-nál ne okozzon nagyobb összes alkoholtartalom-növekedést, és az alkohol tartalom nem haladhatja meg a 12,5%vol-t. Egyes évjáratokban azonban ettől eltérést kérhet az adott ország.
Magyarországon és az Európai Unióban a borászati termék készítéséhez csak szigorúan szabályozott eljárások és kezelések alkalmazhatók, melyeket a a 2019/934 Bizottsági Rendelet szabályoz. Naprakész nyilvántartást kell minden borásznak vezetni a borászati termékeiről, és azok csak előzetes analitikai és érzékszervi minősítést követően hozhatók közfogyasztásra forgalomba.