Image default

Fenntarthatóság a mindennapokban

Napjainkban sokat hallhatunk a fenntarthatóságról, és az élet számos területén fontos szempont, hogy az életmódunkkal is hozzájáruljunk. Nézzük, mit érdemes tudni róla, és mit tehetünk a hétköznapokban érte.

A fenntarthatóság alapelvei

A fenntarthatóság célkitűzései közé tartozik, hogy nem bocsáthatunk a környezetbe semmiből többet, mint amit be tud fogadni és képes feldolgozni. Az is fontos szempont, hogy a környezet újratermelő képességét ne haladja meg az, amit a környezetből kitermelünk. Továbbá lényeges szem előtt tartani, hogy milyen ütemben tudjuk a megújuló erőforrásokkal helyettesíteni a nem-megújuló erőforrások felhasználásának mértékét.

A FAO, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete egy 2010-es konferencián meghatározta a fenntartható táplálkozás fogalmát: olyan étrend, mely alacsony környezeti hatású, továbbá hozzájárul az élelmiszer- és táplálkozásbiztonsághoz, így a jelen és a jövő generációjának egészségéhez is. A fenntartható táplálkozás védi és tiszteli a biológiai sokféleséget, valamint az ökoszisztémát, kulturálisan elfogadható, hozzáférhető, tisztességes gazdálkodásból származik, megfizethető, táplálkozás-élettanilag megfelelő, biztonságos, továbbá optimális a természetes és humán erőforrás igénye.

Tudta?

Az ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül képes megtermelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (például: élelem, energia stb.). Mértékegysége hektár/fő/év.
A biokapacitás azt mutatja meg, hogy mekkora termőterület jut egy főre. Egy ország teljes biokapacitását az országban rendelkezésre álló termékeny területek hektárban mért nagyságával fejezzük ki.
Ökológiai deficitnek azt nevezzük, amikor a kiszámított ökológiai lábnyom meghaladja a biokapacitást. Ebben az esetben az ország ökológiailag fenntarthatatlan módon működik. (eionet.kormany.hu)

Mit tehetünk?

Felmerülhet a kérdés, hogy mivel járulhatunk hozzá a hétköznapokban a fenntarthatósághoz. A jó hír az, ha már néhány apróságra odafigyelünk, azzal is sokat tehetünk. Adunk néhány tippet!

  1. Műanyagok csökkentése
  • A műanyag palackok helyett az üveges vagy alumínium dobozos termékeket helyezzük előtérbe! Az üveget mi magunk is többször újra tölthetjük, ráadásul többféleképpen felhasználhatjuk. Az alumínium és az üveg is korlátlanul újrahasznosítható, és ugyanolyan minőségű termékek készíthetőek belőlük.
  • A filteres teák helyett érdemes szálas teát vásárolni, ugyanis a filterek is tartalmazhatnak műanyagot.
  1. Egyszerhasználatos termékek kerülése
  • Nagyon népszerű a háztartásokban a papírtörlő, azonban könnyen kiválthatjuk természetes anyagból készült konyharuhával. Ezt egyszerűen kimoshatjuk, és szintén újra használhatjuk.
  • Amikor van rá lehetőségünk, üljünk le, és fogyasszuk el helyben a rendelésünket, ne elvitelre kérjük a különböző ételeket, italokat. Egyre több helyen figyelnek arra, hogy a poharak és dobozok ne műanyagból, hanem újrahasznosítható anyagból készüljenek. Amennyiben mégis az elviteles megoldást választanánk, használat után dobjuk a szelektív hulladékgyűjtőbe ezeket.
  1. Tudatosabb vásárlás
  • Érdemes szem előtt tartani, hogy a termékek, amiket vásárolunk, minél közelebbről származzanak. Vásárláskor tudatosan figyeljünk az élelmiszerek eredetére, alaposan tanulmányozzuk a termék címkéjét.
  • Törekedjünk arra, hogy szezonális élelmiszereket vásároljunk. Ebben segítségünkre lehet egy idénynövény naptár.
  • A környékünkön elérhető piacokon nagyobb valószínűséggel találunk helyi, néhány kilométer távolságból érkező terményeket, amelyeket akár a saját tárolóinkban (pl. csatos üvegben, vászontáskában) is hazavihetünk, ezzel csökkentve a hulladékot.
  • Próbáljunk meg csak valóban szükséges dolgokat venni, és használjuk sokáig azokat. Ha valamiből esetleg többet vásárolunk, vagy megunjuk, és feleslegessé válik, akkor elajándékozhatjuk, illetve kreatív módon újra hasznosíthatjuk.
  1. Étkezési szokások átalakítása
  • Igyekezzünk mindent felhasználni! A megmaradt alapanyagokból sok esetben még készíthetünk más ételeket, de a készételeket sem szükséges kidobni, hiszen – típusuktól függően – egy-két napig tárolhatjuk a hűtőben. Vagy akár le is fagyaszthatjuk a maradék élelmiszereket.
  • Arra azonban figyeljünk, hogy lejárt fogyaszthatósági idejű terméket semmiképp ne fogyasszunk el a fenntarthatóság jegyében sem. Az élelmiszerbiztonság mindig az első!
  • Ajánlott csökkenteni a húsfogyasztást, és több növényi eredetű élelmiszert iktatni az étrendünkbe. Jó megoldás hetente egy-egy húsmentes napot tartani.
  • Kipróbálhatjuk a heti menütervezést. Ezzel a módszerrel megkönnyíthetjük a vásárlást, és az élelmiszerhulladékot is csökkenthetjük. Ráadásul a munkahelyünkre is magunkkal vihetjük az ebédünket, így ritkábban kell ételt rendelni.
Az élelmiszerpazarlással kapcsolatban még több hasznos információt olvashat társkampányunk, a Maradék nélkül oldalán!

Összefoglalva: Vannak olyan lépések, melyeket egyszerűbben beépíthetünk a mindennapjainkba, és könnyen szokássá válhatnak. Célszerű ezekkel kezdenünk, majd fokozatosan egyre több dolgot átalakítani az életmódunkban a fenntarthatóság érdekében. Fontos azonban, hogy a nagy bevásárlások előtt tájékozódjunk, és mindenképpen használjuk el a meglévő dolgainkat, hogy azok csak akkor kerüljenek a szemétbe, ha már tényleg odavalók. Végezetül beszerezhetjük a fenntarthatóbb alternatívákat.

Források: eionet.kormany.hu; FAO and Biodiveristy International,International Scientific Symposium “Biodiversity and Sustainable Diets: United Against Hunger”, Rome, 2010.; Kump Edina: 100 lépés a környezettudatosabb életmód felé (www.korforras.hu);

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk