Hogyan vizsgáltuk az omega-3 zsírsavkapszulákat?

Vizsgálataink során meghatároztuk az egyes készítmények összes omega-3 és omega-6 zsírsavtartalmát, illetve a főbb telítetlen komponensek, mint például az ötszörösen telítetlen EPA (eikozapentaénsav, C20:5n3), a hatszorosan telítetlen DHA (dokozahexaénsav, C22:6n3) és a háromszorosan telítetlen ALA (alfa-linolénsav, C18:3n3) mennyiségét.

ReseachGate

Ezekhez a vizsgálatokhoz gázkromatográfiás (GC) méréseket végeztünk a vizsgálati minták megfelelő előkészítése után. A teljes vizsgálatot egy nemzetközileg elfogadott szabványos módszer alapján valósítottuk meg (MSZ EN ISO 12966-4:2015). Egy méréshez mindössze 100 mg zsiradékra volt szükség, amelyhez olajok esetén közvetlenül jutottunk hozzá a kapszulák felnyitásával, illetve oldószeres zsírkivonással, majd ezt követő bepárlással az algaporok esetében.

Az elvéből következően ezzel a GC technikával illékony, hőstabil anyagokat tudunk vizsgálni, ezért a triglicerid formában kötött zsírsavakból átészterezés útján szabad zsírsav-metilésztereket képeztünk, és az így előállított mintaoldatokból 1-1 mikroliternyit juttattunk a mérőműszerbe.

A méréseinkhez használt gázkromatográf egy olyan készülék, amelyben a magas hőmérsékleten gáz halmazállapotba kerülő mérendő anyag (ún. minta) különböző alkotóit tudjuk egymástól elválasztani eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaik alapján.

A gázkromatográfiás mérőrendszer részei a következők:

• gázellátó rendszer;
• mintabevivő rész (ún. injektor);
• az elválasztásért felelős oszlop (más néven kolonna);
• a rögzíthető jel kialakításáért felelős érzékelő egység (ún. detektor);
• a rendszer működését összefogó és az adatgyűjtést, illetve -feldolgozást végző számítógépes háttér.

A készülékbe juttatott mintát egy hosszú (100 méteres), vékony (0,25 mm belső átmérőjű), feltekercselt kvarccsövön (ez az ún. oszlop) áramoltatjuk át (2 ml/min vivőgáz sebességgel). A minta oszlopon történő átáramoltatásához nagytisztaságú, a mintával kapcsolatba nem lépő közömbös gázra van szükség (ez esetünkben palackos hidrogén volt). Az oszlop belső felszíne polimerizált sziloxán gyantával borított, és gyenge kémiai kötések kialakítását teszi lehetővé a mintát alkotó vegyületekkel. A különböző vegyületek – esetünkben a zsírsavak – molekulái a szénlánchossz, a telítetlenség foka, a kettős kötések helye és izomériája szerint más-más jellegű és erősségű kölcsönhatásba lépnek az oszlop belső felületén lévő ún. állófázissal, ezért eltérő, egyedileg rájuk jellemző időt töltenek az oszlopban, ahonnan egymástól eltérő időpontokban lépnek ki. A térben egymástól elkülönített zsírsavak az oszlopból kilépve időben egymást követve jutnak be az ún. hidrogén lángionizációs (FID) detektorba, ahol a minta alkotói a lángban elégnek, és a zsírsavak széntartalmának mennyiségével arányos analitikai jelet szolgáltatnak. Ezt alakítja át az egész mérőrendszert vezérlő számítógépes szoftver értékelhető adattá. A mérés eredményeként az analitikai jel időbeli lefutását kapjuk meg (ún. kromatogram).

Referenciaanyag kromatogramja a jelentősebb omega-3 zsírsavakkal

SliderPlayer.hu

A megfelelő elválasztáshoz, az oszlop terét adott program szerint fűtjük, ami biztosítja, hogy egy meghatározott komponens mindig ugyanazon idő alatt haladjon át az oszlopon, így a mérendő komponens beazonosítható, mennyisége meghatározható a mintában. Az egyes komponenseket referenciaanyag segítségével azonosítjuk be, és határozzuk meg mennyiségüket.

A minták előkészítése a vizsgálatra kb. 1,5-2 órát vesz igénybe, de párhuzamosan 4-5 minta is előkészíthető. A műszeres mérés adatgyűjtési időtartama kb. 1 óra, azonban minden esetben legalább két független elemzést végzünk mintánként, és még a referenciaanyagok mérésével is számolnunk kell. Az értékelési rész időszükséglete igen tág határok között változik: egyszerűbb esetben a mérési sorozatot követően akár 1-2 órán belül eredmény adható, más esetekben 1-2 napot is igénybe vehet az eredményközlés.