Az étrend-kiegészítőkön belül az omega-3 zsírsavkapszulákat elemeztük terméktesztünk során. Lássuk, mit miért vizsgáltak szakembereink a laboratóriumban!
Tokoferol mint antioxidáns vagy E-vitamin
A tokoferol szó ismerősen csenghet, hiszen E-vitaminként és antioxidánsként is használható az élelmiszeriparban és a kozmetikumokban is. Lássuk, mi a különbség a kétféle felhasználási mód között.
A piacon fellelhető omega-3 kapszulák elsődleges összetevője többségében a halolaj. Előfordulnak még lenolaj, lenmagolaj, algaolaj alapúak is. Mivel ezen zsiradékoknak magas a telítetlen zsírsavtartalma, gyorsabban avasodhatnak, így adalékanyagként antioxidánsokat használhatnak a gyártók ennek késleltetésére.
Az omega-3 zsírsavkapszulákban a leggyakrabban alkalmazott antioxidánsok a tokoferol vegyületek (pl. E 307- alfa-tokoferol, E 306-tokoferolban gazdag kivonat), melyek képesek lassítani a zsírok avasodását. Az antioxidánsok élelmiszeripari felhasználását jogszabályok határozzák meg, és kizárólag az azokban szereplő vegyületeket használhatják fel a gyártók, mivel ezeknek a hatása bizonyított. Az alkalmazási mennyiséget a gyártóknak a quantum satis elv alapján kell meghatározniuk, melyet tudniuk kell igazolni.
Tudta?
A „quantum satis” kifejezés azt jelenti, hogy nem írják elő számszerűen az élelmiszer-adalékanyag maximális szintjét, hanem az anyagokat a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez feltétlenül szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve, hogy a használata nem vezeti félre a fogyasztót.
Amennyiben egy gyártó úgy dönt, hogy nem antioxidánsként, hanem E-vitaminként kívánja hozzáadni termékéhez az erre a célra engedélyezett tokoferol vegyületeket, úgy azt szintén az előírásoknak megfelelően, legalább a napi ajánlott beviteli referenciamennyiség 15%-nak megfelelő mennyiségben teheti meg. Ez azt jelenti, hogy a napi ajánlott adagban legalább 1,8 mg E-vitaminnak kell lennie.
PAH-ok
A policiklusos aromás szénhidrogének főként a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek, és szinte mindenütt megtalálhatók a környezetünkben. Egyes vegyületei rákkeltő hatásúak, melyek közül a legerősebben karcinogén a benzo(a)pirén.
A szervezetünkbe a levegőből, továbbá élelmiszer, ivóvíz és dohányfüst által juthat be. Az élelmiszerekbe könnyen kerülhetnek környezeti eredetű szennyező anyagok, melyek különösen a halászati termékekben fordulhatnak elő, illetve technológiai eredetű szennyeződésként a feldolgozóiparban hőkezelési eljárás során szennyezhetik az élelmiszereket.
A közvetlen emberi fogyasztásra szánt, vagy élelmiszer-összetevőként használt olajokban és zsírokban jellemzően előfordulnak, így ezeknek a megengedett mennyiségét az Európai Unió rendeletben szabályozza.
Forrás: Nébih; Csapó János, Csapóné Kiss Zsuzsanna, Élelmiszer-kémia, 2003; A BIZOTTSÁG 1881/2006/EK RENDELETE; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1333/2008/EK RENDELETE; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1169/2011/EK RENDELETE