Diákcsemegéket teszteltünk

Az angol nyelven „trail mix”-nek, németül pedig „Studentenfutter”-nek nevezett csemegék jellemzője, hogy olajos magvak és aszalt gyümölcsök keverékéből áll. Olajos magok közül pörkölt földimogyorót, mogyorót, diót, mandulát, kesudiót, paradiót és hántolt tökmagot is tartalmazhatnak a termékek.

Aszalt gyümölcsként legtöbb esetben mazsola kerül a keverékbe, de ezen kívül találkozhatunk az összetevők között aszalt vörös áfonyával, aszalt tőzegáfonyával, aszalt feketecseresznyével, aszalt szilvával, aszalt sárgabarackkal és aszalt ananásszal is.

Sokan tekintenek könnyű nassolnivalóként erre a termékkörre, így kíváncsiságból kiszámoltuk, hogy átlagosan mégis mekkora energiatartalommal bírnak. A vizsgált termékek jelölésén feltüntetett tápértékjelölés, illetve a bekért gyártmánylapokban és termékspecifikációkban foglalt értékek alapján 100 gramm diákcsemege átlagosan 28,4 g zsírt, 42,1 g szénhidrátot, 6,1 g rostot és 12,6 g fehérjét tartalmazott. Ezekkel az átlagértékekkel számolva az energiatartalom 2030 kJ (487 kcal). Elmondható tehát, hogy egy diákcsemege magas energiatartalmú élelmiszernek tekinthető.

Hogy mitől diákcsemege a diákcsemege? Korábbi cikkünkből kiderül!

Laboratóriumban ismét számos vizsgálatot végeztünk:

• mikrobiológiai vizsgálatok (Salmonella spp., Escherichia coli, Penészgomba)
• növényvédőszer-maradék
• mikotoxinok [Aflatoxinok, DON, F2-toxin (Zearalenon), Fumonizin (B1+B2), Ochratoxin-A, T-2 toxin]
• alkotórészek tömegaránya
• idegen szerves anyag
• szervetlen anyag
• kén-dioxid tartalom
• zsírtartalom illetve transz-zsírsav tartalom (2 termék esetében)
• magnézium tartalom (2 termék esetében)
• E-vitamin tartalom (2 termék esetében)
• szorbinsav tartalom (1 termék esetében)
• vas tartalom (1 termék esetében)
• élelmi rosttartalom (1 termék esetében)

Továbbá a termékek jelölésének jogszabályi megfelelését is ellenőriztük.

Biztonsági vizsgálatok

Mindegyik terméktesztünk alapja, hogy megvizsgáljuk, megfelelőek-e élelmiszerbiztonsági szempontból az ellenőrzött termékek. A diákcsemegék esetében is így tettünk.

Mikrobiológiai vizsgálatok

Vizsgáltuk a Salmonella és az Escherichia coli jelenlétét. A laboratóriumi vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy sem Salmonella sem Enterobacter fajok jelenléte nem volt kimutatható a termékekből.

A mikrobiológiai vizsgálatok között technológiai higiéniai kritériumként szerepel a penészgomba vizsgálata. A laboratóriumi eredmények alapján minden termék megfelelt az előírtaknak.

A technológiai higiéniai kritérium „olyan kritérium, amely a gyártástechnológia elfogadható működését jelzi. Az ilyen kritérium nem vonatkozik a forgalomba hozott termékekre. A kritérium egy indikatív szennyezettségi értéket határoz meg, amely felett helyesbítő intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a technológiai higiénia megfeleljen az élelmiszerjogi előírásoknak”.

A rendelet értelmében megfelelő még a vizsgált minta, ha az 5 elemi mintából (a vizsgált minta homogenizálását követően kivett részmintákból) 2 minta esetén a penészgomba telepszám 103 és 104 közötti. Ha 5 elemi mintából például 3 esetben az érték 103 és 104 közötti vagy 1 esetben meghaladja a 104 értéket, akkor a gyártás helyén helyesbítő intézkedések megtétele szükséges ahhoz, hogy a technológiai higiénia megfeleljen az előírásoknak.

• Mikotoxinok

A mikotoxinok között az aflatoxinokat tekintik a legveszélyesebb méreganyagnak, mivel már nagyon kis mennyiségben is mérgezőek. Emiatt világszerte, így az Európai Unióban is szigorú szabályozás és ellenőrzés alá esnek. A laboratóriumban mind a 14 terméknél vizsgáltuk a mikotoxinokat. A mért eredmények alapján kiderült, hogy  mennyiségük minden esetben a kimutatási határ alatt volt.

• Növényvédőszerek

A növényvédőszer-maradék vizsgálatok nem mutattak ki határértéket meghaladó szermaradékokat.

• Transz-zsírsav tartalom

A transz-zsírsavak kétféle módon keletkezhetnek: természetes és mesterséges úton. A természetes eredetű zsírsavaknak – melyek a kérődző állatok anyagcseréje révén keletkeznek, ezért tejükben, húsukban fordulhatnak elő – nincsenek kedvezőtlen élettani hatásai. A mesterséges transz-zsírsavak az egyes növényi zsiradékok részleges hidrogénezése folyamán keletkeznek.

A „részben hidrogénezett növényi zsír” megnevezésű alapanyagokat fel lehet használni élelmiszerekben, de arra kell ügyelnie a gyártóknak, hogy a végső fogyasztó számára átadott élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában lévő transz-zsírsav mennyisége ne haladja meg alapesetben a 2 g-ot, 20%-nál kisebb zsírtartalmú élelmiszer esetében a 4 g-ot; és a 3%-nál kisebb zsírtartalmú élelmiszernél a 10 g-ot.

A vizsgált 14 termékből 2 termék összetevői között tüntették fel hidrogénezett pálmaolaj hozzáadását. A laboratóriumi vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy jóval a határérték alatt volt ezekben a termékekben a transz-zsírsav mért értéke.

A fogyasztókhoz kerülő kész élelmiszerek transz-zsírsav mennyiségét Magyarországon 2014. február 18-a óta jogszabály szabályozza, valamint a transz-zsírsavat tartalmazó alapanyagok transz-zsírsav tartalmának nyilvántartására kötelezi a hazai előállítókat, illetve az import alapanyagok első magyarországi forgalmazóját.

Adalékanyagok

A gyártók az aszalt gyümölcsök színének és ízének megőrzése céljából és a penészesedés elkerülése végett kén-dioxiddal, illetve szorbinsavval tartósítják a termékeiket. A vizsgált diákcsemegék jelölésén feltüntetett összetevők szerint 6 termék aszalt gyümölcseihez kén-dioxidot, 1 termék aszalt gyümölcséhez pedig szorbinsavat adtak.

A terméktesztben résztvevő összes termék esetében elvégeztük a kén-dioxid tartalom vizsgálatát, illetve a szorbinsav tartalom vizsgálatát egy termékből, amely termék összetevői között feltüntették. A vizsgálati eredmények alapján minden termék megfelelőnek bizonyult.

Változó arányban

A vizsgálatok során több terméknél az összetevőket a „változó arányban” kifejezéssel tüntették fel, azonban a hatályos előírás alapján ezt ebben a formában nem lehetett volna használni. Az előírások szerint ugyanis csak akkor tüntethető fel a „változó arányban” kifejezés, ha az összetevők tömegarányai nem térnek el jelentősen egymástól. A jelölés vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy az összes összetevőre használták ezt a kifejezést, holott valójában csak az azonos tömegarányú összetevők esetében lehetett volna.

Öt terméken nem megfelelően tüntették fel a „változó arányban” kifejezést. A felelős élelmiszeripari vállalkozásokat figyelmeztetésben részesítettük és köteleztük a „változó arányban” szóhasználat törlésére.

Tudni szeretné, milyen jelölési hiányosságok voltak még a diákcsemegék csomagolásán? Kattintson cikkünkre!

Idegen anyagok

Mind a 14 terméket átvizsgáltuk, hogy tartalmaz-e bármiféle idegen anyagot. Megnyugtató módon azt tapasztaltuk, hogy az összes termék idegen anyagtól mentes volt.

Vitaminok és ásványi anyagok

2 termék tápértékjelölésén feltüntették a különböző vitaminok és ásványi anyagok mennyiségét, illetve azok jelentős mennyiségére utaltak. Pl.: a „vasforrás” és az „E-vitaminban gazdag” állítás feltüntetése esetén a terméknek szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Hogy kiderítsük megfelelnek-e a termékek ezeknek a szigorú feltételeknek, elvégeztük a jelölésen feltüntetett vitaminok és ásványi anyagok mennyiségének vizsgálatát is.

A laboratóriumban elvégzett vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a 2 termék jelölésén feltüntetett vitaminok és ásványi anyagok mennyisége – a megengedett toleranciákat figyelembe véve – megfelelő eredményt mutattak.

Összességében elmondható, hogy a diákcsemegék esetében jelölési problémákon túl más hiányossággal nem találkoztunk. A jelölési hibák miatt 14 termékből 7 esetében indult hatósági eljárás. Az élelmiszer-vállalkozók figyelmeztetésben részesültek, és intézkedési tervet kellett benyújtaniuk a hibák kijavítására vonatkozóan.

A Szupermenta tesztek hagyományaihoz híven a kedveltségi vizsgálat ezúttal sem maradhatott el. Ha kíváncsi, mely diákcsemege végzett az élen, kattintson következő cikkünkre!