A mogyorókrémek terméktesztjén 34-ből 17 termék esetében találkoztunk jelölési hibákkal. Ha kíváncsi, pontosan mik ezek és hogyan fordulhatnak elő, érdemes elmélyednie ebben a cikkünkben!
A jelölések ellenőrzése céljából a hazai gyártású termékek esetében bekértük azok gyártmánylapját, a nem hazai gyártású mogyorókrémek esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozótól kapott ún. termékspecifikáció volt segítségünkre. Ellenőriztük továbbá az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is, ezeket és a vonatkozó jogszabályok követelményeit alapul véve megvizsgáltuk, hogy az édességek jelölése megfelel-e az előírásoknak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, így például az összetételére vonatkozó információkat és a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, valamint egyéb, a termékre jellemző tudnivalókat.
A bio termékek jelölése megfelelt az ökológiai termékek címkézéséről szóló uniós rendeletben foglaltaknak. De nem értük be ennyivel, ugyanis – a gyártó által kibocsájtott specifikációk alapján – azt is megnéztük, hogy a felhasznált alapanyagok ökológiai termelésből származnak-e.
Megnevezés
4 mogyorókrémet édesítőszerek hozzáadásával készítettek, amit – 1 termék kivételével – helyesen fel is tüntettek a termékek nevéhez kapcsolódóan.
Egy termék jelölésén, amely kétféle édesítőszer felhasználásával készült, helytelenül csak „édesítőszerrel” kifejezéssel jelölték az „édesítőszerek” jelenlétét.
Két termék esetében a kétféle felhasznált édesítőszer közül csak a stevia növényből kivont édesítőszert emelték ki a címkén, holott cukoralkohol édesítőszert (maltitot illetve eritritet) is tartalmaztak. A grafikus és a szöveges megjelenítés is megtévesztő volt.
Egy másik terméknek a megnevezése sikeredett megtévesztően, mert csokoládé összetevő jelenlétére (mogyorós csokoládé krém megnevezés és csokoládékocka képi ábrázolás), sőt „prémium” csokoládé minőségre is utaltak a jelölésen. Ezzel szemben a termék nem tartalmazott csokoládét, csak zsírszegény kakaóport kevertek bele.
Érdekes kiegészítő információ: A kakaó- és csokoládétermékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv előírása pontosan rögzíti a csokoládé összetételét és meghatározza a „minőségi ismertetőjeleket”, paramétereket, mint pl. a „prémium” alkalmazásának feltételeit a termék jelölésén.
Allergének
Egy esetben azért szembesültünk megtévesztő jelöléssel, mert a címkén egymásnak ellentmondóan szerepelt a gluténmentes jelzés is, és a glutén-keresztszennyeződés lehetőségére utaló mondat is. A massza gluténtartalma egyébként megfelelt az uniós végrehajtási rendeletben megállapított legfeljebb 20 mg/kg határértéknek.
A baj abból eredt, hogy a „gluténmentes” jelző és a „nyomokban glutént tartalmazhat” együttes feltüntetése megtéveszti a fogyasztókat.
Az allergén-jelölési hiba abból is adódott, hogy két termék csomagolásán ezt az információt „megkettőzték”. Az allergének egyrészt kiemelten szerepeltek az összetevők között, plusz megismételték őket a „tartalmaz” kifejezés szövegkörnyezetében is.
Ezt egyébként el lehetett volna kerülni, hiszen a Bizottság közleményt adott ki az uniós jelölési rendelet alkalmazásával kapcsolatban felmerülő kérdésekről, köztük erről a témáról is.
Egy esetben előfordult, hogy a magyar nyelvű jelölésen a keresztszennyeződések felsorolása nem volt pontos, elmaradt a specifikációban szereplő csillagfürt feltüntetése. Egyébként laborvizsgálattal ellenőrizve nem tartalmazott a termék csillagfürt allergént.
Ebben a tesztben is hibának számított, és egy esetben elő is fordult, hogy csak az idegennyelvű termékspecifikáció hívta fel a figyelmet a keresztszennyeződés lehetőségére.
Ugyancsak nem egyeztették össze a magyar és az idegennyelvű jelölést annál a két terméknél, ahol a magyar nyelvű címkén csak a glutén kapcsán utaltak a keresztszennyeződésekre, miközben az idegennyelvű termékspecifikáció a mogyorón kívüli „egyéb dióféléket” is nevesítette.
Pontatlan volt az a jelölési mód is, ahol „nyomokban mandulát tartalmazhat” állt a magyar címkén, pedig a termékspecifikációban „tartalmazhat egyéb dióféléket (pl. mandula)” szerepelt.
Összetevők
Egy termék jelölésén tévesen „szójalecitin” volt az összetevők között, a beküldött emulgeálószer specifikáció szerint azonban „napraforgó lecitint” tartalmazott. Ilyenkor megfelelt volna a „lecitin” megnevezés is, mert a napraforgó lecitin nem allergén összetevő, ezért pontos megadása nem szükséges.
Volt olyan termék, ahol a magyar nyelvű jelölésen a „pálmaolaj” is megjelent, holott a késztermék specifikációja alapján nem tartalmazott pálmaolajat.
Egy termék esetében a jelölt összetevők nem voltak teljesen azonosak a termékspecifikációban megadottakkal, egyes összetevőknek a mennyisége is eltért a termékspecifikációtól.
Arra is több ízben akadt példa, hogy a magyar címkén az összetevő megnevezése nem volt elegendően pontos az alkotóelem valódi jellegének leírására, vagy nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezéseinek (pl. „fölözött tejpor”, aminek a pontos megnevezése sovány tejpor lenne; „laktószérum”, ami valójában édes tejsavópor volt).
Az általunk vizsgált összes termék zsírszegény kakaóport tartalmazott, amelyek 10-12% zsírtartalmúak voltak.
13 terméken ezt az összetevőt hibásan jelölték. Például: „sovány kakaópor”, „sovány kakaó”, „csökkentett kakaóvaj-tartalmú kakaópor”, „erősen zsírtalanított kakaópor”, „csökkentett zsírtartalmú kakaópor”, „alacsony zsírtartalmú kakaópor”, „erősen olajtalanított kakaópor”, „kakaópor”.
A Magyar Élelmiszerkönyvnek az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 1-3-200/36 számú előírása határozza meg a kakaópor esetében kötelezően használandó megnevezéseket. Ezzel összhangban a helyes megnevezés a „zsírszegény kakaó” vagy „zsírszegény kakaópor”.
Mi a különbség a megnevezések között?
| KAKAÓ vagy KAKAÓPOR | ZSÍRSZEGÉNY KAKAÓ vagy ZSÍRSZEGÉNY KAKAÓPOR |
| Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék, melynek legfeljebb 9% vizet és legalább 20% kakaóvajat (szárazanyagra számítva) kell tartalmaznia. | Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por alakú termék, amely kevesebb mint 20% kakaóvajat tartalmaz a szárazanyag tömegére számítva. |
| Általában 20% zsírtartalmú! | Általában 10-12% zsírtartalmú! |
Tápértékjelölés ellenőrzése
Minden terméknél laboratóriumi vizsgálattal ellenőriztük a tápértékjelölésen szereplő telített zsírsavtartalmat, ami kötelező jelölési elem.
Az uniós jelölési rendeletben meghatározták az egyes tápanyagok beviteli referenciaértékeit a felnőttekre nézve, amely szerint a napi bevitt kalóriamennyiség maximum kb. 9%-ának érdemes telített zsírsavakból származnia. Ez 2000 kilokalóriás mintaétrend mellett legfeljebb 180 kcalt jelent, vagyis megközelítőleg 20 grammnak felel meg (az összes zsír napi 70 g).
A telítetlen zsírsavakban gazdagabb olajakat (pl. napraforgóolaj, repceolaj) nagyobb mennyiségben tartalmazó mogyorókrémek telített zsírsavtartalma alacsonyabb volt, mint a pálmazsírt tartalmazó termékeké. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy a pálmazsírban több a telített zsírsav.
Egy termék telített zsírsav-tartalma magasabb volt a jelölésen feltüntetett értéknél.
A vizsgálati eredmények értékeléséhez figyelembe vettük az élelmiszerek jelölésén feltüntetett tápértékek tűréshatárának megállapításához használandó uniós útmutatót is, amely meghatározott toleranciát megenged.
Hibának számított, ha nem az uniós jelölési rendelet szerinti szövegkörnyezetben vagy nem táblázatos formában tüntették fel az adatokat. A tápértékjelölést csak akkor lehet sorba írni, ha nincs elegendő hely a táblázatos formának.
Több termék esetében nem a jelölési rendeletben meghatározott átváltási szorzókat használták az energiatartalom kiszámításához.
2 mogyorókrém energiatartalmát hibásan számolták ki, mert nem vették figyelembe a rost energiatartalmát. A tápértékjelölésen nem kötelező feltüntetni a termék rosttartalmát, azonban az energiatartalom számításnál figyelembe kell venni.
Egyéb jelölési hibák
Egy terméken az alkalmazott betűméret nem érte az uniós jogszabályban előírt minimum 1,2 mm-es értéket, ezért nehezen lehetett elolvasni a szöveget.
Végezetül hibaként értékeltük, ha a termék jelöléséből nem derült ki egyértelműen, hogy hol látható a csomagoláson (pl. záró fedél, termék oldalán, stb.) annak minőségmegőrzési ideje.
A fentiek alapján a terméktesztek során alkalmazott eljárások talán túlzottan aprólékosnak tűnhetnek. Szeretnénk hangsúlyozni, minden vizsgálatunk a vásárlók biztonságát, hiteles tájékoztatását és a jogszabályoknak való megfelelést szolgálja!