Az ételízesítő terméktesztünkön vizsgált 35 termékből 27 nem felelt meg maradéktalanul a jelölési kívánalmaknak. Ha kíváncsi, milyen hibákkal találkoztunk, olvasson tovább!
A jelölés ellenőrzése céljából a hazai gyártású termékek esetében bekértük a termékek gyártmánylapját, míg a nem hazai gyártású termékek esetében az első magyarországi forgalomba hozótól beszerzett termékspecifikáció alapján vizsgálódtunk. Ellenőriztük az összetevőkre vonatkozó specifikációkat is, majd ezeket és a vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve megvizsgáltuk, hogy a termékek jelölése megfelel-e az előírásoknak, többek között az uniós jelölési rendelet elvárásainak.
Tudta?
Termékspecifikációnak nevezzük azt a gyártó által kiállított dokumentumot, amely tartalmazza a termék legfontosabb adatait, így például az összetételére vonatkozó információkat és a minőségi paramétereket, a mikrobiológiai tisztaságról szóló követelményeket, valamint egyéb, a termékre jellemző tudnivalókat.
„Sláger” hiba: zöldségek „változó arányban”
Tizenkét esetben feltüntették a zöldség összetevők után a „változó arányban” kifejezést, melynek használata csak abban az esetben lett volna megfelelő, ha egyik összetevő sem emelkedik ki jelentősen tömegarányát tekintve. Az összes vizsgált esetben volt olyan összetevő, amelynek mennyisége sokkal több volt a többinél; általában a sárgarépa mennyisége többszöröse volt a többi zöldségnek. Ezt a kifejezést el kell hagyni ezen termékek jelölésén.
A hatósági ellenőrzés során kiderült, hogy ezt a rossz jelölési gyakorlatot több gyártó is alkalmazta, ami az előírás nem megfelelő értelmezéséből adódott.
Származásra vonatkozó jelölési hibák
Egy ételízesítő terméken a késztermék származását csak abban az esetben kötelező feltüntetni, ha annak hiánya megtévesztő. Ha például nincsen a terméken semmilyen képi megjelenítés, ami utal valamilyen országra, akkor nem kötelező kiírni a termék származását.
Tudta?
Az uniós jelölési rendelet szerint „elsődleges összetevő” valamely élelmiszer olyan összetevője vagy összetevői, amelyek az adott élelmiszer több mint 50%-át teszik ki, vagy amelyet a fogyasztó rendszerint az adott élelmiszer nevével azonosít, és amely esetében legtöbbször mennyiségi jelölés szükséges. Az ételízesítők esetében ezek a zöldségek, és - ha van a termékben - a só.
2020. április 1. után gyártott termékek esetében, ha az ételízesítő származási országát feltüntetik, és az eltér az elsődleges összetevői, azaz a zöldségek és a só származásától, akkor a termék jelölésén az elsődleges összetevők származási országát is fel kell tüntetni, vagy eltérőnek kell jelölni.
Példa a helyes jelölésre:
„Származási ország: Magyarország
A sárgarépa Kínából származik.”
vagy
„Származási ország: Magyarország
A sárgarépa nem magyar.”
Ha a fenti termék esetében a zöldségek és a só is magyar, akkor nem kell jelölni ezek származását.
Ha nincs a terméken származási helyre való utalás, nem kell feltüntetni az elsődleges összetevők származását!
A részletszabályokat egy uniós rendelet tartalmazza és készült egy uniós útmutató is a témában.
A vizsgálat során 7 termék esetében nem vagy rosszul tüntették fel az ételízesítő keverék és az elsődleges összetevők származási helyét.
Három terméken feltüntették a késztermék származását, de a zöldségek és a só származása ettől eltért, tehát az ezekre való utalás hiányzott a jelölésről.
Egy termék csomagolásán ugyan feltüntetésre került a származási ország, de mivel azt még 2020. április 1. előtt gyártották, ezért a fenti szabályt rá még nem kellett alkalmazni.
Egy termék esetében a magyarországi származásra utalás mellett feltüntették, hogy az elsődleges összetevők az EU-ból származnak, azonban a 6 zöldségből csak egy volt EU-s, a többi alapanyag Kínából, Egyiptomból, Indiából és Szerbiából származott, így megtévesztő volt ez a felirat.
Két lengyel termék jelölésén nem tüntették fel, hogy az ott szereplő vállalkozás a termék forgalmazója, csak egy cégnév és a magyarországi cím, továbbá „Magyarország” felirat (három nyelven is) szerepelt. Ezen jelölési elemek együttesen, ebben a szövegkörnyezetben azt sugallták a fogyasztóknak, hogy a termék származása magyar. Ilyen jelölés esetén kötelező feltüntetni a termék tényleges származását, és ha az elsődleges összetevőké ettől eltér, akkor ezek származására is utalni kell.
A szárított zöldségek mennyiségének jelölése
A szárított zöldségek mennyiségének jelölése az uniós jelölési rendelet szerint kötelező, mert a fogyasztó ezt összekapcsolja a megnevezéssel és általában képpel is hangsúlyozott a terméken; ezen információ hiányában nem tudja összehasonlítani a piacon található többi ételízesítővel. A szárított zöldségek mennyisége nagyon széles skálán mozog és a termék zöldségtartalma, mint a termék egyik elsődleges összetevője a választás szempontjából is fontos tulajdonság. Hibának számított tehát, ha nem került feltüntetésre a szárított zöldségek mennyisége. Ezzel a problémával négy terméknél találkoztak a szakembereink.
Az is hiba volt, ha a fűszernövényt (pl. kurkuma, gyömbér) a szárított zöldségek között tüntették fel, és beleszámították a mennyiségét a zöldségtartalomba.
Az összetevők jelölésével kapcsolatos hibák
Egy termék esetében a jódozott só összetett összetevő feltüntetése a jelölésen nem a jogszabályban meghatározott módon történt. Ugyanezen hazai gyártó másik termékében viszont a pálmaolaj összetevő nem szerepelt a csomagoláson, csak a gyártmánylapon volt feltüntetve.
Egy szlovák gyártású termék jelölésén a póréhagyma összetevőt nem jelölték, viszont feltüntetésre került a szárított zöldségkeverék között a lestyán – amely nem zöldség, hanem fűszernövény -, azonban a termékspecifikáció azt nem tartalmazta.
Egészségre vonatkozó állítással kapcsolatos hiba
Egy termékre a „Tegyen az egészségéért!” általános egészségre vonatkozó állítás került, de ezt nem egészítették ki engedélyezett, konkrét egészségre vonatkozó állítással. Az egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet az élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletben foglaltaknak.
Keresztszennyeződések jelölésének ellenőrzése
Kettő magyar gyártású termék jelölésén nem tüntették fel a késztermékre vonatkozó gyártmánylapon és specifikációban egyértelműen jelölt zeller és mustár allergén lehetséges jelenlétét (esetleges keresztszennyeződés). Az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok lehetséges jelenlétét a specifikációval összhangban kell feltüntetni.
Megtévesztő jelölések
Egy szlovák gyártású termék front oldalán megjelenítették a „Nem tartalmaz nátrium-glutamátot” kifejezést, amely a vizsgált termék esetében megtévesztő volt. A termék valóban nem tartalmazott nátrium-glutamátot – ami egy ízfokozó -, azonban más ízfokozás céljára hozzáadott összetevőt igen (dinátrium-inozinát, dinátrium-guanilát). Egy átlagos fogyasztó számára ez megtévesztő lehet, hiszen azt feltételezheti, hogy az nem tartalmaz hozzáadott ízfokozót. A fenti felirat kizárólag abban az esetben lett volna megfelelő, ha kiegészítésre kerül azzal az információval, hogy egyéb ízfokozót viszont tartalmaz a termék.
Volt olyan termék, ahol feltüntették a „15 féle zöldséggel és fűszerrel” állítást, ami nem felelt meg a valóságnak, mert a termék csak 14 féle zöldséget és fűszert tartalmazott. Külön zöldségnek számították egyazon növény különböző morfológiai részét.
Több esetben a termék képi megjelenítése nem egyezett meg a csomagoláson feltüntetett összetevőkkel. A grafikai ábrázoláson több olyan növényi összetevő is fel volt tüntetve, ami a termék összetevői között nem szerepelt pl.: brokkoli, zöldborsó, szerecsendió, színesbors. A szárított zöldség összetevőket az előállító a csomagoláson általában képpel is hangsúlyozta, azonban azoknak meg kell egyezniük az összetevőkkel, ellenkező esetben megtévesztik a fogyasztót. „A kép illusztráció” felirat használata sem jogosítja fel az élelmiszer-vállalkozót, hogy olyan képi elemeket használjon, ami a termék összetevői között nem szerepel.
Egyéb jelölési hiba
A „GMO free” felirat is megjelent egy terméken, amely nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a vizsgált ételízesítőben lévő növényi összetevőknek nincs az unióban engedélyezett géntechnológiai fajtája, ezért a terméken nem jeleníthető meg a GMO-mentesség.
Tápértékjelölés ellenőrzése
Volt egy olyan termék, amin nem volt feltüntetve a tápértéktáblázat.
Tudta?
A tápértéktáblázatot 2016. december 13-tól meg kell jeleníteni a csomagoláson.
A kötelező tápértékjelölés alól mentesülő élelmiszerek a fűszernövény, gyógynövény, fűszer vagy ezek keveréke, de ha bármilyen anyag, például só is hozzáadásra kerül, akkor már kötelező a tápértéktáblázat feltüntetése.
Az energiatartalom számításánál több esetben nem vették figyelembe a termék rosttartalmát. Minden terméknél számítással ellenőriztük a tápértékjelölésen szereplő energiatartalmat. Több termék esetében az energiatartalom jelölt értékét hibásan számolták ki. A termékek tápértékjelölésének részeként nem kötelező feltüntetni a rosttartalom értékét, azonban az energiatartalom számításánál az értékeket figyelembe kell venni, bele kell számolni a feltüntetett energiatartalomba. A számítások ellenőrzése szerint 9 ételízesítőnél volt ez probléma: 2 termék esetében nem jól, 6 terméknél egyáltalán nem számoltak a rost energiatartalmával, illetve 1 termék esetében a rosttartalmat beleszámították a szénhidrát-tartalomba, ami ugyancsak nem megfelelő.