Általánosságban elmondható, hogy főzés során gyakran használunk ételízesítőt, ezért fontos ennek a termékkörnek a vizsgálata. Az alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogyan is szabályozzák az ételízesítőket.
A termékre vonatkozó jelölési szabályok
Az ételízesítőkre nincs speciális nemzeti, illetve uniós szabály, így a minden élelmiszer esetében kötelezően betartandó, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet teremti meg a feltüntetett fogyasztói tájékoztatás jogi keretét. A rendelet célja, hogy az élelmiszerek jelölése minden esetben egyértelmű és érthető legyen.
A teljesség igénye nélkül bemutatunk néhány fontosabb előírást, pl.:
- az összetevőket mindig mennyiségük szerinti csökkentő sorrendben kell feltüntetni,
- a zöldségek mennyiségét jelölni kell a terméken, hiszen annak mennyisége alapvető fontosságú,
- az allergén összetevőket úgy kell kiemelni, hogy kitűnjenek a felsorolásból,
- az adalékanyagokat a termékben betöltött funkciójukat figyelembevéve csoportnévvel kell ellátni (pl. ízfokozó),
- a terméken illusztrációként feltüntetett zöldségeket ténylegesen tartalmaznia kell az ételízesítőknek, mert ellenkező esetben megtévesztő a grafikai ábrázolás.
Tápanyag-összetételre vonatkozó állítások
Az ételízesítő termékcsoportban előfordulnak olyan termékek, amelyeket sócsökkentett tulajdonsággal illettek. Abban az esetben, ha valamit csökkentett tartalommal jelölnek, a csökkentés mértékének a többi hasonló termékhez képest legalább 30%-nak kell lennie.
Adalékanyagok az ételízesítőkben
Az ételízesítőben használható adalékanyagok fajtájáról és mennyiségéről az élelmiszer-adalékanyagokról szóló 1333/2008/EK rendelet tartalmaz információkat. Ebben a rendeletben szabályozzák például a kén-dioxid (szulfitok), szorbinsav (szorbátok), benzoesav (benzoátok), ízfokozók, színezékek ételízesítőkhöz adható mennyiségét is. A jogszabály szerint a glutamátok (ízfokozók) és pl. a riboflavin színezék quantum satis elv alapján használhatók ebben a termékcsoportban.
Tudta?
A quantum satis azt jelenti, hogy nem írják elő számszerűen az élelmiszer-adalékanyag maximális számszerű szintjét, az anyagokat a jó gyártási gyakorlatnak megfelelően, legfeljebb a kívánt hatás eléréséhez feltétlenül szükséges mennyiségben kell alkalmazni, feltéve hogy használata nem vezeti félre a fogyasztót.
Az ételízesítőkben előforduló szennyezőanyagokra vonatkozó előírások
Az ételízesítőkben előforduló egyes szennyezőanyagok felső határértékét az 1881/2006/EK rendelet szabályozza. Ez a rendelet tartalmazza például az ételízesítők egyik jelentős összetevőjét alkotó gyökérzöldségekben esetlegesen előforduló nehézfém szennyezettségre vonatkozó felső határértékeket.
Mit érdemes tudni az ételízesítőkről? Cikkünkből kiderül!
Forrás: 1169/2011/EU rendelet, 1333/2008/EK rendelet, 1924/2006/EK rendelet, 1881/2006/EK rendelet