Ugyan világszerte fogyasztják és élvezik a kávé ezerféle változatát, magáról a termesztésről valójában kevés információnk van. Hogyan is néz ki eredetileg az a kávészem, amit sötétbarna, száraz félbevágott babként ismerünk? Cikkünk választ ad a kérdésekre.
Legfőbb kávétermesztő területnek Dél-Amerika, Ázsia és Óceánia, Közép-Amerika és Mexikó, valamint Afrika számít. A világ legnagyobb kávétermelő országának Brazíliát tartják, a képzeletbeli dobogó második helyén Vietnám, harmadik helyén pedig Kolumbia áll.
A kávécserje a telepítésétől számított csupán harmadik-negyedik évben kezd virágozni és körülbelül az ötödik évben hoz termést. Kávébabnak a kávécserje termésének magját nevezzük és leginkább az általunk jobban ismert cseresznyéhez hasonlítható. Sötétvörös színű, általában kétmagvú és az alakja a babra emlékeztet.
A legtöbb országban kézzel végzik a szüretelést, mivel nem egyszerre érnek meg a kávészemek. Néhány területen a folyamat gépesített, amely ugyan gyors eljárás, viszont hátránya, hogy a kevésbé érett szemeket is begyűjtik, ezzel rontva a várható minőséget.
A két legelterjedtebb és világszerte kedvelt kávéfaj kereskedelmi szempontból a Coffea arabica L. (arabica kávé) és a Coffea canephora L. (robusta kávé). Az arabica kávét az árnyékos 1000 – 2500 méter tengerszint feletti hűvösebb hegyekben termesztik, míg a robusta kávét 0 – 900 méter tengerszint feletti magasságban. Az arabica faj bogyói hat-nyolc hónap alatt, míg a robusta típusa kilenc-tizenegy hónap alatt érik be, miközben a színük zöldről pirosra változik. Ez jelzi, hogy a termés betakarítása megkezdődhet. A legtöbb kávétermesztő országban egy nagy betakarítási időszak van, de vannak országok (mint például Kolumbia), ahol jellemzően egy nagyobb és egy kisebb szüretelési periódus van.
Ez is érdekelheti
A szüret időszaka a földrajzi fekvéstől változik, az Egyenlítőtől északra szeptembertől az év végéig tart, míg az Egyenlítőtől délre eső területeken a tavaszi hónapokban, ami egészen szeptember végéig is elhúzódhat.
A kávé, mint minden intenzív módon, monokultúrában termesztett növény, sok energiát és vegyi védelmet igényel növekedése során.
A szüretelés után eltávolítják a kávé terméshúsát, majd természetes úton vagy gépben kiszárítják a kávészemeket. Kiemelten figyelni kell arra, hogy a kávébab ne veszítsen sokat a nedvességtartalmából és egyenletesen száradjon. Ezután a szemeket osztályozzák, majd csomagolják. Az így nyert kávébabot nyerskávénak nevezzük, színe ilyenkor még sárgás- vagy világoszöld.
A termesztés helyéről a nyerskávét zsákokban viszik a feldolgozó üzembe, ahol a folyamat egyik legfontosabb része történik: a pörkölés. Ezt folyamatosan emelkedő hőfokon végzik. A kávé valójában a pörkölés után válik élvezhetővé, hiszen ekkor alakul ki a jellegzetes íz és a zamatanyaga. A pörkölés során a kávé víztartalma csökken, a szénhidrátok karamellizálódnak.
A jó minőségű kávébab mellett a pörkölés az egyik legfontosabb tényező, amely hatással van a kávé kedvező érzékszervi tulajdonságaira. A kávépörkölési folyamat lényeges változója a hőmérséklet vagy a kávészemek színe, sötétedése.