Tények és tévhitek a kullancsokról
Menetes a feje, imádja a foszfort, szeret napozni és nagy a baj, ha beszakad a feje. Rengeteg tévhit él az emberekben a kullancsokkal kapcsolatban. A Szupermenta rendet vág a téves és sokszor veszélyes információk között. Hamarosan közöljük a nagy kullancsriasztó- és irtó, kutya és macska nyakörvek terméktesztjének eredményeit is.
Széles körben elterjedt tévhit, hogy a kullancsok a sűrű erdők fáinak ágain ücsörögve várják, hogy az áldozatuk elsétáljon alattuk, majd az arra alkalmas pillanatban rávetik maguk. Ezzel szemben a kullancsok leginkább füves, bokros területeken vadásznak. Egy-két méternél nem is másznak feljebb. Sőt, vannak olyan kullancsok is, amik víz közelében, a tóparton élnek.
A kutyakullancs és azok a kullancsok, amelyeknek van szemük, a hosszabb fűszálak hegyén várják az arra sétáló állatokat, embereket. A vak, pontosabban szemmel nem rendelkező közönséges kullancsok a cserjék, bokrok leveleinek fonákján várakoznak az áldozatukra, amelyeket a Haller-szerv nevű tapogatóikkal érzékelnek. Ez egy hő- és mozgás érzékkelő receptorokkal rendelkező szerv, amely különböző vegyületeket is felismer.
Nem menetes a feje
Ehhez kapcsolódik a következő tévhit is, miszerint a kullancsok imádnak a napon sütkérezni. Az igazság az, hogy kifejezetten kerülik a napfényt. A napon kiszáradnak és elpusztulnak, ezért a sötét, párás helyeket kedvelik. Nem is csípnek a napfénynek kitett testrészeken. Miután rápottyantak az áldozatukra, sokszor órákig keresgélik a vérszívásra alkalmas helyet. Kora reggel és este a legaktívabbak, amikor hűvösebb a levegő. Régebben főleg tavasszal, nyár elején és ősszel támadtak, de az évek óta tartó enyhe telek miatt gyakorlatilag egész évben számítani lehet kullancscsípésre.
A kullancs a szájszervét fúrja bele csípéskor az áldozat bőrébe. Nem igaz, hogy a kullancs feje bal vagy éppen ellenkezőleg, jobb menetes. Ezért nem az óra járásával megegyező vagy ellenkező irányba csavarva kell kiszedni, nehogy beszakadjon a feje. Egyáltalán nem kell csavargatni, mert ha összenyomjuk, sok kórokozó kerülhet a nyálmirigyeiből és a gyomrából a kutya vérébe. Ilyenkor az állat nagyon könnyen visszafecskendezi a kórokozókat a kutyák testébe.
Ez is érdekelheti
Ugyanez a helyzet a széles körben elterjedt olajos, ecetes, zsíros, krémes kullancs eltávolító módszerekkel. Semmiképpen se kenegessük a vérszívót krémekkel, mert a bekent kullancs fuldoklik, és közben visszaöklendezheti a kórokozókat a kutyába. Nem a kullancs beszakadt feje okozza az agyhártyagyulladást vagy a Lyme- kórt, hanem a kutya vérébe jutott kórokozók. Nem baj, ha beszakad a kullancs feje – azaz szájszerve -, néhány napon belül magától kilökődik. A csípés fertőtlenítéséhez csak jó minőségű fertőtlenítő krémet használjunk. Olyat, ami nem okoz helyi bőrirritációt, amiből esetleg téves következtetést lehet levonni.
Gyufával se piszkáljuk
A kullancs kiszedésére teljesen alkalmatlan az úgynevezett „őrségi praktika”, azaz az őrségi gyufás trükk. Sőt, ha sokat birizgáljuk a kullancsot egy szál gyufával, akkor azt kockáztatjuk, hogy könnyebben bejuttatja a kórokozókat a vérkeringésbe. A néphagyomány szerint ennek a módszernek az a lényege, hogy egy megnyálazott gyufával ki lehet csalogatni a kullancsot a bőrből, mert nagyon szereti a foszfort. Józanésszel is könnyen belátható, hogy a módszer teljesen haszontalan. Már csak azért is, mert a biztonsági gyufában már hosszú ideje nincs foszfor.
A kullancsot a lehető leggyorsabban, kullancs csipesszel, vagy ha az nincs kéznél, akkor körömcsipesszel, kissé emelve és hátra húzva, folyamatos mozdulattal kell kihúzni.
Ha többet szeretne megtudni a kullancsok által terjesztett kutyákra veszélyes betegségekről, akkor keresse fel a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal felelős állattartásról szóló, Szabad a gazdi projektjének oldalát. Ott bőséges információt talál a témáról.
Forrás: Szabad a gazdi; Földvári Gábor előadása