A kapszulás kávék Szupermenta terméktesztje során a laboratóriumban számos paraméterre kiterjedő, komplex vizsgálat-sorozatot végeztünk. A Nébih szakemberei többek között a gluténtartalom mérésével és mikroszkópos vizsgálatokkal ellenőrizték, hogy felmerülhet-e a kávéhamisítás gyanúja.
Ez is érdekelheti
A feketegazdaság területén az élelmiszerhamisítás (a drogkereskedelem után) az „előkelő” második helyet foglalja el. Mivel a világ kávétermelése és fogyasztása az egyik legfontosabb kereskedelmi kategóriába sorolható, így nem meglepő, hogy a minél magasabb haszon reményében e terméket is hamisítják, jellemzően „kipótolják” más, olcsóbb anyagokkal.
Abrakadabra, és kész a kávé
A kávéhamisítás egyik legnagyobb trükkje, hogy a gabonát megpörkölik és megőrlik, majd így keverik össze a kávéval. Az íz és az állag tekintetében a legkevésbé sem eltérő kávépótlók használata kizárólag egy laboratóriumi ellenőrzés során derülhet ki a külső szemlélő számára.
Tudta?
Allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok közé tartoznak a glutént tartalmazó gabonafélék, azaz a búza (például tönkölybúza vagy khorasan búza), a rozs, az árpa, a zab, illetve hibridizált fajtáik. Súlyos lisztérzékenység esetén a gabonával hamisított kávé elfogyasztása is okozhat nem várt, kellemetlen tüneteket.
A laborban nincs trükk, csak korrekt mérés és tapasztalat
Többféle módon lehetséges a kávéba nem illő gabonák kiszűrése egy átfogó laboratóriumi ellenőrzés során. Például az őrölt, pörkölt kávékból gluténtartalom mérésével, vagyis a gliadin fehérje meghatározásával. Ezeket a méréseket a laboratóriumi szakemberek enzimes vizsgálattal végzik. A mikroszkópos vizsgálat segítségével pedig idegen növényi eredetű keményítő szemcséket keresünk a kávé szövetelemek jelenléte mellett.
Tudta?
A keményítő különböző növények esetén eltérő kristályszerkezetű, így alkalmas egy-egy gabonafajta (vagy egyéb növény) beazonosítására.
Egy laboratóriumban a mikroszkópos vizsgálatok helyisége különleges hely. Látszólag lombikok és színes, vegyszereket tartalmazó polcok sorát és több mikroszkópot látunk, de a Nébih laboratóriuma csaknem 3500 mintából álló maggyűjteménnyel, és számos egyedi vizsgálati eredményeket tartalmazó atlasszal büszkélkedhet.
Mit láthatunk a mikroszkóp alatt?
A céltudatos kereséshez fontos, hogy az alapanyagot beazonosítsák. Az őrölt kávé 0,35 mm-nél kisebb szemcseméretű részéből elkészítenek egy preparátumot. Ez azt jelenti, hogy minimális mennyiségű (egy szike hegynyi) kávétörmeléket és ún. beágyazószert kevernek el egy üveglapon (tárgylemez), lefedik, és ezt vizsgálják a mikroszkóp alatt 100, 200 néha négyszázszoros nagyítás alatt. Szabad szemmel az látható, hogy egy barnás szemcséket tartalmazó folyadékot magába zár két üveglemez, ám ha rápillantunk a monitorra, ahová kivetül a mikroszkóp képe, máris kiderül, mit rejt a kávé.
A kávé rejtett arca
Kisebb-nagyobb égett fahasábra hasonlító képződmény és számos apró barnás pötty – ez a kávé mikroszkóp alatt. A mikrovilág varázslata azonban itt nem ér véget, mert egy átállítással vörös, polarizált fényben úszik a mikroszkóp képe, és ekkor már jól differenciálható, intenzív színűvé válik a látvány.
A képen a kávé szövetelemek barnás színűek, a keményítőszemcsék színesek.
Amikor egy őrölt, pörkölt kávét hamisítanak, akkor növényi keményítőt láthatunk a mikroszkópban, minden egyes preparátumban, amit az adott mintából készítettünk. Ez arról árulkodik, hogy gabonafélével szennyezett a kávé.
A kapszulás kávék terméktesztje során szerencsére nem merült fel a hamisítás gyanúja. Az évekkel ezelőtti, 2015-ben készített őrölt, pörköltkávé teszten viszont volt egy termék, amely fennakadt a vizsgálatokon.