Image default

Hogyan vizsgáltuk a mikrozöldeket?

A mikrozöldek terméktesztjén szakembereink számos vizsgálatnak alávetették a termékeket. Élelmiszerbiztonsági szempontból fontos kérdésnek bizonyult a növénykék mikrobiológiai szennyezettsége. Ha kíváncsi, hogyan ellenőrizték a termékek mikrobiológiai szennyezettségét, olvasson tovább!

Az Escherichia coli (rövidítve: E. coli) az ember és a legtöbb melegvérű állatfaj bélrendszerében élő baktérium. Törzseinek túlnyomó többsége a normál bélflóra alkotója. Egyes törzsek jótékony hatásúak, azonban más törzsek képesek megbetegíteni az embert vagy az állatokat.

Tudta?

Az E. colinak sokféle csoportosítása ismert. A kórokozó E. coli baktériumcsoportok közé tartoznak például az enterotoxikus E. coli törzsek (ETEC) és a shigatoxin termelő E. coli (STEC) törzsek. Az STEC törzseket szoktuk verotoxikus E. coli (VTEC) néven is említeni. A shigatoxin termelő E. coli súlyos, akár az életet is veszélyeztető bélgyulladást, illetve vérzéses húgyúti tünetegyüttest okozhat.

A friss fogyasztásra szánt zöldségekben, így a mikrozöldekben is előfordulhatnak E. coli baktériumok. Ez ellen a gyártók és a termelők azzal védekezhetnek a leghatékonyabban, ha az alapanyagokat megfelelő forrásból szerzik be, a magok esetleges szennyezettségét a csíráztatás előtt vizsgáltatják, csak ivóvíz minőségű vízzel öntöznek, és a higiéniai követelményeket az előállítási folyamat minden szakaszában betartják.

A Nébih laboratóriuma a mikrozöldekben több más mikrobacsoport mellett a veszélyes kórokozó, shigatoxintermelő E. coli esetleges jelenlétét is vizsgálta az ISO/TS 13136:2012 szabvány előírásai szerint. A módszer elve, hogy a feldolgozott mintának adott mennyiségét a baktérium vizsgálatára alkalmas, novobiocint tartalmazó tripton-szója leves dúsító táptalajban tenyésztjük 37±1˚C-on. A táptalaj olyan anyagokat tartalmaz, melyek az E. coli szaporodását támogatják, a többi mikroorganizmus növekedését gátolják. A toxintermelést kódoló gének jelenlétét a dúsító táptalajból nagy érzékenységgel ki lehet mutatni.

Tudta?

A táptalajban lévő tripton (emésztett húskivonat) tápanyagul szolgál az E. colinak. Az epesókat és a novobiocint az E. colin kívül kevés baktérium tűri meg, ezáltal a mintában jelenlévő többi mikroorganizmust szorítjuk vissza, hogy a keresett baktériumot minél nagyobb érzékenységgel ki tudjuk mutatni.

A módszer lépései:
  1. A minta 25 grammját (ez reprezentatívabb eredményt ad, mintha csak 1 grammot mérnénk be) 225 ml novobiocinos tripton-szója leves dúsító táptalajjal összekeverjük.
  2. A mintát ún. Stomacher készülékkel egyneműsítjük. Ezzel segítjük a minta keveredését a táptalajjal.
  3. A mintát tartalmazó táptalajt 24 órára 37±1˚C-os inkubátorba helyezzük.
  4. A táptalajból 1 ml-t steril csőbe kiveszünk és abból az örökítőanyagot (DNS-t) kinyerjük.
  5. A kinyert DNS-ből PCR reakcióval (polimeráz-láncreakcióval) elvégezzük a shigatoxin termelő E. coli törzsekre jellemző, toxintermelést kódoló gének jelenlétének kimutatására irányuló vizsgálatot.
  6. Emellett a dúsító táptalajból elkezdjük az E. coli baktériumok kitenyésztését. Erre azért van szükség, mert a genetikai vizsgálat nagyon érzékeny és akár elpusztult sejtek esetén is pozitív eredményt ad, illetve az E. coli szaporodását szelektíven támogató vizsgálati módszer ellenére fals pozitív reakciók előfordulhatnak.
  7. A dúsító táptalajt szelektív szilárd táptalajra szélesztjük, amelyen az E. coli baktériumok kék vagy zöldes színű telepek formájában fejlődnek.

Tudta?

Minden egyes baktériumból egy-egy telep fog kifejlődni. Az E. coli gyanús telepek a színük alapján különíthetők el a többi mikroba által képzett telepektől.

  1. A kitenyésztett E. coli gyanús telepeken is elvégezzük a PCR vizsgálatot. Ezzel igazolható, hogy a minta élő és fertőzőképes shigatoxin termelő E. coli baktériumokat tartalmaz.

A laboratóriumi vizsgálatok megnyugtató eredménnyel zárultak: a tesztelt mikrozöldekben nem találtunk shigatoxin termelő E. coli baktériumot.

Forrás: ISO/TS 13136 Microbiology of food and animal feed – Real-time polymerase chain reaction (PCR) based method for food-borne pathogens – Horizontal method for the detection of Shiga-toxin producing Escherichia coli (STEC) and the determination of O157, O111, O26, O103 and O145 serogroups; 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet az élelmiszerekben előforduló mikrobiológiai szennyeződések megengedhető mértékérőlA Bizottság 2073/2005/EK rendelete az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól

Kapcsolódó tartalmaink

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad További információk