Margarin mánia

A margarin az egyik legmegosztóbb élelmiszerré vált. Sokan mellette teszik le voksukat, míg mások teljességgel megvetik, és kitiltják konyhájukból. A margarin népszerűsége viszont mindenféle vélt vagy valós információk ellenére sem csökkent. 1993-2014 évek összesített adatai alapján a 10. legnagyobb mennyiségben gyártott élelmiszer volt a világon. A KSH adatai szerint 2013-ban a hazánkban egy főre jutó margarinfogyasztás már elérte a 6,7 kg-ot, bár a világon legtöbbet mégis az Egyesült Államokban fogyasztják belőle.

A margarint tehát lehet szeretni és nem szeretni, de az ünnepi időszak közeledtével bizonyára a legtöbb háztartásba bekerül valamilyen formában. Ha a vásárlók ennyire keresik ezt a terméket, úgy gondoltuk, mindenképp érdemes élelmiszerbiztonsági-minőségi és kedveltségi vizsgálat alá vetni. Legújabb tesztünkön tehát a sütőmargarinokra fordítottuk figyelmünket!

A sütőmargarin alapkövetelményeiről itt olvashat!

20 különböző – 60% és 72% közötti zsírtartalmú – margarint vizsgáltunk, melyeket hagyományosan sütéshez-főzéshez használnak.

A Nébih laboratóriumaiban megvizsgáltuk a margarinok:

• zsírtartalmát,
• az A-, és D-vitaminok mennyiségét,
• egyes termékeknél a laktóz (tejcukor) és kazein (tejfehérje) jelenlétét,
• a tartósítószer mennyiségét,
• szúróbróbaszerűen az erukasav tartalmat,
• szúrópróbaszerűen a nehézfémek közül az ólom és réz tartalmat is.

Margarinok és zsírtartalmuk

A boltban vásárolt margarinok jogszabályi meghatározás szerint szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek. Szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és tejzsírtartalmuk a zsírtartalom legfeljebb 3 százaléka.

A gyártók és forgalmazók a margarinok csomagolásán kizárólag az uniós rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezést használhatják, amely biztosítja, hogy a vásárlók könnyen beazonosíthassák a terméket.

Zsírtartalom szerint, sávosan különböztetjük meg a margarinok kategóriáit valamint a megnevezésüket. Rendelet szabályozza, hogy a terméken jelölt zsírtartalom pontosan mennyivel térhet el a mért értéktől.

A Szupermenta teszten vizsgált termékek zsírtartalma 60-72% között volt; ez minden termék esetében helytállónak bizonyult. Ezen kívül nem találtunk olyat, amelynek összetevői között állati zsiradék szerepelt, tehát a vizsgált termékek növényi olajok-, és zsírok felhasználásával készültek.

Mégis, miért alkalmas sütésre?

A vizsgált margarinokban lévő olajokat és zsírokat úgy válogatták össze, hogy a füstpontjuk minél magasabb legyen.

A kifejezetten sütésre és főzésre ajánlott margarinok alapanyagaként használt finomított olajokat olyan eljárásnak vetik alá, ami nagyban növeli a füstpontjukat. Ez a margarinokban jellemzően 230 Celsius fok körül mozog, vagyis általános konyhatechnológia használata mellett sem növeli az olajok melegítésből fakadó egészségkárosító hatását.

Viszi a pálmát egy fő alapanyag

A pálmaolaj a sütőmargarinok legnépszerűbb alapanyaga, amelyet minden termékben megtaláltunk. A húsz vizsgált termékből egy esetben található RSPO jelölés a csomagoláson, amely azt jelzi, hogy a pálmaolajat fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartó forrásból szerzik be, vagyis a termelők és a környezet kizsákmányolása nélkül. Noha a dokumentációk szerint több termékben is felhasználtak RSPO jelölésű alapanyagot, a terméken ezt mégsem emelték ki.

Repceolajat szintén minden termék tartalmazott. Ez az összetételét tekintve egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag olaj elterjedt alapanyaga a majonézeknek, szószoknak, semleges ízének köszönhetően.

A harmadik leggyakoribb alapanyag a kókuszolaj, vagy kókuszzsír a margarin előállítás során. Ez a szobahőmérsékleten szilárd növényi zsír manapság nagy népszerűségnek örvend, a kozmetikai ipar és az élelmiszeripar is előszeretettel használja, bár nagyobb részben telített zsírsavakat tartalmaz.

A napraforgóolaj csak a negyedik legnépszerűbb alapanyag, mindössze 10 vizsgált termékben került felhasználásra, ami talán meglepő, hiszen étolajként rendszerint napraforgóolajat használunk a magyar háztartásokban.

Telített és telítetlen zsírsavak

A zsiradékok egy háromágú villához hasonlóan elágazó glicerinből és a hozzá kapcsolódó zsírsavakból épülnek fel. Maguknak a zsírsavaknak az alapját pedig egy zsírsavanként eltérő hosszúságú szénlánc adja, amihez hidrogén és oxigén atomok kapcsolódnak. A zsírsavakat három fő csoportra oszthatjuk az alapján, hogy tartalmaznak-e kettős kötéseket. Eszerint telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakról beszélhetünk.

Míg a telített zsírsavak nem tartalmaznak kettős kötést, addig az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy-, a többszörösen telítetlen zsírsavak kettő vagy annál több kettős kötést is tartalmaznak a szénatomok között.

A Szupermenta teszten vizsgált termékek jelölése szerinti zsírtartalom és ebből a telített zsírsavak aránya az alábbi diagramon látható. E szerint a vizsgált margarinokban a telített zsírsavak mennyisége eléri az összes zsírtartalom 40-50%-át.

Ma már szerencsére nem hidrogénezett olajok felhasználásával biztosítják a margarinok keménységét, hanem szobahőmérsékleten is szilárd kókusz-, vagy pálmazsír hozzáadásával, illetve modern technológiai eljárásokkal. Ez azért fontos, mert a növényi eredetű élelmiszerek esetében transzzsírsavak a részben hidrogénezett olajokban, zsírokban fordulhatnak elő.

Az egészségügyi kockázatokat figyelembe véve Magyarországon 2013 óta rendelet határozza meg az állati eredetű zsírokban természetes módon előforduló transzzsírsavaktól eltérő transzzsírsavak maximális mennyiségét a fogyasztásra kész termékekben. Az Európai Unió pedig 2019 áprilisában hozott egy „transz-zsírsav rendeletet”, mely szabályozza az EU-ban értékesített termékek transzzsírsav tartalmát.

A vizsgálatban részt vevő margarinokban a jelölés és a felhasznált alapanyagok dokumentációja szerint nem található hidrogénezett növényi olaj, így nem tekinthetők kockázatosnak a transzzsírsav tartalmat illetően.

Tejszármazékok jelenléte

A vizsgált margarinok között egy terméken jelölték összetevőként a tejszármazékot, ami azt jelenti, hogy tejsavóport adagoltak a margarinhoz. Jellegzetes, tejre vagy vajra emlékeztető ízüket tehát a hozzáadott aromáknak köszönhetik az általunk célkeresztben szereplő margarinok.

A laktóz-, és kazeintartalmat a laktózmentesként jelölt termékeknél, valamint azon termékek esetében vizsgáltuk, ahol nem tüntettek fel figyelmeztetést a csomagoláson arra vonatkozóan, hogy nyomokban tejet tartalmazhat.

Minden vizsgált termék esetében kimutatási határérték alatti laktóz és kazein tartalmat mértünk, tehát fogyasztásuk nem jelent kockázatot a tejcukor- és a tejfehérje érzékenyek számára.

Kritikus pont: tartósítószer

A vizsgált margarinokban használt tartósítószer a kálium-szorbát (E202). A kálium-szorbát az élelmiszeriparban széles körben használt tartósítószer, engedélyezett adalékanyag. Az emberi szervezetbe bevitt kálium-szorbát teljesen lebomlik a zsíranyagcserével. A hatályos európai uniós rendelet szerint maximum 1000 mg kálium-szorbátot tartalmazhat 1 kg 60 százalékos, vagy annál nagyobb zsírtartalmú margarin.

Természetesen megvizsgáltuk a kálium-szorbát jelenlétét mutató szorbinsav mennyiségét a termékekben.

A kálium-szorbát 16 vizsgált termékben szerepel összetevőként. A laboratóriumi eredmények alapján a termékek szorbinsav tartalma 350-700 mg/kg közötti, tehát a jogszabályban meghatározott határérték alatt van.

4 terméken nem tüntették fel az összetevők között a kálium-szorbátot, de ezeknél is ellenőriztük az állítás valósságát. 3 terméknél tényleg nem volt kimutatható hozzáadott szorbinsav, vagyis ténylegesen nem tartalmaztak hozzáadott tartósítószert.

A sütőmargarinok jelölési hibáiról itt olvashatnak! 

Egy terméknél azonban kis mennyiségben kimutatható volt a kálium-szorbát annak ellenére, hogy csomagolásán nem tüntették fel összetevőként.

Hogy kerül vitamin a margarinba?

Uniós rendelet írja elő, hogy csak abban az esetben lehet élelmiszerhez vitamint adni, ha ennek eredményeként az adott élelmiszerben jelentős mennyiségben lesz jelen a vitamin. A vitamin hozzáadása esetén kellő figyelmet kell fordítani a napi vitamin- és ásványianyag-bevitel referenciaértékeire is.

Az élelmiszerekben felhasználható vitamin vegyületformákat a már említett uniós rendelet szabályozza, ezek A-vitamin esetében a retinol, retinil-acetát, retinil-palmitát és a béta-karotin. D-vitamin esetében jelenleg az élelmiszerekben két vegyületformája engedélyezett: a D2-vitamin (ergokalciferol) és a D3-vitamin (kolekalciferol).

A vizsgált margarinokból 3 terméken nem jelöltek hozzáadott vitamint, ezt a laborvizsgálatok is megerősítették. Kettő termékben a dokumentumok és a vizsgálat alapján is D2-vitamint használtak dúsításra. Az összes többi termékhez D3-vitamint adtak.

Egy uniós útmutató tartalmazza az illetékes hatóságok részére a tápértékjelölésben feltüntetett anyagok ellenőrzése során alkalmazandó toleranciákat.

Minden vizsgált termék a feltüntetett mennyiségnek megfelelő A és D vitamint tartalmazott. Az értékelésnél figyelembe vettük az uniós útmutatóban található toleranciát, vitamin esetében ez a feltüntetett érték -35%-a illetve +50%-a.

Eloszlottak a kétségek

A margarinokban vizsgáltuk az erukasav, valamint két nehézfém jelenlétét is. Ezen kívül leellenőriztük, hogy engedélyezett emulgeálószereket és színezékeket tartalmaznak-e a termékek.